A helyi önigazgatási és önrendelkezési autonómiák nem veszélyeztetik egy-egy állam alkotmányos egységét, mondta Martonyi János október 30-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, valamint kitért a visegrádi külügyminiszterek találkozójára és a lehallgatási botrányra is.

Mv: Victor Ponta, román miniszterelnök tehát azt mondta, hogy a román alkotmánynak és az európai gyakorlatnak megfelelően fognak eljárni a székely autonómia ügyében. Csakhogy az európai gyakorlatban bevett szokás a területi autonómia. A román alkotmányról pedig több román politikus is azt mondta, hogy alkotmányellenes az, amit a székelyek szeretnének. Ezt az ellentétet, már ami a Victor Ponta kijelentésében feszül, próbáljuk most feloldani. Jó reggelt kívánok Martonyi János külügyminiszternek.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó reggelt kívánok.

Mv: Ön szerint is ellentétben áll ez a két gondolatmenet?

Martonyi János: Véleményem szerint nem áll ellentétben. Az autonómiának bármely formája, akár a román alkotmánnyal, akár bármilyen más európai vagy nemzetközi szabályozása. A román alkotmány kimondja azt, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt egyáltalában nem keresztezné az, hogyha olyan helyi önigazgatási, önrendelkezési formációk, autonómiák jönnének létre, amelyek egyébként az állam egységét nem érintik. Tehát szó sincs arról, hogy Románia közepén valamiféle elkülönülő enkláve jönne létre. Arról van szó, arról az alap, demokratikus alapelvről, hogyha egy közösség nagy többsége valamiféle önigazgatási, önrendelkezési autonómiaformát igényel, akkor egy demokratikus alapelv kell, hogy az legyen, hogy ezt a többség komolyan vegye, és tárgyalásokat kezdjen ennek az önrendelkezési formának a konkrét megvalósításáról. Egy másik kérdés az egyébként, ami most szintén előtérbe került, ezen a demonstráción is, hogy tudniillik azt már viszont kimondják nemzetközi, illetve európai normák, hogy nem szabad olyan területi beosztást meghatározni, amely az adott területen élő kisebbséget hátrányosan érint, adott esetben kisebbség létszámának a csökkentéséhez vezet. Márpedig azok a regionális elképzelések, amelyek megjelentek Romániában, azok, hát nagyon sajnálatos módon arra utalnak, hogy egy olyan területi módosítás következne be, ami igenis hátrányosan érintené éppen azt a közösséget, amelyiknek a nagy többsége, mint látjuk és láttuk, valamiféle autonómiaformának a megvalósítását tartaná demokratikus megoldásnak.

Mv: Hogyha az európai gyakorlatban természetes a területi autonómia, román politikusok viszont azt mondják, hogy alkotmányellenes a székelyek kérése, akkor mit tehet ebben az esetben a magyar kormány?

Martonyi János: Azt teheti, amit továbbra is tesz, hogy tudniillik az alaptörvény értelmében felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, és természetesen támogatja azoknak a törekvéseit, Ezt történt egyébként most a székely menetelés dolgában.

Mv: Lépjünk tovább. A külügyminiszterek, a visegrádi külügyminiszterek találkoznak, mi lesz a fő napirendi pontjuk?

Martonyi János: Hát ez most egy találkozás sorozat lesz. Elég komoly eseményekről van szó másfél napig. Ugye elindul ez, hát először is egy kétoldalú litván-magyar találkozóval, hiszen Litvánia tölti be jelenleg az Európai Unió Tanácsának az elnöki tisztét, aztán pedig délután találkozunk mi, visegrádi külügyminiszterek, de ezt kibővítjük fokozatosan, olyan, úgynevezett koncentrikus köröknek a formájában találkozunk a nyugat-balkáni országokkal. Itt lesz természetesen az Európai Bizottságnak a bővítési biztosa is, és a visegrádi formációban is két országot meghívunk, ez a Visegrád plusz megoldás, ez alkalommal Törökország és Ausztria jelenlétét illeti. Egy Nyugat-Balkánról már szóltam, és akkor holnap délután lesz a Közép-Európai Kezdeményezés 18 miniszterének a találkozója, ez tehát a legszélesebb kör, sőt várjuk amellett még az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettesét is, aki a holnapi napon erre az ülésre szintén meg fog jelenni. És amellett persze egy sor kétoldalú találkozót is le fogunk bonyolítani, tehát ez most, hogy mondjam, monstre eseménysorozat, Visegráddal indul, Visegrád a közép-Európai együttműködésnek a szíve-lelke, a központja, kétségtelen, számunkra ez a legfontosabb, ez is működik a legjobban, de ugyanakkor Visegrád mindig azt akarja bemutatni, hogy jóllehet, formális bővítésre nem kerülhet sor, de ez a Visegrád plusz megoldás mindig azt jelzi, hogy nyitottak vagyunk, és váltakozó körben meghívunk országokat, amelyekkel a közös érdekeinket megvitatjuk, adott esetben például az Európai Unió bővítését, nyugat-balkáni helyzetet, és így tovább.

Mv: Mondana egy konkrét példát?

Martonyi János: Tehát én azt hiszem, hogy ez egy igazi közép-európai eseménysorozat, és az pedig azt hiszem, nem kell külön mondanom, hogy a közép-európai politikánk, a térségi politikánk az különlegesen fontos, ha úgy tetszik, a legfontosabb eleme a magyar külpolitikának.

Mv: Ez így van, ez kétségtelenül felértékelődött, különösen az utóbbi időszakban, van olyan konkrét terv, kezdeményezés, amit a V4-ek vezetőjeként, jelenlegi vezetőjeként letesz ma az asztalra?

Martonyi János: Hát át kell néznünk először is az eddigi munkánkat, és aztán meg kell nézni, hogy a következő fél évben még mit tudunk csinálni, de nagyon sok téma van. Hát a miniszterelnökök október 14-én megegyeztek a biztonsági és védelmi politika alapvető kérdéseiben, ezt most meg kell néznünk, hogy hogyan tudunk ezen a területen konkrétan tovább lépni, de van szó konkrét dolgokról, léte akarunk hozni mondjuk Vietnámban Ho Si Minh-városban egy Visegrád-házat, magyar kezdeményezésre, magyar szervezés alapján, ezt is meg kell beszélnünk, többek között finanszíroznunk kell. Aztán csak hogy polgárközelibb témákról beszéljek, akarunk rendezni majd májusban egy nagy kerékpárversenyt, visegrádi országok, de ezúttal bevonjuk a nemzeti kerékpárszövetségeket, tehát egy professzionálisabb jelleget adunk ennek a versenynek, aztán beszélünk a think tank-eknek, a különböző elemzőközpontoknak az együttműködéséről, arról, hogy ezeknek milyen témákat kellene megvitatniuk, tehát van egy úgynevezett mindennapi, hogy mondjam, munkamenet, de ugyanakkor föl kell készülnünk, és ez megint egy nagyon fontos kérdés, a kibővített ülésekre, hogy tudni illik ott milyen visegrádi álláspontokat fogunk képviselni, mondjuk például a bővítés kérdésében, mondjuk például a vilniusi keleti partnerségi csúccsal összefüggő kérdésekben, az európai integráció egyéb témáiban, tehát ezekre a kérdésekre is nekünk, Visegrádi 4-eknek viszonylag szűk időtartamon belül fel kell tudnunk készülni.

Mv. Külügyminiszter úr, néhány másodpercünk maradt csak, azt mondta, hogy holnap az Egyesült Államok külügyminiszere is érkezik, szóba fog kerülni a lehallgatási botrány?

Martonyi János: Hát egész biztos, hogy szóba fog kerülni a kétoldalú megbeszélésen, egyébként nem a külügyminiszter jön, hanem a külügyminiszter helyettese, de hát én azt hiszem, hogy ez a lehallgatási téma ez most mindig mindenütt szóba kerül, az ügy túlnőtt a kétoldalú kereteken, azt most már jól látjuk, ez egy nagy téma lett. Alapvetően Európa, tehát az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti téma, erről beszéltek nemrégen az Európai Tanács ülésén az európai kormány- és államfők is, és én azt hiszem, hogy ezt a kérdést mindenféleképpen tisztázni és rendezni kell, mert ellenkező esetben megbomlik az a bizalom, ami nélkül viszont eredményes és sikeres transz-atlanti együttműködés nincsen.

Mv: Az előző percekben Martonyi János külügyminisztert hallhatták.

(Külügyminisztérium)