Martonyi János külügyminiszter a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorának a vendége volt 2014. március 18-án. A tárcavezető szólt a krími népszavazásról és az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióiról.

Mv: Tehát Martonyi János külügyminiszter a vendégünk. Jó estét kívánok!

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok!

Mv: Üdvözlöm. Még pedig annak kapcsán, hogy ma aláírták az államközi szerződést a Krími Köztársaság és Szevasztopol az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásáról. Hogy reagált, hogy reagál a hírre a magyar külügy? Egyáltalán diplomáciai szempontból lehet-e még bármit tenni?

Martonyi János: A magyar külügy úgy reagál, mint az európai országok, a visegrádi országok, az Európai Unió saját maga is és általában véve, ahogy a világ vagy a világ országainak a nagy többsége reagál. Mi illegitimnek tartjuk ezt a bizonyos népszavazást. Én nem hiszem, hogy lehet úgy népszavazást rendezni egy terület hovatartozásáról, hogy közben egy másik ország fegyveres erői megszállják ezt a területet, és a népszavazás voltaképpen arról szól, hogy az a terület ahhoz az országhoz tartozzon-e, amelyiknek a fegyveres erői azon a területen tartózkodnak. Tehát ez önmagában véve azt hiszem, hogy megfosztja ezt a népszavazást a legitimitásától. Hát arról már nem is beszélve, hogy mondjuk a kérdésföltevés is sajátos volt, mert népszavazáson általában a kérdést úgy kell föltenni, hogy igen vagy nem, tehát egy kétosztatú rendszerben kell föltenni a kérdést, hogy úgy mondjam. Itt viszont tulajdonképpen három lehetőség állt volna fenn, hogyha megkérdezték volna, tudniillik lehet, hogy voltak olyan krími polgárok is, akik azt mondták volna, hogy maradjon a jelenlegi helyzet. De azt kérdezték tőlük, hogy akarnak-e Oroszországhoz tartozni, vagy pedig akarják-e a '92-es alkotmányt egy megnövelt autonómiával. De azt nem kérdezte senki, hogy esetleg akar-e valaki egész egyszerűen úgy maradni, ahogy van. Tehát önmagában véve ez is, szerintem, ez kétségessé teszi, de a dolog lényege az, hogy ezt a népszavazást így elfogadni nem lehet, ezt a világ nem fogadja el, következésképpen minden, ami ezt követte, az szintén elfogadhatatlan és nem felel meg a nemzetközi jognak.

Mv: A népszavazáshoz hozzátartozik az is, hogy a részvétel a népszavazáson nyolcvan százalék fölötti volt.

Martonyi János: Én egy kicsit meg is lepődtem, mert őszintén szólva arra számítottam, hogy a részvétel a legjobb hagyományoknak megfelelően 98 százalék lesz, és az igen szavazatok aránya, tehát az Oroszországhoz való csatlakozást igénylő szavazatok aránya 99 egész valamennyi százalék lesz. Itt egy kicsit csalódnom kellett, mert csak 83 vagy 82,7 lett a részvétel. Mindenki kezelje úgy, ahogy ezt akarja. Egyébként hát azért jöttek jelentések már arról, hogy jó néhányan többször is szavaztak. Hát ismerjük az ezzel kapcsolatos módszereket, tehát én azért óvatosan kezelném ezeket a százalékokat.

Mv: Miniszter úr, híreket lehet már azzal kapcsolatban olvasni, hogy Észak-Ukrajnában élő cseh családok már jelezték a csehországi külügyminisztériumnak, illetve belügyminisztériumnak, sőt segítséget kértek, hogy visszatérnének a szülőhazájukba. Magyarországon tudnak-e már arról, jelezték-e már ukrajnai, kárpátaljai magyarok, hogy visszatérnének az események kapcsán?

Martonyi János: Nem tudunk ilyen jelzésekről. Én ezt az észak-ukrajnai cseh dolgot, ezt azért nem állítanám a legfontosabb események sorába, de azt egyébként meg lehet érteni, hogy vannak emberek, akik nem érzik magukat biztonságban, és tulajdonképpen ez a kérdés, ez a legfontosabb kérdéssel függ össze, hogy tudniillik mi történik ezek után. Tehát hogyha én mondjuk Dél-Ukrajnában vagy Kelet-Ukrajnában élnék, és tulajdonképpen függetlenül attól, hogy én a többségi nemzethez vagy pedig valamelyik kisebbséghez tartozom, akkor azért az lenne az alapvető kérdésem, hogy mi történik most.

Mv: Nem olyan egyszerű...

Martonyi János: Lesz-e mondjuk fegyveres bevonulás? Lesznek-e olyan akciók, amelyek az én alapvető személyes biztonságomat veszélyeztetik? Tehát ezek most tényleg nagyon fontos kérdések, és lehet, hogy ez a cseh ügy is egy kicsit erre mutat.

Mv: És hát, ugye ami itt a szankciók kilátásba helyezését jelenti akár az Európai Unió részéről, sem egyszerű tájékozódni az Unió hivatalos álláspontját, hogyha keressük. Mert például a vezető uniós tagországok vezetői sem lennének mintha ebben egységes állásponton. Ugye korábban a francia külügyminiszter nyilatkozott úgy, hogy felfüggesztik Oroszország tagságát a G8-ban, aztán Angela Merkel német kancellár később ezt úgy pontosította, hogy csak a Szocsiba tervezett találkozó előkészítését függesztették el. Tehát hogyan igazodjanak el az emberek az egységes uniós álláspontot keresve? Ugye a szankciók szempontjából nem mindegy.

Martonyi János: Megpróbálok válaszolni. A lényeg az, hogy abból kell kiindulni, amit az Unió tagállamai eldöntöttek. Tehát tegnap például a külügyminiszterek tanácsa döntést hozott, az úgynevezett második szakaszban történő szankciókról. 13+8, tehát összesen 21 személlyel szemben egyrészt beutazási tilalmat, másrészt pedig vagyonbefagyasztást rendeltek el. Ez tény. Az, hogy majd mit fog dönteni a pár nap múlva esedékes Európai Tanács, tehát az uniós tagállamok kormány- és államfői, azt majd meglátjuk, valószínűleg pénteken délelőtt vagy déltájban. Tehát nyilatkozatok valóban eltérhetnek egymástól, hiszen ez csak egy elképzelés, az, hogy mit fogunk csinálni. El kell dönteni, majd a kormányfők meg az államfők eldöntik azt, hogy milyen további szankciókat akarnak alkalmazni. És ha már a szankciókról beszélünk, az egy fontos kérdés, hogy a második szakaszban vagyunk. Tehát én úgy érzem, hogy csütörtökön-pénteken, de nem akarom megelőlegezni a miniszterelnököknek a döntését, tulajdonképpen arról lehet beszélni, hogy bővítendők-e, bővíthetők-e, szükséges-e bővíteni a második szakaszba tartozó szankcióknak a körét.

Mv: Hogyha, ugye erre a választ még nem ismerjük, de hogyha már az előző két pontról beszélünk, akkor ezek az esetleges szankciók hogy érintenék a visegrádi országokat, köztük ugye Magyarországot elsősorban, hogyha például Magyarország gázfüggőségéből indulunk ki?

Martonyi János: Igen. De most nem tartunk ott. Tehát a második szakasz az nagyon lényeges. Ezek politikai természetű szankciók, és inkább azt szokták kérdezni, hogy hát mennyiben komolyak-e ezek az intézkedések. Olyan kérdést is kaptam mondjuk a CNN tudósítójától, hogy nem fog-e Moszkva nevetni-e ezeken az intézkedéseken. Tehát inkább a kérdések arra összpontosulnak, hogy mi ezeknek a szankcióknak az értelme. Ezek csak politikai üzenetet jelentenek. Ezeknek igazán materiális tartalmuk nincsen. Tehát valóban ettől senki nem esik kétségbe, hogy mondjuk 13 ember, 13 orosz közép szintű vezető nem utazhat be az Európai Unió országaiba. A harmadik szakasz, ha bekövetkezne, amiről most nem beszélünk, és itt nagyon óvatos...

Mv: Gazdasági szankciók?

Martonyi János: ...nagyon-nagyon óvatos lennék, ott pedig egy nagyon fontos kérdés, és ezt nagyon sokszor elmondjuk, a miniszterelnökünk is elmondta, jómagam is nagyon hangsúlyozottan elmondtam ezt tegnap, de ma is elhangzott ez az Általános Ügyek Tanácsának az ülésén, hogy itt nagyon oda kell arra figyelni, hogy ezek az esetleges válaszintézkedések, amelyeket az oroszok hozhatnak a mi szankcióink nyomán, ezek az uniós tagállamokat eltérően fogják érinteni. Tehát lesznek olyan tagállamok, amelyeket sokkal súlyosabban, sokkal negatívabban érnek ezek az orosz intézkedések, mint esetleg más tagállamokat. Tehát...

Mv: És ilyenkor például egymás igényeit tiszteletben tartják és elfogadják, például a miéinket más európai uniós tagországok?

Martonyi János: Ide lyukadnék ki, hogy minekünk az az igényünk, hogy egy ilyen esetben, hogyha ez bekövetkezik, szeretnénk, hogyha nem következne be, de ha mégis bekövetkezne, akkor ebben az esetben érvényesülnie kell az egyenlő tehermegosztás elvének, de ezt úgy is lehet nevezni, hogy a szolidaritás elvének. Tehát olyan mechanizmusokat, olyan rendszereket kell kidolgozni, és erre már egyébként javaslatok is vannak, mondjuk a Szolidaritási Alapból, hogy azokat a tagállamokat segítsük meg, amelyeket súlyosabban érintenek az esetleges orosz intézkedések. Ki lehet találni egyébként, hogy melyek ezek a tagállamok. Nyilván, elsősorban azok a tagállamok, amelyeknek nagyobb az energiafüggőségük, a gázfüggőségük.

Mv: De Magyarországé is viszonylag magas. Tehát nyolcvan százalék feletti, Szlovákiáé kilencven százalék.

Martonyi János: Magyarország egyértelműen, így van. Egyértelműen mi itt, Közép-Európában azok közé az országok közé tartozunk, amelyeket bizony súlyosabban érintenék ezek a szankciók. Hozzáteszem, van más ilyen ország is. Például van olyan számítás, amelyik azt mutatja ki, hogy a legsúlyosabb következmények Finnország esetében állnának be. Tudniillik ott van még egy befektetési oldala is a dolognak. Nekünk olyan nagyon óriási befektetéseink nincsenek, amelyeket esetleg intézkedések érinthetnek. Mondjuk a finneknek vannak. De nem ez a lényeg, szerintem. Az igazi lényeg, az energia.

Mv: Bocsásson meg, csak még ide egy rövid kérdés. Hogyha a tagországok mégsem fogadják el egymás igényeit, hogyha például a mieinket nem, akkor Magyarország vétójogával élhet a szankciókkal kapcsolatban?

Martonyi János: A kérdés szerintem teljesen jogos. Tudniillik, egyhangúságra van szükség, hogy egy példát mondjak. Bár ugye, a belső vitákról általában nem kell beszámolnunk. De mondjuk, a listán is folyt azért vita. És végül is létre jött az egységes álláspont. És itt azért azt azért érdemes figyelembe venni, hogy jóllehet, mindig arról van szó, hogy az Unió tagállamai egymással vitatkoznak, nem értenek egyet, ebben, abban, amabban, azért a végén mégis csak létrejön egy közös álláspont. És hogyha a harmadik szakaszba lépnénk, akkor ott is közös álláspont kellene, hogy létrejöjjön. Márpedig egy közös álláspont létrejöttének az a feltétele – és ezt eléggé világossá tettük több alkalommal is – hogy akkor viszont lépjenek működésbe azok a mechanizmusok, amelyekről beszélünk. Tehát a minket ért, fokozott kárt valamilyen módon kiegyenlítsék a többiek. Ez egy nagyon nehéz kérdés, és én azért remélem, hogy erre nem kerül sor. Azért jönnek a hírek arról is, hogy a diplomáciai erőfeszítések fölerősödnek. Legyünk, próbáljunk derűlátók lenni, egyrészről. Másrészről pedig folyamatosan készüljünk a legrosszabbra.

Mv: Innen folytatjuk legközelebb, ezt a témát, sőt, pár másodperc múlva Stier Gábor kollégámmal is, aki tegnap ért haza a Krímből, tehát a legfrissebb híreket vele is megvitatjuk. Önnel viszont egyetlenegy dologról nagyon röviden, arra kérem, hogy beszéljünk. Egy évre kitiltották Romániából a Jobbik két országgyűlési képviselőjét, Száva Istvánt illetve Zagyva György Gyulát, valamint Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg vezetőjét, illetve Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját, mégpedig a március 10-ei, marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel kapcsolatban. A magyar külügy tervez-e valamilyen hivatalos lépést, az ügyben?

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy meg kell nézni azt, hogy milyen indokkal hozták ezt az intézkedést a román szervek. Egyébként a személyek mozgására nézve eléggé világos, egyértelmű európai uniós szabályok vannak. Adott esetben, nemzetbiztonsági vagy hasonló megfontolásokból van erre lehetőség. Minden körülmények között biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét, tehát azért mondom, ez egy jogi rendszer, amit be kell tartani. És a magyar külügynek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje azt, hogy ezt a jogi rendszert a román hatóságok tiszteletben tartják, vagy sem.

Mv: Világos, de például, egy ilyen esetben az indoklást nem mellékeli, nem küldi meg akár a Külügyminisztériumnak a román fél?

Martonyi János: A Külügyminisztérium erről közvetlenül nem kap tájékoztatást. De természetesen, minekünk kötelességünk az, hogy bárkiről van is szó, bármilyen magyar állampolgárról van is szó, bárkinek korlátozzák ilyen értelembe véve a szabad mozgását, mert hiszen egy európai alapelvről van szó, akkor ezt nekünk meg kell nézni és hogyha szükség van arra, hogy intézkedjünk, akkor ezt meg fogjuk tenni. Én azt hiszem, hogy itt most, az a feladat, hogy pontosan tudjuk, hogy mi az indokolás, tiszteletben tartották-e az eljárási szabályokat, biztosítva van-e a jogorvoslat lehetősége, és adott esetben szükség van-e valamilyen fellépésre vagy sem.

Mv: Miniszter úr, köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)