Martonyi János miniszter A Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2013. június 17-én beszélt a Velencei Bizottság által megfogalmazott véleményről.

Mv: Vendégem pedig Martonyi János, külügyminiszter, jó estét kívánok!

Martonyi János: Jó estét kívánok!

Mv: Köszönöm, hogy a melegben kibírta és eljött hozzánk! Ön járt a múlt héten a Velencei Bizottság ülésén, fel is szólalt, de talán erről a testületről egy mondatot azért váltsunk. Ugye ez egy tekintélyes európai szervezet, az Európa Tanácsnak az alkotmányjogi szakértői testülete. Csak Magyarországgal ennyire kritikusak, vagy más európai államokat is boncolgatnak, vagy most mi vagyunk terítéken?

Martonyi János: A jelentéseik azok általában kritikusak és azt is érdemes ehhez hozzátenni, hogy ők általában a legjobb gyakorlatokat keresik. Tehát általában elégedetlenek, mert hiszen azokat a pontokat keresik minden ország jogi szabályozásában, amelyek bírálhatók, és amelyek az ő véleményük szerint javíthatók. De én azt hiszem, hogy ebben az esetben ez a szakértői testület, ami kétség kívül tekintélyes testület és a tagjai azok nem kormányokat képviselnek, hanem saját magukat...

Mv: Ezek független alkotmányjogászok, csak hogy értsük?

Martonyi János: Független jogászok, alkotmányjogászok, mondjuk így, de azért a kormányok jelölik őket, de ettől függetlenül ők nem követik a kormányaik álláspontját, hozzáteszem ez egyébként a pénteki vitából is kiderült. Mégis úgy érzem, hogy ebben az esetben a Velencei Bizottság egy kicsit kilépett az eredeti szerepköréből és a jelentés azt mutatja, legalábbis a jelentés következtetései főleg, hogy azért ezek jelentős részben politikai indíttatásúak.

Mv: Ezek elég kemény szavak, ezt pénteken is elmondta egy sajtótájékoztatón, mit ért ezalatt konkrétan?

Martonyi János: A következtetések úgy tűnik, hogy még azokkal a tényállításokkal sincsenek teljesen összhangban, amelyeket maga a jelentés tartalmaz. Már csak azért is, mert a tényállítások elég jelentős mértékbe ugye módosultak. Ugye én ezt is elmondtam akkor péntek este délután, hogy várakozásainkat meghaladóan történtek az eredeti tervezetben módosítások. Egyrészt beadtunk egy nagyon részletes írásbeli beadványt, már ennek nyomán jó néhány helyen változtattak a szövegen. Nagyon sok minden kimaradt egyébként, mondjuk a család fogalmának a bírálatától kezdve sok minden egyébig, független igazságszolgáltatással kapcsolatos bírálatok is kimaradtak és az Alkotmánybíróság esetében is sok minden lényeges változást történt. De ettől függetlenül mégis azt hiszem, hogy ennek a jelentésnek néhány következtetése az elfogadhatatlan, politikai értékítéletet tükröz és nem felel meg azoknak a tényeknek és azoknak a jogi érveknek, amelyeket egyébként ismétlem maga a jelentés is tartalmaz és amelyeket részben el is fogadtak a Velencei Bizottság tagjai.

Mv: Én azt olvasom, hogy ön odament pénteken és felszólalt és ennek hatására is még három-négy ponton, egyrészt figyelembe vették a kormány egy héttel ezelőtti kritikáit, vagy viszontválaszát, amiben a pontatlanságokra felhívta a figyelmet és az ön felszólalása hatására is még módosítottak a szövegen. Ennek ellenére a kétszer módosított szöveg is nem éri el az ingerküszöböt ön szerint, tehát még mindig vannak benne politikai...

Martonyi János: Vannak benne olyan bekezdések, amelyekkel én egyáltalában nem tudok egyetérteni.

Mv: Mi ennek a magyarázata? Ugye azt mondta előbb, hogy részben független, mondjuk azt független alkotmányjogászok, hogy lehet az, hogy nem egy semleges jogi jelentés jött ki pénteken, hanem ezek szerint politikailag motivált mondatok vannak benne?

Martonyi János: Hát, ha ironikus akarnék lenni azt mondanám, hogy ilyen, hogy semleges jogi jelentés, ilyen soha nincs. Mert mindig vannak érzelmek, mindig vannak előzetes tapasztalatok, mindig vannak előzetes információk, tehát tökéletes semlegesség a világban ezen a területen sem létezik. De ebben az esetben én azt hiszem, hogy azért az általános hangulat és a magyar alkotmányozási folyamattal kapcsolatban felmerülő bírálatok, azok azért befolyásolták a tagokat is. De ismétlem, azt azért el kell ismerni, hogy maga a szöveg az változott és tulajdonképpen az ütés alatt, után legalább öt-hat kérdésben elég fontos módosításokat végrehajtottak.

Mv: Tehát hogy ha azt nézzük, akkor összességében egy elmarasztaló jelentés született ezzel együtt. Hagy idézzek két dolgot és mind a kettőre kérem, hogy reagáljon. Az egyik, ugye a negyedik alkotmánymódosításról van szó és azt mondja ez a vélemény, hogy a negyedik alkotmánymódosítás, idézem, olyan szemléletet tükröz, ami a kormányzati többség politikai eszközének tekinti az alkotmányt. Ezek szerint ebből a mondatból az derül ki, hogy a külföldi alkotmányjogászok, tehát hogy mondjam, még mindig azt látják, hogy a magyar kormány a demokráciát és a jogállamot aláássa.

Martonyi János: Erről is beszéltem egyébként a beszédemben, többek között éppen külföldi, nagy tekintélyű alkotmányjogászok hivatkoztak arra, például egy francia alkotmányjogász, akit egyébként mi kértünk föl szakértőként, hogy igen, bizony, az alkotmányok általában politikai víziót, politikai szemléletet is tükröznek. A történelemben minden jelentős alkotmány egy nagyon fontos politikai üzenetet is hordozott, egy politikai értékrendet. Tehát nincs abba semmi különös dolog, hogy egy Alaptörvény, vagy esetleg akkor ennek a módosítása az egy politikai értékítéletet, egy politikai programot, egy politikai programot, egy politikai elképzelést is kifejezhet.

Mv: Ennek a mértéke azért vita tárgya. És nagyon nehéz megfogni a jogi eszközöket.

Martonyi János: Ez egy érdekes vita, de ez nem egy olyan ajánlás, amit például mi, hogyha akarnánk, holnap végre tudnánk hajtani. Tehát egyébként is a jelentés ilyen típusú elméleti megállapításokat is tartalmaz, amelyekről lehet vitatkozni. Például arról is lehet vitatkozni, hogy akkor hogy is áll a helyzet általában Európában és a világban, hogy az alkotmánybíróságok, már legalábbis ott, ahol van, ott felülvizsgálhatják-e az alkotmányok módosításait vagy sem.

Mv: Ugye a kormány arra hivatkozott, hogy más uniós országok jogrendszerében bizonyos jogintézmények, amit az új alkotmány bevezetett léteznek. Erre azt mondja most a szakvélemény – szintén egy idézet –, hogy ez nem jó érv, idézem őket, „minden egyes alkotmány a fékek és ellensúlyok összetett sora, és minden egyes rendelkezést a hatalmi egyensúlyok egészének kontextusában kell megvizsgálni”.

Martonyi János: Kétségtelen.

Mv: Vagyis a magyar jogrendszeren belül van-e hagyomány a jogintézménynek vagy nincsen. Ezek szerint nincsen.

Martonyi János: Hogyha sok elem kiesik ebből a bizonyos kontextusból, tehát például kiderül az, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét nem lehet kétségbe vonni, azt az egyetlen mozzanatot, ami egyesekben ezt a benyomást keltette, nevezetesen az ügyek áthelyezését, azt felszámoljuk. Hogyha azt is kimutatjuk, hogy az Alkotmánybíróságnak a döntéseit, határozatait az alkotmányozó hatalom, tehát a magyar parlament nem bírálta fölül, nem írta fölül, nem változtatta meg. Ez volt az egyik nagyon jelentős változtatás egyébként a szövegben, ez a bizonyos angol kifejezés, hogy felülírta, felülbírálta, ez az „override” kifejezést, ez eltűnt a szövegből, és maradt a reakció. Tehát, hogyha több ilyen fontos elem kiesik ebből a kontextusnak nevezett összefüggésrendszerből, akkor mégis csak talán el kellene gondolkodni, vagy el kellett volna gondolkodni azon, hogy akkor a végkövetkeztetések, amelyek ilyen negatív ítéletet hordoznak, azok talán elvesztették már az alapjukat.

Mv: Igen, külügyminiszter úr, talán egy másik témáról beszéljünk. Hiszen ez a vita – úgy tudom – folytatódni fog, és majd meglátjuk mi lesz a kimenetele, hiszen a kormány ezt egy véleménynek veszi, és nyilván a saját álláspontját még képviselni fogja. De beszéljünk a V4-ekről! Hiszen tegnap volt egy kormányfői találkozó, amelyen eldőlt, hogy július 1-jétől Magyarország veszi át a V4-ek soros elnöki tisztségét. Orbán Viktor kormányfő Varsóban azt mondta, hogy a következő év legyen a gazdasági érdek érvényesítési éve. Hogyan lehet érvényesíteni négy ország gazdasági érdekeit, hogyha jelenleg Csehországban éppen bukóban van a kormány? Van-e elég erő, kohézió a Visegrádi négyekben, hogy ez egy jó év lesz?

Martonyi János: Hát a kormányváltozások, azok általában nem érintették eddig szerencsére a visegrádi együttműködést. Sőt, azt kell, mondjam, hogy általában a visegrádi együttműködés az elmúlt években nagyon sokat fejlődött és nagyon sokat erősödött. Nem véletlenül kapta a lengyel elnökség azokat a dicséreteket, amelyeket a kormányfők most éppen vasárnap is aláhúztak. És én azt hiszem, hogy az is egy nagyon fontos dolog, hogy éppen a gazdasági érdekérvényesítés terén Visegrád az elmúlt fél, vagy egy esztendőben nagyon jól szerepelt. Elég sokat beszéltünk erről. A több éves pénzügyi keret az Európai Unióban. Aztán az észak-déli összeköttetési rendszerre vonatkozó fontos döntések meghozatala, nagyon sok minden történt.

Mv: A gazdasági növekedés is jobb, mint az európai átlag. Ez mennyiben teszi a térséget vonzóvá egyébként?

Martonyi János: Hát ez a dolog lényege, hogy Közép-Európának a fejlődési potenciálja, az lényegesen meghaladja az európai átlagot. És én azt hiszem, hogy az utóbbi időben ugyan mérsékeltebben, mint korábban, de azért ez jelentkezett. És hogyha sikerül most közép-európai országoknak átlendülni, kijönni a recesszióból – gondolok itt most persze elsősorban Magyarországra –, akkor én azt hiszem, hogy ez a bizonyos közép-európai álmunk, ez a közép-európai elmélet, amit elég régóta mondunk, hogy tudniillik mi lehetünk a fejlődésnek az igazi új motorja. Itt vannak azok az energiák, itt van az a dinamizmus – aminek nagyon sok oka van –, amiből Európa egésze meg tud újulni. Én azt hiszem, hogy a visegrádi együttműködés ilyen szempontból egy nagyon fontos jelkép is.

Mv: Egy nagyon rövid választ kérnék, hiszen lejárt a beszélgetésre az időnk. Tegnap még Petr Necasnak hívták a cseh miniszterelnököt, ma már nem, már lemondott. Mennyire lehetséges, hogy ez a közép-európai régió intézményrendszerében is működni fog? Londoni elemzők azt mondják, hogy rohad Kelet-Európa az intézményrendszerében, át van szőve korrupcióval. Mi erről a véleménye?

Martonyi János: Általában véve nem hiszem, hogy szerencsés a régiókat megbélyegezni. Ez az európai együttműködés egésze szempontjából az egyik legkárosabb jelenség, de sajnos nincs annyi időnk, pedig a Velencei Bizottság kapcsán is rátérhettünk volna erre, hogy ezt most részletesebben megbeszéljük. De nagyon szerencsétlennek tartom az ilyen sommás megállapításokat, amelyek mögött egyfajta felsőbbrendűségi érzés, egy kis lenézés, egy kis ellenszenv van. Ezt én azt hiszem, hogy minden közép-európai, de én azt mondanám, minden európai a lehető leghatározottabban vissza kell, hogy utasítsa. Én most ezt teszem.

Mv: Martonyi János, megértettük, köszönöm szépen, hogy bejött hozzánk. Köszönöm, hogy itt volt.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)