A visegrádi országoknak egyértelműen az az álláspontja, hogy az Európai Uniónak gyorsan alá kell írni a társulási megállapodást Ukrajnával - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Mv: Háromnegyed 8 lesz egy perc múlva. Ahogy az előbb is hallhatták, a visegrádi országok külügyminiszterei a német diplomácia vezetőjével tárgyalnak ma Budapesten, az ukrán válságról, és itt van Martonyi János külügyminiszter a vonalban. Jó reggelt kívánok.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó reggelt kívánok.

Mv: Mi az a javaslat, felvetés, amivel Ön a magyar tárca vezetőjeként érkezik erre a tárgyalásra?

Martonyi János: A legfontosabb az, hogy a visegrádi négyek most a német külügyminiszterrel együtt megvitassák a helyzetet, és a hétfői külügyminiszteri tanácsra egyeztessük az álláspontjainkat. Két nagyon fontos terület van. Az egyik az, hogy mit tudunk nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan adni Ukrajnának. Tehát mi az a bizonyos integrációs válasz, amit a miniszterelnökünk is elmondott a múlt heti európai tanácsülésen. Itt több dologról van szó, és ezeken is azért van még némi vita, legalábbis ami a részletkérdéseket illeti. Ugye, egyrészt nagyon gyorsan alá kellene írni a társulási megállapodásnak a politikai részét. Ez sem olyan egyszerű állítólag technikailag, tehát ezt is sürgetni kell.

Mv: Nem lenne ez olaj a tűzre, hogyha ezt a társulási megállapodást most ilyen gyorsan aláírnák?

Martonyi János: A visegrádi országoknak egyértelműen az az álláspontja, hogy ezt meg kell tenni. Tudniillik ezzel egy egyértelmű és világos üzenetet küldenek mindenkinek, hogy ez a kormány legitim, és ezt a kormányt nagyon gyorsan meg kell segíteni ahhoz, hogy ezen a válságon túl tudjon lépni. Egyébként nemcsak erről van szó, hanem arról is szó van, hogy egyoldalú kereskedelmi kedvezményeket kapjon Ukrajna anélkül, hogy neki ezt azonnal viszonoznia kellene. Ez is egy elég jelentős segítséget jelent. De a magyar miniszterelnök nagyon nyomatékosan fölvetette e vízumliberalizációs folyamatnak a felgyorsítását, sőt, hát lehetőleg a vízummentességnek a mielőbbi megadását. Ez egy nehezebb kérdés, de azért ezen a téren is előre lehet lépni. És, hát van persze a harmadik nagy kérdés, a pénzügyi csomag, aminek az összeállítása folyik, most már ugye, különböző összegekről tudunk. Erről is érdemes beszélni. És ezért is kezdtem ezzel, mert ez a dolognak a pozitív része. A másik rész, amiről szintén beszélni kell, elkerülhetetlenül sajnos, az pedig a szankcióknak a kérdése, amiről ugye, az Európai Tanács múlt héten szintén döntést hozott. És miután egyelőre, legalábbis ma reggelig nem következett be semmiféle úgynevezett deeszkaláció, tehát enyhülés, jelenleg a valószínűsége elég nagy annak, hogy hétfőn a külügyi tanácsnak be kell indítania a szankcióknak ezt a bizonyos második szakaszát, ami lényegében bizonyos utazási korlátozásoknak a bevezetését jelentené, és egyes személyek vagyonának a befagyasztását. Tehát itt tartunk most. Ugyanakkor vannak talán kedvezőbb jelek is. Lehet, hogy a hétvégén mégiscsak megindulnak valamiféle tárgyalások. De hát egyelőre nagyon nehéz volna megmondani azt, hogy mi fog történni. Egy biztos, a visegrádi országok végig egységesen cselekedtek, egységesek voltunk, az Európai Tanács-ülésen is, miniszterelnöki szinten, egységes voltunk most múlt hét végén Narvában, együtt a baltikumiakkal és az északiakkal. Ugye, 12 ország külügyminisztere találkozott, a visegrádiak ott is egy hangon beszéltek. És, hát ez lesz a helyzet ma délután is. Én azt hiszem, hogy a visegrádiak nagyon szorosan kötődnek Németországhoz gazdasági, földrajzi, politikai szempontból egyaránt, tehát egy nagyon fontos dolog az, hogy most, fontos döntések előtt a német külügyminiszter eljön ide Budapestre, és lesz egy megbeszélésünk nekünk, visegrádi négy plusz Németországnak. Egyébként a visegrádiak számára nem új dolog ez, mert hiszen nagyon sok harmadik országgal találkozunk, rendszeresen. Egy biztos, Visegrád úgy tűnik, hogy ebben a válságban sokkal láthatóbbá vált. Itt van rögtön például a négy nagykövet levele is az Egyesült Államok kongresszusához, ezt az egész világsajtó leközölte, mert tudniillik az egyik legfontosabb kérdés az az, hogy hogyan fogjuk megoldani komoly válság esetén Magyarország, Közép-Európa és Európa gáz- és olajellátását.

Mv: Azok a felszólítások, amelyek az elmúlt napokban-hetekben történtek, akár az Egyesült Államok részéről, ahol felszólítás és gazdasági szankciókkal való fenyegetés... Angela Merkel beszélt arról, hogy tárgyalni kell arról is, hogy vagyonelkobzás, vagy vízummegvonás történjen. Szóval az elmúlt napokban nagyon sok politikus nagyon sok felszólítást tett. Legyen nagyon őszinte, Ön szerint Vlagyimir Putyin olyan rettenetesen meghatódva ül attól, hogy néhány felszólítás történt az elmúlt napokban úgy, hogy egyébként nagyon sok gazdasági függés van Oroszországgal kapcsolatban? Ugye az egyik legszorosabb gazdasági kapcsolata Németországnak van Oroszországgal. És akkor még az amerikai függésről nem is beszéltünk.

Martonyi János: Pillanatnyilag az az alapvető kérdés, hogy az Európai Tanács múlt heti ülésén elhatározott szankciós menetrend harmadik szakaszára át kell-e térni, vagy sem. Tudniillik abban Önnek igaza van, hogy mondjuk az első szakasza a szankcióknak az nem egy súlyos dolog. Nyilván Vlagyimir Putyint nem érte semmilyen különösebb sokk, mikor megtudta azt, hogy mondjuk fölfüggesztik a G8-ak előkészítő tárgyalásait. Az már talán jobban hatott, hogy kapott a G7-ektől tegnap egy elég határozott levelet – mert azért a G7-ek mégis csak a világgazdaságnak a 75, vagy 80 százaléka. Még azt is el tudom fogadni, hogy a második szakasz, tehát a beutazási korlátozások és a vagyonbefagyasztás, amit ismétlem, megint csak az Európai Tanácsnak a döntése helyezett kilátásba, még talán ez sem olyan nagyon súlyos. De hogyha a harmadik szakaszra áttérnénk, vagy áttérne a világ, mondjuk így, akkor az nagyon súlyos következményekkel járna mindenki számára, és hát azért hogyha ránéz az ember a számokra, az adatokra, a gazdasági erőre, akkor az senki előtt nem kétséges, én azt hiszem, hogy Vlagyimir Putyin előtt se, hogy hosszútávon Oroszország ezt a gazdasági háborút nem nyerheti meg. Tehát...

Mv: Igen, csak kérdés, hogy erre a bizonyos harmadik fázisra rátérhet-e a világ. Mert hogy ez nem csak Vlagyimir Putyint fogja negatívan érinteni, hanem az egész világot. Éppen azért, amiről az előbb beszéltem.

Martonyi János: Ez tökéletesen így van. Csak az a kérdés, hogy kit fog ez aztán egy ponton túl súlyosabban érinteni. De én nem azt javaslom, hogy ne vitatkozzunk, hanem keressük a megoldást. Ugye az Egyesült Államok is most tegnapi Jacenyuk-látogatás alkalmával úgy tűnik, inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy még támogatásokat adjon jelenleg Ukrajnának. Tehát ez bizonyos pozitív válasz, amit a magyar miniszterelnök is kiemelt múlt héten, hogy ez fontosabb, mint a negatív oldal, tehát a szankciók oldala. Persze mind a kettőről beszélni kell, de most ebben a helyzetbe Ukrajnát kell elsősorban segíteni, illetőleg olyan pozitív üzeneteket kell adni, amelyek egyben azt is világossá teszik, hogy Ukrajna kezét nem fogjuk elengedni, és a másik dolog pedig az, hogy most ebben a 21. században egy területi annekció hát ez olyan mértékben zavarja meg a második világháború után kialakult világrendet, ami egyébként senkinek nem áll érdekében. Sajátos módon Kazahsztánnak se, Kínának sem, tehát sok ország jelzi azt, hogy azért talán ezt mégsem kellene csinálni. Következésképp, igenis látunk nagyon sokan reményt arra, hogy győz a józan ész, és ezt a harmadik szakaszt, ezt a gazdasági háborút nem kell elkezdeni.

Mv: Az előző percekben Martonyi János külügyminisztert hallották azzal kapcsolatban is, hogy a visegrádi országok külügyminiszterei a német diplomácia vezetőivel tárgyalnak ma itt, Budapesten az ukrán válságról.

(Külügyminisztérium)