Martonyi János külügyminiszter a Hír Televízió Kontraszt című műsorának a vendége volt 2012. április 22-én. A tárcavezető szólt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötendő pénzügyi megállapodásról, a magyar–szlovák kapcsolatokról és a szerb elnökválasztásról.

Mv: Martonyi János külügyminiszter urat köszöntöm a Kontrasztban, igaz péntek délután, de ha megengedi, jó estétet kívánok, hogy a nézőket ne nagyon keverjük össze.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok.

Mv: Jó estét kívánok. Nos, talán a legtöbbeket foglalkoztató külpolitikai kérdés, mi az oka és ki lehet a felelőse annak, hogy az IMF-fel és az Európai Unióval tulajdonképpen még el sem kezdődhettek a tárgyalások?

Martonyi János: Ez egy élénk vita most a magyar közéletben is, a sajtó is nagyon bőségesen foglalkozik vele, ami azt hiszem, hogy mindenféleképpen helyes és indokolt, mert ez egy nagyon fontos kérdés. Én csak megerősíteni tudom azt, amit már korábban nagyon sokszor mondtunk, mi hónapok óta készen állunk a tárgyalásokra. Mi szerettük volna ezeket a tárgyalásokat már jóval korábban elkezdeni, most is szeretnénk minél hamarabb elkezdeni. Tehát e tekintetben én azt hiszem, hogy semmi kétség nincsen és ez azért lényeges, mert nagyon sokszor megjelentek olyan hírek egyébként nem csak a politikai sajtó, hanem adott esetben pénzügyi-gazdasági elemzők részéről is, hogy a magyar kormány voltaképpen nem is akarja ezt a megállapodást. Játssza azt a bizonyos török kártyát, van egy B-terve, aminek gondolom az a lényege, hogy akkor majd valahogy máshogy megoldja a finanszírozási gondjait. Ez mind nem igaz. Mi akarjuk ezt a megállapodást.

Mv: De az ellenzék azt mondja, hogy nem teszünk érte semmit.

Martonyi János: Hát, ha azt mondja, hogy nem teszünk érte semmit, akkor evvel finoman szólva nem mond igazat. Ha azt mondja, hogy őszerinte még többet kellett volna tenni, tehát feltétel nélkül, vita nélkül minden igénynek, minden egyébként nem túl pontosan meghatározott kérésnek azonnal eleget kellett volna tenni, akkor talán közelebb áll az igazsághoz. De a lényeg az, hogy itt egy nagyon alapos és nagyon komoly eljárás folyt és folyik, és ennek a lényege az, hogy a magyar kormány a vele szemben támasztott igények túlnyomó többségének megfelelt, eleget tett ennek. A legfontosabb kérdés az a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének a kérdése. Bent van egy törvénymódosító javaslat most már az Országgyűlésnél, amit egyébként csak azért nem terjesztettünk be már jóval korábban, mert meg kellett várnunk az Európai Központi Bankkal történő egyeztetést és addig talán nem lett volna udvarias dolog ezt beterjeszteni. De egyébként az álláspontunkat az Európai Bizottsággal már jóval korábban közöltük. Tehát mi egyébként és ez kimutatható végig, majd ha egyszer végignézzük az elmúlt hónapok történelmét-történetét, hogy mi mindig nem csak hogy határidőben, hanem határidő lejárta előtt megtettük a szükséges lépéseket, mi a gyorsításban voltunk érdekeltek.

Mv: Csak hát kívülről ez úgy néz ki, hogy nem elég. Mi van akkor, hogy ha ezt fordítva nézzük és mondjuk, feltételezzük, hogy nem akarnak velünk megállapodni, akkor mit tudunk tenni?

Martonyi János: Igen, most már azt hiszem eljutottunk ide és ez önmagában véve a közvélemény számára egy fontos dolog, hogy talán az elmúlt hetekben, napokban már nem vádolnak minket azzal sem itthon, sem a világban, hogy valójában nem is akarunk megállapodást kötni. Oda most már eljutott érzésem szerint a világ, hogy azt elfogadja, hogy igen, a magyarok meg akarnak állapodni, hogy aztán lehet azon vitatkozni, hogy milyen okból nem sikerült a tárgyalásokat eddig elkezdeni, az egy további kérdés, de legalább ez a vád minket most már nem ér. Akkor persze valóban fölmerül a kérdés, hogy akkor miért húzódik hónapok óta a dolog. Azért húzódik, mert úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság számára ez most egy olyan helyzet, amikor bizonyos igényeket markánsan tud érvényesíteni a magyar kormányzattal szemben éspedig azért, mert nem ő kér mitőlünk hitelt, hanem mi kérünk őtőlük hitelt, következésképpen ez egy olyan helyzet, amikor hát azt kell mondjam, hogy ő azért ebben a helyzetben egy erősebb tárgyalófél. Kérdés, hogy mennyire akar ezzel élni, ezt nem is merem kimondani, hogy esetleg visszaélni, mert erről természetesen nem beszélhetünk, de azért vannak bizonyos cölöpök, amiket le kell verni. Például a miniszterelnök úr elmondta azt, hogy politikai feltételeket nem tudunk elfogadni egy pénzügyi-gazdasági természetű hitelmegállapodás tárgyalási előfeltételeként. Én azt hiszem, hogy azért ez egy elég világos álláspont, ami egy szuverén ország részéről természetes.

Mv: Amikor Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter november óta minden héten egyszer bejelenti, hogy közeledtek az álláspontok és már látszik az alagút vége, ez a fajta kommunikáció ez kinek szól? Ez idehaza a magyar választópolgárnak vagy pedig ezzel próbáljuk erősíteni a tárgyalási szándékunkat kifelé?

Martonyi János: Én nem tudom, hogy ezt mondta volna-e mindig Fellegi Tamás.

Mv: Hát, most ezen a héten is mondta.

Martonyi János: Ezt nem vitatom, ezen a héten egyébként azt hiszem, hogy ezt megalapozottan mondta, mert azért most már elég lényegesen közeledtünk egymáshoz és különben pedig azért ne felejtsük el, hogy ez egy viszonylag bonyolult eljárás volt vagy akár még most is folyik részben. Tehát a kötelességszegési eljárások, amelyekről én itt is többször beszéltem már, ezek elindultak, ezek elméletileg három szakaszból állnak. Ugye két eljárás átlépett a második szakaszba, de ez a híres-nevezetes, sokat emlegetett nemzeti banki függetlenség téma, ez még csak a második szakaszba sem lépett át, mert itt a bizottság mindössze adminisztratív levélben további magyarázatot, tájékoztatást kért. Ezt megkapta, ezt megadtuk. Közben természetesen egyeztetnünk kellett az Európai Központi Bankkal is. Ez is megtörtént. Itt is van még egy-két nyitott kérdés, amit rendezni kell. De összességében most már azért valamelyest tisztul a helyzet. Azt elfogadom, hogy ez egy rendkívül bonyolult és összetett dolog, és a közvéleménynek ezt nagyon nehéz követni, különösen akkor, hogyha nem mindenki érdekelt abban, hogy korrekten beszéljen ezekről a folyamatokról. Én azt hiszem, hogy itt lényeg az, hogy most már tényleg közel állunk az eredményhez. Lesz egy nagyon lényeges, egy nagyon lényeges találkozó kedden a bizottság elnöke, Barroso és a magyar miniszterelnök között. És hát mi avval számolunk, hogy, nem véletlenül, mert ezt a hírt kapjuk a Bizottságtól, hogy április végéig az erre vonatkozó döntés, hogy tudniillik megkezdhetjük a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és az IMF-fel, ez megszületik. Én ebben kell, hogy bízzam, elismervén azt, hogy itt számtalan szál van, elég nagy a zűrzavar, különböző paperekről és non-paperekről esik szó. Nagyon nehéz átlátni ezt a helyzetet, de a lényeg az, hogy van egy teljesen világos célunk, és mindent ennek érdekében teszünk meg, és ez az, hogy a tárgyalásokat minél előbb el tudjuk kezdeni.

Mv: Nem tehetünk más, mint hogy bizakodunk. Orbán Viktor körülbelül két héttel ezelőtt mondta azt, hogy jó esélyt lát a szlovák–magyar viszony javulására. Majd néhány napra rá Robert Fico bejelentette, hogy úgy módosítják a szlovák állampolgársági törvényt, hogy nem veszíti el a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét, kivéve, hogyha magyar. Nem volt egy kicsit elhamarkodott ez a javuló... utalás a javulásra?

Martonyi János: Nem volt elhamarkodott, már csak azért sem, mert ezt a kijelentést, amit én pontosan akkor sem tudtam értelmezni, ezt már tisztáztuk időközben. Én folytattam egy kétoldalú tárgyalást Lajcák külügyminiszterrel most Brüsszelben, pontosan tegnap reggel. És tisztáztuk azt, amit egyébként eddig is lényegében tudtunk, hogy a szlovák törvényhozás nem ezt fogja tenni.

Mv: Tehát ez csak egy blöff volt, ez valamiféle hangulatkeltés volt ez a...?

Martonyi János: Lehetett tévedés, lehetett egy rosszul értelmezett kijelentés, lehetett bármi, de én azt hiszem, hogy ezzel nekem nem kell foglalkoznom, ezt gondolom, egymás között kell, hogy tisztázzák a szlovák kormánynak a tagjai. Ami itt a lényeg, az az, hogy ismeretes a szlovák álláspont, nem változott itt lényegesen az új kormány álláspontja sem a korábbihoz képest; nekik van egy tételük, aminek az a lényege, hogy az úgynevezett kettős állampolgárság csak akkor fogadható el, hogyha az illető abban az országban, amelynek az állampolgárságát megszerzi, mármint a szlovákon kívül, abban állandó lakóhellyel, vagy legalábbis állandó tartózkodási hellyel rendelkezik. Korábban is ez volt az álláspont…

Mv: Ez volt egy korábbi álláspont. Nem lehetséges az, hogy...?

Martonyi János: …és ugyanezt az álláspontot erősítette meg nekem tegnap a külügyminiszter, sőt közben láttam, hogy a szlovák belügyminiszter is ugyanezt mondta.

Mv: De nem lehet, hogy ez azért van, merthogy valamiféle visszavonulót fújtak? Mert rájöttek arra, hogyha Magyarország ez ügyben az Európai Unióhoz fordul, vagy Európai Bírósághoz, akkor nemzetiségi alapon való megkülönböztetés az olyan diszkrimináció, amit nem nyerhetnek meg?

Martonyi János: Ez egész biztos, hogy így van. Mármint hogy egy ilyen megkülönböztetést nem lehet tenni. De az, hogy ez miért hangzott el, és hogyan hangzott el ez a nyilatkozat, ennek a megítélése és az ezzel kapcsolatos találgatás az nem az én dolgom. Az az elemzőnek meg a sajtónak lehet a dolga. Számomra az a releváns, amiben én megállapodtam a szlovák külügyminiszterrel. Hogy valóban ők egy ilyen típusú szabályt készítenek elő, hozzáteszem zárójelben, erről is beszéltünk, hogy az alkotmánybíróságok előtt is van egyben ez a törvény. Hogy aztán ez konkrétan mit jelent, az egy további kérdés, és ez most nagyon fontos, hogy tárgyalunk majd erről is.

Mv: De hogy egyébként ez nekünk, ez az állandó lakóhelyhez kötés, ez például Magyarországnak mennyire jó? Ez jobb valamivel, mint az egyéb diszkrimináció?

Martonyi János: Ez...

Mv: Talán törvényesebb, de...

Martonyi János: Ez egyáltalában nem egyezik meg a magyar állásponttal, ez egy régi elvi vita, erről is nagyon sokat beszéltünk már. Itt alapvető különbség van a két fél felfogásában, nemcsak a politikai, hanem a jogi megközelítésében is. A szlovák álláspont az, hogy valóságos kapcsolat kell az állampolgársághoz, és szerintük ez a valóságos kapcsolat nem épülhet másra lényegében, mint az állandó lakóhelyre. Mi meg az mondjuk, hogy ez nem így van, a jogfejlődés, a nemzetközi gyakorlat is ezt már réges-rég átlépte ezt a tételt, ami nagyon-nagyon régen volt érvényes. Most ez a tényleges kapcsolat ez bizony nemcsak úgynevezett territoriális szempontokon épülhet, mint például az állandó lakóhely, hanem mondjuk a közös nyelven, a kultúrán, a nemzeti identitástudaton, és én azt hiszem, hogy ez egy elvi vita, amit nehéz lesz rendezni. Az országok egy része még mindig ezt a régi álláspontot képviseli szabályozásában is. Egyre több az olyan ország, sőt már azt mondhatnám, a többség, amelyik a mi gondolkodásunkat követi a szabályozásában. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan kérdés, amiről mindenféleképpen tárgyalnunk kell.

Mv: Magas szintű találkozót említett az előbb. És Kaleta Gábor sajtószóvivő is említette ezt néhány napja. Kivel és hol találkoznak?

Martonyi János: Hát először is a miniszterelnökök találkoznak Varsóban 26-án, hogyha nem tévedek. Én egyébként meghívtam kollegámat egy budapesti látogatásra, most pillanatnyilag úgy néz ki, hogy, és hát nagy valószínűséggel ez is lesz, hogy június 1-én tud jönni. Egyébként tegnap már tárgyaltunk, rendszeresen találkozunk a multilaterális fórumokon és általában véve, hogyha már a magyar–szlovák kapcsolatokról általában beszélnünk, akkor azt szeretném leszögezni, hogy abban van minden körülmények között egyetértés, hogyha van vitánk, akkor azt nem a sajtón keresztül kívánjuk folytatni, és nem igényeljük senkinek a közreműködését  a két országon kívül.

Mv: Tehát akkor ez már egy előrelépés a korábbi Fico-kormányhoz képest?

Martonyi János: Ahhoz képest feltétlen előrelépés, de egyébként a korábbi szlovák kormánnyal is ezt az álláspontot képviseltük. És azt mondjuk mi is, hogy vannak vitáink, persze van más vitánk is, de ugyanakkor én azt hiszem, hogy Európa és a világ az nem látja egészen tisztán, világosan a magyar–szlovák kapcsolatokat. Általában rosszabbnak tételezik fel, mint amilyenek azok valójában. És itt van egy ilyen nyugat–kelet ellentét is, mert Nyugat-Európában úgy fogják fel, hogy hát igen, ezek között ugye megvannak ezek a régi viták, netán területi igények, és az egésznek van egy ilyen hangulata, mintha itt velünk komoly gondok lennének. Sokkal komolyabb viták vannak adott esetben még akár nyugat-európai országok között is, mint amilyen vitáink nekik vannak az északi szomszédokkal.

Mv: A hírek szerint minkét fél szeretné felújítani a tárgyalásokat a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Miről lehet arról még itt tárgyalni?

Martonyi János: Mindenféleképpen tárgyalni kell, egyébként a bíróság is erre kérte fel a feleket annak idején. Egyébként mindenféleképpen érdekünk az, hogy a környezeti állapot javuljon, tehát én azt hiszem, hogy az a helyes megközelítés, hogyha ezeket a tárgyalásokat – amik egyébként megindultak – újra lendületbe hozzuk és tárgyilagosan, szakszerűen, mindenféle politikai feszültség nélkül beszélünk ezekről a dolgokról.

Mv: Több fontos választás lesz a környező országokban is meg odébb is Európában. Május 6-án például Szerbiában egyszerre elnökválasztás, parlamenti választás, helyhatósági választás. Ennek a kimenetele, ha így, ha úgy alakul, hogyan érintheti a magyar–szerb viszonyt?

Martonyi János: Hát mi általában véve kormányokkal tartunk fenn kapcsolatot, én biztos, mint külügyminiszter, tehát alapvetően nem szabad, hogy befolyásolja két ország kapcsolatát az, hogy egy adott országban milyen színezetű kormány, koalíció vezeti azt az adott országot.

Mv: Tehát mindegy, hogy Boris Tadic vagy Tomislav Nikolic, ugye a két legesélyesebb elnökjelölt?

Martonyi János: Ezt sem mondjuk sohasem, hogy mindegy. Amit mondunk az az, hogy a viszonyt alapvetően az adott kormánynak a politikája határozza meg, és nem akarjuk előre megítélni, hogy ez vagy az az eredmény az kedvezően vagy kedvezőtlenül fogja befolyásolni a kapcsolatainkat. Persze Szerbia sajátos eset, tudniillik ott van nekünk két nagyon fontos szempontunk. Sorrendiség nélkül: az egyik az, hogy olyan kormány legyen, amelyik Európa-barát és amelyik az Európai Unióhoz történő közeledést támogatja. Mi úgy látjuk egyébként, hogy a jelenlegi kormány az ilyen kormány, de ezzel én most semmit nem akartam mondani. Mi az Európa-barát erőket pártoljuk, ha szabad így mondanom, és amikor például vita volt arról, hogy kapjon-e vagy ne kapjon-e Szerbia uniós tagjelöltséget, akkor azt mondtuk, hogy igen, ez egy fontos dolog, hogy pozitív üzenetet küldjünk Szerbiának, mert fontos az, hogy az Európa-barát erőket segítsük. Van egy másik szempontunk, és az pedig a VMSZ-nek, a Vajdasági Magyarok Szövetségének a mikénti szereplése. Itt valóban nem rejtjük véka alá, hogy van egy olyan érdekeltségünk, hogy a magyarok minél erősebb parlamenti képviseltséget kapjanak a belgrádi parlamentben is. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor április 27-én odamegy – ha úgy tetszik kampányolni – Németh Zsolt is járt ott, Répás Zsuzsa is járt ott. Tehát nekünk az fontos, hogy egyrészt a magyarok minél nagyobb számban, minél nagyobb arányban menjenek el szavazni és a Vajdasági Magyarok Szövetsége egy nagyon erős képviseletet kapjon. Megjegyzem, a Vajdasági Magyarok Szövetségének igen komoly eredményei vannak, utalok itt a legutolsó restitúciós témára, tehát én bízom abban, hogy a VMSZ jól fog szerepelni.

Mv: Romániában júniusban lesznek helyhatósági választások, az mennyire szerencsés, hogy olyan településeken, ahol egyébként is a magyarok kisebbségben vannak, három magyar párt indul a szavazataikért?

Martonyi János: Hát erre csak egy rövid választ tudok adni: nem szerencsés.

Mv: Franciaországban pedig most vannak választások. Ez mennyire befolyásolhatja vajon a magyar–francia kapcsolatokat?

Martonyi János: Itt megint érvényes az, amit az előbb mondtam a kormányok közötti kapcsolatról. Persze azért azt ne tagadjuk, és erről elég sok szó esik, hogy Európában van azért európai szintű pártvetélkedés is. A Fidesz-KDNP mint jól tudjuk, az Európai Néppártnak a tagja, Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnöke, a Sarkozy vagy Sarkozy elnöknek a pártja, az UMP szintén az Európai Néppárthoz tartozik. Tehát itt van azért egy európai szintű pártszolidaritás, ettől függetlenül meglátjuk, hogy mi lesz az eredmény, és az biztos, hogy nekünk a mindenkori francia kormánnyal, a francia vezetéssel, a francia elnökkel – mert most egyelőre azt választanak – megfelelő, jó kapcsolatokat kell kiépítenünk.

Mv: Külügyminiszter úr, köszönjük szépen, hogy a vendégünk volt.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)