Egységes a V4-ek és az Unió tagállamainak álláspontja is Ukrajnával kapcsolatban – mondta Martonyi János az M1 Az Este című műsorában 2014. március 13-án.

Mv: Az Este vendége Martonyi János külügyminiszter. Külügyminiszter úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Jó estét kívánok.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok.

Mv: Az Ön megítélése szerint fenyeget-e effektív fegyveres konfliktus veszélye Ukrajnában?  Ukrajna és Oroszország között.

Martonyi János: Hát erre én azt hiszem, hogy a kötelező válasz az, hogy reméljük, hogy nem.  Nem hiszem, hogy ma van bárki, aki az eseményeket teljes bizonyossággal előre tudná látni. Tehát az igazán őszinte válasz erre a kérdésre az, hogy ilyen konfliktus nem fenyeget. De valójában a legrosszabb forgatókönyvet sem lehet teljes bizonyossággal kizárni.

Mv: Azt viszont nyilván Ön is és a V4-ek is úgy gondolják, hogy a lőporos hordó ott van, ami mellett nem lenne jó gyufával játszani. Legalábbis úgy látom, hogy mindenki aggodalommal figyeli a helyzetet.

Martonyi János: Pontosan így van. Mi itt vagyunk a szomszédban, mi vagyunk a legközelebb, hát még a baltikumiak is mondjuk ide sorolhatók. De azért nekünk vannak történelmi tapasztalataink is, magyaroknak különösen, de hát természetesen a csehszlovákoknak is, lengyeleknek is. Tehát minekünk van egy különleges érzékenységünk, és ezért is figyelemre méltó az, hogy a visegrádi négyek az elmúlt hónapokban, különösen az elmúlt hetekben nagyon sokszor találkoztak, nagyon sok találkozóra került, közös nyilatkozatokat adtunk ki. És annak ellenére, hogy akár a magyar sajtó, akár a világsajtó gyakran beszél arról, hogy a visegrádi országok megosztottak, vannak keményvonalasok és vannak lágy megközelítésűek, úgy tűnik, hogy azért egység van köztünk.  És ha van ennek a válságnak valami idézőjelbe tett hozama, akkor az többek között az, hogy a visegrádi arculat és a visegrádi együttműködés az nagyon megerősödött, markánsabbá vált, láthatóbbá vált, és a világ is egyre jobban tudomást vesz erről. Egyébként ez már a válság előtt is így volt, ugye nagyon sok találkozót szerveztünk mi meg a magyar elnökség alatt Visegrád plusz az Egyesült Államokkal, Törökországgal, Japánnal, Indiával, aztán ugye itt voltak a nyugat-balkáni országok, itt volt Románia, Bulgária, Görögország. Most voltunk múlt hétvégén Narvában, Észtországban, ahol ott voltak a baltikumiak és így tovább.

Mv: Mit tud tenni a V4-ek egy ilyen helyzetben? Ugyanis ha valami megkülönbözteti az orosz–ukrán konfliktust azoktól a konfliktusoktól, amihez hasonlítani szokták, a szintén véres és borzalmas balkáni konfliktusokhoz, a grúz helyzethez, vagy akár ami a Közel-Keleten vagy akár Irakkal, Afganisztánnal kapcsolatban előfordult, mégiscsak az a helyzet, hogy relatíve kis országok állnak szemben hatalmas országokkal. Most azonban a konfliktus két hatalmas ország között robbant ki, ami nem mindegy a világ számára.

Martonyi János: Hát ezért akartam én voltaképpen oda kilukadni, hogy ma itt volt a német külügyminiszter. Tehát ez is egy politikai üzenet, egy jelzés, hogy ugyan mi visegrádi négy vagyunk a legérintettebbek, mondjuk a Baltikummal meg a déli szárnnyal együtt, de azért Németország szerepe itt megkerülhetetlen és Németország is a leginkább – ahogy ezt ma mondják – kitett országok közé tartozik. Amellett Németországnak azért az Európai Unión belüli súlya is meglehetősen nagy, mint tudjuk. Tehát én azt hiszem, hogy az egy nagyon fontos jelzés, hogy a visegrádi négyek ma Németországgal ültek le tárgyalni. Előkészületként a jövő hétfői külügyminiszteri tanácsülésre egyeztettük az álláspontjainkat, hogyan tudjuk segíteni Ukrajnát.

Mv: Szankciók lesznek Oroszországgal szemben?

Martonyi János: Mi legyen a helyzet a szankciókkal, hogyan lépjünk át abba a bizonyos második szakaszba, mi lesz akkor, hogyha netán mégiscsak a harmadik szakaszra is át kell térni. Ezek nagyon súlyos és nagyon komoly kérdések.  És az egy nagyon fontos dolog, hogy Közép-Európa itt azért most már megjelenik most már Németországgal együtt, mert mi azért elég nagy szerepet játszhattunk a 28-ak álláspontjának a kialakításában.

Mv: Meglehetősen furcsa optikája volt annak a mondatának, amelyet idéztek ugye a NATO-ba belépésünk évfordulóján, amikor Ön azt mondta, hogy szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy erősebb NATO-ra van szükség. Persze itt volt a stratégiai tervezésért felelős államtitkár a HM-ből, aki ennek a pontos értelmezését megadta, de azért az emberek fülében ez másképp cseng egy ilyen mondat egy ukrán–orosz konfliktussal. Hogy ez már nemcsak arról szól, hogy az Egyesült Államok terheit kell ellensúlyozni a többi szövetségesnek. Ez egy ilyen konfliktus árnyékában mást jelent. Hidegháborús helyzetet okozhat az ukrán–orosz konfliktus?

Martonyi János: Hát az biztos, hogy megváltozik a biztonságpolitikai helyzet. Már megváltozott. A NATO-t egyébként én most ebből kihagynám, tehát nem tartunk ott, vagy nem tartunk még ott, reményeim szerint soha nem is fogunk oda jutni, hogy itt a katonai szövetség kérdése merüljön föl. Elég súlyosak a gazdasági következmények is, és ezért említettem előbb a szankciókkal összefüggésben, hogy mi lesz akkor, mi lenne akkor, hogyha arra a bizonyos harmadik szakaszra át kellene térnünk, és valóban egy gazdasági konfliktus, gazdasági háborúskodás jönne létre, mondjuk Európa és a nyugati világ egy részről és Oroszország között más részről. Hosszú távon ennek a kimenetele az azért előre látható, hogyha az ember megnézi a gazdasági teljesítőképességet a két oldalon.  De hát nem is ez a fő kérdés, hanem mi történik addig. Márpedig nekünk ez egy életbevágóan fontos kérdés, a gázellátásunk, a kőolajellátásunk és még ezer más okból. Tehát én azt hiszem, hogy most erre kell összpontosítani, és erre kell fölkészülni mindenkinek, hogyha egy ilyen helyzet előáll, akkor hát egyrészt saját magunk tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a hátrányokat csökkentsük, másrészt pedig, ami nagyon lényeges, és ami ma délután is hangsúlyosan fölmerült, hogy ebben az esetben működnie kell a tagállamok egymás közötti szolidaritásának is. Tehát mi igényt tartunk arra, leginkább érintettek, legsérülékenyebbek ilyen szempontból, hogyha előáll egy ilyen helyzet, akkor megfelelő segítséget kapjunk a többiektől. És ez voltaképpen nemcsak az Európai Unióra vonatkozik, hanem az egész transzatlanti rendszerre.  Nem véletlenül írt a visegrádi négy nagykövet az amerikai kongresszusnak, hogy liberalizálják a palagáznak illetőleg az LNG-nek az Európába történő exportját, mert ez is egy hozzájárulás lenne annak a helyzetnek az enyhítéséhez, ami adott esetben előállhat.

Mv: Külügyminiszter úr, ha nem sikerül tehát a diplomáciai szinteken megfogni az orosz–ukrán konfliktust, vagy vállalható, viselhető, mindenki számára elfogadható kompromisszumot találni, akkor eljuthatunk oda, hogy egy Európa, Amerika kontra Oroszország gazdasági háborúnak a mi térségünk is vesztese lehet?

Martonyi János: Anélkül, hogy különösebben borúlátó lennék, azt mondom, hogy az Európai Unió tagországai között Magyarország az egyik legérintettebb ország. Tehát nekünk minden okunk megvan arra, hogy egyrészt a mi szerény lehetőségeinknek megfelelően mindent megtegyünk egy politikai diplomáciai megoldás elérése érdekében, másrészt fölkészüljünk a nehéz helyzetekre, és természetesen kérjük a szövetségeseink és az Európai Unió többi tagállamának a segítségét, hozzájárulását arra az esetre, hogyha ez a helyzet bekövetkezik.

Mv: Külügyminiszter úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)