Martonyi János külügyminiszter a Hír Televízió Rájátszás című műsorának a vendége volt 2012. május 10-én. Leirat.

Mv: Martonyi János külügyminiszter a Rájátszás vendége, jó estét kívánok.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok.

Mv: Miniszter úr, ma iktatták be hivatalába Áder János köztársasági elnököt, akivel kapcsolatban Ön korábban úgy nyilatkozott, hogy az új államfő aktív szerepet kíván vállalni a külpolitika alakulásában, alakításában.  Konkrétan mit vár Áder Jánostól?

Martonyi János: Azt várom tőle, hogy mindenekelőtt egy kiváló köztársasági elnök lesz.  És külkapcsolatok, külpolitika, külgazdaság területén is nagyon fontos és nagyon aktív szerepet fog betölteni, többször beszéltünk már arról, hogy ő maga hogyan képzeli el a szerepét, milyen területeken szeretne első sorban közreműködni. Én azt hiszem, hogy ő egy nagyon jó kapcsolat alakul majd ki a kormány és ő közte, és számítunk rá minden szempontból.

Mv: Azt látjuk röviden fogalmazva, de mindjárt beszélgetünk majd erről bővebben is, hogy zajlik az élet Európában, átalakul az Európai Unió is, gondoljunk csak például a hétvégi választásokra, milyen feladatok, milyen utak élveznek majd prioritást akár a köztársasági elnök úr programjaiban is.

Martonyi János: Itt a köztársasági elnök úrnak meg van egyébként már eleve egy programja, függetlenül a személycserétől, de ettől függetlenül én azt hiszem, hogy a magyar külpolitikának megvannak a maga stratégiai célkitűzései, és ezeknek a megvalósításában a köztársasági elnökre egy nagyon fontos szerep hárul. Van mindenekelőtt egy térség politikánk, egy szomszéd politikánk, a választások kapcsán már utalt is erre, vagy egy Közép-Európa politikánk ahogy tetszik, ez a magyar külpolitikának az egyik, ha éppen nem a legfontosabb iránya, mert hiszen itt él a kárpát-medencei magyarság, itt élünk mi, egyre látszik az a világban, hogy a szomszédok, a térség szerepe az felértékelődik.  Aztán van egy globális nyitásunk, amit sokszor úgy is fogalmazunk meg, hogy nyitás Keletre, de nem csak Keletre, ez egyébként nyitás Délre is, sőt nyitás Nyugatra is ha úgy tetszik. Gondolok itt például Dél-Amerikára, tehát ez egy globális nyitás politikája, ebbe például a köztársasági elnöknek nagyon nagy szerepe lesz, és lehet, mert hiszen egy köztársasági elnököt a világ bármelyik pontján, a világ legtávolabbi pontján, a világ legnagyobb országában és a világ legkisebb országában egyaránt elnökként fogadnak. Arról nem is szóltam külön, hogy mondjuk például a Közép-Európa együttműködésben tradicionálisan a köztársasági elnökök között működik egy kapcsolatrendszer, amiről azt kell mondjam az elmúlt húsz évben elég sok eredményt hozott, tehát itt megvannak a hagyományok is, tehát amellett persze ugye itt van rögtön az Európai Unió. A köztársasági elnöknek jelentős tapasztalatai vannak ezen a téren, közel három évig európai parlamenti képviselő volt, tehát nyilván való az, hogy a kapcsolatai, az ismeretei, a szaktudása, az mind arra predesztinálják, hogy ezen a területen is tudjon komoly szerepet betölteni.

Mv: Beszéljünk egy kicsit konkrétabban is a külpolitikai helyzetről, vagy helyzetekről, ha egy picit visszamegyünk az időbe, akkor máris kezdjük a szomszéd politikával, amiről az imént úgy fogalmazódott, hogy átértékelődött a szerep, vagy felértékelődött a szerepe, meg talán átértékelődött is egy kicsit, ha például Szlovákiára gondolunk, ahová ismét visszatért Robert Fico kormánya.  Éppen két hónappal ezelőtt, ugye tudjuk, hogy a két ország között a legvitatottabb pont az a kettős állampolgárság kérdése, Ön szerint ez a vita, ez hogy tud majd eldőlni, vagy eldőlni, megoldódni és mikor?

Martonyi János: Hát ha én ezt meg tudnám mondani, hogy ez mikor fog megoldódni, akkor nagyon bölcs ember lennék. Azt viszont tudom, hogy alapvető eltérés van a két fél álláspontja között, ezt tudtuk mindig is. Egyébként a korábbi kormány esetén is fönnállt ez a véleményeltérés, hiszen ők úgy képzelik el az állampolgárságot, hogy annak csak akkor van helye, akkor van úgynevezett valódi tényleges kapcsolat egy személy, egy ember és egy politikai egység, az állam között, hogy ha ez az illető annak az államnak a területén lakik. Mi meg azt mondjuk, hogy ez nem így van, ma a világban egész biztos, hogy nem így van, mert igenis lehet tényleges, valóságos kapcsolat egy személy és egy állam között, akkor is és úgy is, hogy ez az illető nem lakik annak a államnak a területén. Ez a vita fönnáll, és én azt hiszem, hogy ezt a vitát, ezt úgy egyetlen egy csapásra nem nagyon lehet megoldani, ezzel szemben türelmes, kitartó tárgyalásokra van szükség, és olyan megoldásokra, amelyek azért a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az embereknek a szempontjait, méltóságát, jogait. Például nem fosztanak meg automatikusan valakit azért az állampolgárságától, mert egy másik államnak az állampolgárságát fölveszi.

Mv: Kik fognak a két részről tárgyalni, és egyáltalán az érdemi tárgyalások ebben a kérdésben eldőlt-e már hogy mikor kezdődhetnek? Ezt azért kérdezem, mert néhány héttel ezelőtt, amikor Robert Fico és Orbán Viktor Varsóban találkoztak, ez a kényes és vitatott téma nem került szóba. Viszont Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője ezt követően úgy nyilatkozott, hogy abban azért megállapodtak, hogy nem a sajtón keresztül fog majd üzenni vagy üzengetni egymásnak a két miniszterelnök, hanem kijelölik majd a tárgyalókat. Például a két külügyminisztérium felvette már egymással a kapcsolatot ez ügyben?

Martonyi János: Hát a két külügyminiszter természetesen már többször találkozott. Ugye a miniszterelnökök megegyeztek abban, hogy nem a sajtón keresztül üzennek egymásnak, akkor mondhatom nyugodtan, hogy a külügyminiszterek is megegyeztek abban, hogy nem a sajtón keresztül üzennek. Tehát most én sem akarok külön üzenni, bár azt, amit most elmondtam, azt azért mindig el szoktam mondani természetesen, de megvan erre a megfelelő fórum, nevezetesen a kisebbségi vegyes bizottságok kifejezetten ilyen kérdéseknek, többek között ilyen kérdéseknek a megvitatására szolgálnak. Tehát a fórumokban nincs hiány, a találkozókban nincs és nem is lesz hiány. Ami lényeges az az, hogy egyrészt valóban nem kell feltétlenül nyilvános és agresszív polémiát folytatni, mert az általában véve nem használ az ügyeknek. Másrészt pedig ebben az ügyben én úgy érzem, hogy nem kell közvetítőket keresnünk, tehát ezt is elég gyakran jelezzük, hogy persze értékeljük, hogyha kívülről valaki hát segíteni akar, de igazából elég közel vagyunk mi egymáshoz magyarok és szlovákok több mint ezer esztendeje, ahhoz, hogy azért a fölmerülő nézeteltéréseinket egymás között tudjuk tisztázni.

Mv: Folytassuk a beszélgetést Szerbiával, ugye választások voltak ott is. Hogy értékeli a választások végeredményét az ottani magyarság szempontjából? Milyen forgatókönyv született?

Martonyi János: Hát az első értékelés az mindenféleképpen pozitív, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetség növelte a parlamenti képviselői számát. Ugyan most kiderült, hogy az eredmény nem annyira kedvező, legalábbis ami a leadott szavazatok számát illeti, mint amire számítottunk, sőt hát fölmerült egy vita is, azt hiszem a kedves nézők előtt részben ismert Pásztor Istvánnak az ezzel kapcsolatos nyilatkozata.

Mv: Miszerint meglopták a vajdasági magyarokat, merthogy csak négy helyet kaptak a parlamentben.

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy itt mindenféleképpen egy tárgyilagos, józan, tisztességes vizsgálatra van szükség, mi bízunk abban, hogy ez meg is fog történni.

Mv: Egyébként a magyar külügyi tárcának van erre bármilyen ráhatása, rálátása, hogy mi történhetett?

Martonyi János: Hogy mi történhetett ténylegesen, azt mi nem tudjuk. Voltak külföldi megfigyelők, ők rendellenességeket nem állapítottak meg, ezt mi tudjuk, egyébként természetesen folyamatosan tájékozódunk. Én is ma beszéltem délelőtt több vajdasági szakértővel, tehát szeretnénk mi is tudni természetesen, hogy mi történt. De ettől függetlenül én azt hiszem itt azért politikai szempontból a lényeg az, hogy a VMSZ helyzete erősödött, és a második nagyon fontos szempont pedig az, hogy az eredmények arra utalnak, hogy hát Tadic jelenlegi köztársasági elnöknek finoman vagy hát óvatosan fogalmazva nagyon komoly esélye van arra, hogy végül is ő legyen a köztársasági elnök. Én azt hiszem, hogy ez Szerbia szempontjából jó dolog, jó dolog Magyarország szempontjából, és jó dolog az európai integráció szempontjából, mert hiszen Tadic képviseli Szerbiában kétségkívül az Európa-barát vonalat. Az a megegyezés, ami létrejött most közte, tehát a demokrata párt és a szocialista párt között, az én azt hiszem, hogy egy nagyon komoly jelzés arra, hogy ő ezt a választást meg fogja nyerni, következésképpen marad a jelenlegi kormánykoalíció. Hogy a magyarok szerepe, a VMSZ szerepe pontosan mi lesz, ezt nem tudjuk, de én azt hiszem, hogy Szerbiában nem alakulnak rosszul a dolgok. Azért azt ne felejtsük el, hogy Szerbia az egyetlen ország a térségben, persze Magyarországon kívül, amelyik elismeri, befogadja a nemzeti kisebbségek közösségi, tehát kollektív jogait, ahol működik egy Magyar Nemzeti Tanács. Tehát én azt hiszem, hogy Szerbiában úgy összességében véve jól alakulnak a dolgok. Volt ugye az a vitánk a restitúciós, illetve rehabilitációs törvény kapcsán, ez rendeződött mindenki megelégedésére, úgyhogy én azt hiszem, hogy a választások voltaképpen egy olyan üzenetet küldenek számunkra, hogy ez a lényegében pozitív irányú folyamat, ez nem fog megállni.

Mv: És miben bízhatnak, bízhatnak-e egyáltalán valamilyen pozitívabb jövőképben vagy folytatásban a romániai magyarok? Ugye ott is választások voltak, ott is kormányváltásra került sor, mégpedig éppen egy magyar ügy, a marosvásárhelyi orvosi magyar kar miatt kényszerült ugye kormányváltásra Románia. Viszont... vagy hát emiatt volt kénytelen távozni az előző kormány. Viszont az új kormányfő a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánította. Ez most az jelenti, hogy a jövőben újra megromolhat majd a román–magyar viszony?

Martonyi János: Hát gondolom, egy külügyminiszter sosem mond olyat, hogy meg fognak romlani a viszonyok, addig, amíg nagyon egyértelmű jelzéseket erre nézve nem kap. Amit most lehet mondani, az az, hogy vegyes jelzéseket kapunk. Egyrészt elhangzanak nyilatkozatok, hogy az új román kormány továbbra is a kapcsolatok erősítése és mélyítése mellett van, nem fogja csorbítani a magyaroknak a jogait. Ugyanakkor hát vitathatatlan, hogy történnek negatív lépések. Valóban, ahogy mondta, az történt, hogy a korábbi kormány, az Ungureanu-kormány hozott egy kormányhatározatot, ami nem jelentett többet, sem kevesebbet, mint egy érvényes román törvénynek a végrehajtását. Ezt a kormányhatározatot támadta meg az akkori ellenzék, és a bizalmatlansági indítványa benyújtásának ez volt az egyik oka. A körülmények úgy alakultak, hogy végül is az Ungureanu-kormány nem kapta meg bizalmat, ezek után fölmerült az, hogy az új kormány akkor valóban visszavonja ezt a bizonyos kormányhatározatot. Azért az figyelemreméltó, hogy nem ez történt, hanem a bíróság függesztette föl ennek a kormányhatározatnak a végrehajtását. Ezt a korábbi kormány utolsó napon megfellebbezte, majd az új kormány, a jelenlegi kormány az első napon ezt a fellebbezést visszavonta, következésképpen a kormányhatározat fel van függesztve, és majd lesz egy bírósági döntés valamikor ősszel. Mint ahogy lesznek választások is, és hát erre a választásokra készül ma az egész román politikai élet, és a jelenlegi helyzet, az arra utal, hogy bizony – mondhatjuk így – a baloldalnak, amelyik most kormányra került, a közvélemény-kutatások szerint úgy tűnik, minthogyha többsége lenne. De ezt várjuk meg, majd lesznek választások. Ami a magyarság helyzetét illeti, ott hát más dolgok is történnek, a szenátus például elfogadott egy törvényjavaslatot – ez még nem a végső szó, mert még el kell fogadnia a képviselőháznak is –, ami egy tiszta egyéni választási rendszert vezetne be, egyfordulóst. Tehát aki az első fordulóban több szavazatot kap, az lesz a képviselő. Ez egy... nagyon hasonlít egyébként, szinte azonos az angol rendszerrel. Ez azt jelenti, hogy egy olyan párt, amelyiknek van mondjuk ötven-hatvan százaléka, az adott esetben megszerezheti a parlamenti helyeknek akár 85, 90 vagy 95 százalékát is, és ez nyilvánvaló, a kisebb pártokat, mondjuk például a magyar közösségnek a pártjait kedvezőtlenül érinti, érintheti, tehát ez se biztos, hogy egy kedvező fejlemény. Úgyhogy egyelőre én azt mondom, hogy ne hozzunk elhamarkodott ítéletet, mi mindenféleképpen folytatjuk a térségi politikánkat, mi tudjuk azt, hogy Románia Magyarország nagyon fontos stratégiai partnere minden szempontból, és én azt hiszem, hogy ebben a helyzetben az erdélyi magyarságnak különösen oda kell figyelnie arra, hogy mi történik. Erősíteni kell az egységét, növelnie kell a szavazati hajlandóságát, utalok itt arra, hogy a magyarok a lehető legnagyobb arányban vegyenek részt majd a választásokon, és hát persze lehetőleg próbáljanak politikai egységet teremteni.

Mv: Itt ugye az önkormányzati választásokról van szó, amelyre majd június elején, körülbelül egy hónap múlva...

Martonyi János: Az június, de aztán ősszel lesznek parlamenti választások.

Mv: ... parlamenti választások, így van, kerül majd sor. Viszont az is tény, hogy az Európai Unió magyar képviselői tegnap tiltakoztak az új román kormány lépései ellen. Ön elképzelhetőnek tartja azt, hogy az Európai Unió most hasonlóan vehemensen lép fel majd Romániával szemben is, ugye ahogy tette például azt a romák kapcsán Magyarországgal szemben?

Martonyi János: Az Európai Parlament arra a legalkalmasabb fórum, hogy ilyen típusú kérdéseket ott felvessenek. Én azt hiszem, hogy nagyon helyesen tették az erdélyi magyar képviselők az Európai Parlamentben, hogy szóvá tették ezeket a kérdéseket. Továbbra is ezeket napirenden kell tartani. Ez egyébként az Európai Parlament és nem az Európai Bizottság vagy még kevésbé a Tanács. Tudjuk azt, hogy bizony a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben hát, hogy mondjam, nem túl aktív az Európai Unió intézményrendszere fogalmazzunk így, de ez egyáltalában nem jelenti azt, hogy ezeket a kérdéseket nem kell folyamatosan napirenden tartani.  És éppen az Európai Parlamentben nem kell szót emelni, hogy ha erre szükség van.

Mv: Ugye választásokat tartottak Franciaországban, illetve Franciaországban megbukott Nicolas Sarkozy kormánya, Görögországban pedig ugye olyan pártok értek el sikereket, amelyek ugyancsak elutasítják az Európai Uniót illetve a Nemzetközi Valutaalapot... Milyen szinten számít átalakulásra az Európai Unióban, mit eredményezhetnek majd ezek a változások?

Martonyi János: Hát itt az igazán izgalmas, az igazán izgalmat kiváltó választás az a görögországi volt. A franciát azért azt úgy többé-kevésbé lehetett előre látni, persze mindig lehetnek meglepetések, de azért azt látni kell, hogy már 2011-ben két nagyon fontos választást, kantonális választást, szenátusi választásokat a baloldal elég nagy fölénnyel megnyerte. A görög esetben viszont, viszont hát azt hiszem, hogy dráma van.  Görög dráma van.  Nem mondom, hogy tragédia, de mindenesetre dráma van.  Ma visszaadta a második jelölt is a miniszterelnöki megbízást, hiszen nem tudnak kormányt alakítani, ugyanez fog történni nagy valószínűséggel a harmadik esetben is.  Ha ez megtörténik, akkor a köztársasági elnöknek össze kell hívnia a pártok vezetőit és valamit el kell dönteni, ami nagy valószínűséggel nem lesz más, minthogy új választásokat kell majd tartani, lehetőleg június...

Mv: 17-én, azt hiszem ...

Martonyi János: Három, vagy 17 még azt hiszem a dátum nyitott.  De akárhogy is van, ugye ma 10-e van, ma 5,2 milliárd eurót meg kellett volna kapniuk a görögöknek, azt hiszem meg is kaptak, de nem 5,2-t csak 4,2-t, ugye a híreket majd még ellenőrizni kell.

Mv: Tökéletes.

Martonyi János: De aztán jön a következő részlet, na az már bizonytalan, hogy ebben a helyzetben folyósítható-e. Ez persze a dolognak a technikai része, ennél súlyosabb az, hogy hát itt vannak érvényes hitelprogramok, vannak megállapodások, és hogy ha ezeket a görög kormány, amelyik pillanatnyilag nincs, nem tartja tiszteletben, akkor nagyon komoly gondok keletkezhetnek.  Az egy más dolog, hogy megváltozott a légkör valóban. Tehát ez a merev, kizárólag a fiskális szigorral fegyelemre koncentráló politika ez meg fog változni. Egyébként ez a változás érett már azért hónapok óta, tehát ez sem olyan egyik pillanatról a másik pillanatra érkezett. Az egy más dolog, hogy most a francia választások, ezek nagyon erősen behozták a közvélemény tudatába és ezért beszélünk ma ilyen sokat erről, de egyébként az a folyamat megindult már korábban is, hiszen világos volt az, hogy a puszta megszorításokkal nem lehet kikerülni a recesszióból, nem lehet a kört négyszögesíteni. Tehát valamilyen megoldást kell találni. Ki kell lépni a körből ahhoz, hogy ezt a dilemmát meg lehessen oldani. Úgyhogy most persze előállott egy rendkívüli helyzet, nem véletlen, hogy már összehívták az állam- és kormányfőknek a rendkívüli tanácsát, május 23-ára, a magyar miniszterelnök is ott lesz nyílván. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ez összességében egy olyan légkört teremt, ami talán, talán a magyar gazdaságpolitikát is bizonyos fokig igazolja, az egy más dolog, és ezt azért hozzáteszem, elnézést kérek, hogy mi folytatjuk a költségvetési fegyelem politikáját.

Mv: Örülök, hogy ezt fölhozta, merthogy éppen ezzel kapcsolatos aktuális kérdést szerettem volna így a beszélgetés végén föltenni. Ugye mai friss hír, hogy újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Unió Magyarország ellen, még pedig a SZÉP Kártya rendszere kapcsán.  Ennyi az információ tulajdonképpen, ami a sajtóba kikerült, Ön tud-e ennél bővebb információkat?

Martonyi János: Ez már egy korábbi információ. Tudom, hogy ma ezt a gazdaságért felelős államtitkár jelentette be, de a bizottság már korábban jelezte, hogy ezt meg fogja indítani, egyrészt a SZÉP Kártya dolgában, másrészt pedig az Erzsébet utalvány dolgában. Egyébként, ami a második kérdést illeti, ott most egy új elképzelés formálódik, ami egyértelműen szociálpolitikai eszközzé tenné ezt az utalványt, és ez esetleg megoldhatja a gondokat, de a lényeg az, hogy egyik kötelességszegési eljárás sem indult még meg formálisan. Hát a kötelességszegési eljárások számosak, kisebb és nagyobb jelentőségű kérdésekben, én azt hiszem ezt most nem fogjuk tudni megbeszélni, de egy biztos, minden ilyen eljárásban egyértelműen világosan képviselni kell a magyar álláspontot.

Mv: A többi témát pedig legközelebb beszéljük meg, ahogy Ön is fogalmazott, Martonyi János köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Martonyi János: Köszönöm szépen a lehetőséget.

(Külügyminisztérium)