Martonyi János miniszter az Országgyűlés 2011. július 11-ei ülésnapján képviselői kérdésre válaszolt.

Dr. Martonyi János külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném önt megnyugtatni, szeretném önt biztosítani arról, hogy mi nem látunk, nem is keresünk sehol sem ellenséget. Nem keresünk ellenséget külföldön, és nem keresünk ellenséget belföldön sem. Tisztelt Képviselő Úr! Önt sem tekintjük ellenségnek. Önt politikai ellenfélnek tekintjük, aki jó néhány kérdésben velünk ellentétes álláspontot fogalmaz meg, és ez, azt hiszem, éppen az ön által említett demokráciában pontosan így van rendjén.

A külföldi baloldali politikusokkal vitatkozunk, őszintén, tárgyilagosan, és azt hiszem, sikerrel. De hogy ellentétes álláspontot képviselünk jó néhány kérdésben, azt az is bizonyítja, hogy ön a jelenlegi kormány belpolitikáját antidemokratikusnak ítéli meg. Ez nem új dolog, 20 éve tapasztaljuk azt, hogy bizonyos baloldali politikai erők mindig veszélyben látják a demokráciát, mindig akkor, amikor nem ők kormányoznak. Amikor ők kormányoznak, akkor természetesen a demokráciát minden ellenkező jellegű esemény ellenére veszély nem fenyegeti, akkor a demokrácia tökéletes, és az emberi jogok maradéktalanul érvényesülnek. Ezt a kérdést biztosan nem így látjuk, képviselő úr, és azt hiszem, hogy ez a vita még folytatódni fog jó ideig itt Magyarországon.

Amit azonban igazán sajnálok, az az, hogy önnek az elnökségről is ez jut eszébe, holott van itt – vagy lenne, vagy lett volna – egy nagyon nagy lehetőség. Összezárhatott volna ez az ország. Büszkék lehettünk volna – vagy még mindig büszkék lehetnénk – arra, hogy magyarok vagyunk.

Nem szégyellni kellene azt, hogy magyarok vagyunk, hanem jó érzés kellene, hogy legyen az, hogy magyarok vagyunk, hiszen ez az ország évek, évtizedek óta vágyik a sikerre, legyen a sportsiker vagy bármi más, de szeretne egyszer sikeres lenni. Na, ez most sikerült. Ez most sikerült, minden külföldi visszajelzésben – legyen az államfői, kormányfői, külügyminiszteri, miniszteri, szakértői, bizottsági, tanácsi tisztviselők szintjén –, hasonló levelek, megnyilvánulások százait kapjuk, nagyon sokan mondják azt, hogy úgy látják, évtizedek óta ez az egyik legjobb és legsikeresebb elnökség. Persze könnyű azt mondani, hogy ez egy szakmai munka, csak hát nem egészen értem, hogy hogyan lehet a szakmai meg a politikai tevékenységet egymástól ekként elválasztani. Ezért azt kérem mindenkitől, érezze át ezt a sikert, ne vakítsák el őt a politikai előítéletei, véleményei, esetleg ambíciói.

Ami pedig a harmadik kérdését illeti, hogy vajon Nyugat vagy Kelet felé akarunk-e menni, hát ez nehéz kérdés, ezt nehezen tudom megválaszolni, tudniillik a Nyugat részei vagyunk. Az Európai Unió tagállama vagyunk, a NATO tagállama vagyunk, és ugyanazt tesszük, amit egyébként az Európai Unió és annak tagállamai, hogy tudniillik a lehető legbarátibb partneri kapcsolatokat akarjuk kiépíteni – legfőképpen persze gazdasági területen – a nagy ázsiai tényezőkkel. Ezt csinálja mindenki. A Kínai Népköztársaság jelenleg az Európai Unió stratégiai partnere, hát ugyanezt tesszük mi is.

Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)