Az Országgyűlés 2012. november 13-ai ülésnapján volt a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. A törvényjavaslat általános vitáján Martonyi János külügyminiszter tartott expozét.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/8881. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Miniszter úr, öné a szó.

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításának alapvető célja: a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése a magyar külképviseleteken a közelmúltban megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban lévő informatikai technikai fejlesztések által kínált lehetőségek teljes kihasználásához és a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának növeléséhez. A módosítás megnyitja továbbá az utat az uniós konzuli együttműködés bővítése előtt, szélesíti azon eszközök körét, amelyek segítségével a magyar állampolgárok előzetesen bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak, a konzuli védelem előmozdítása érdekében.

Hazánk uniós elnökségi célkitűzésével összhangban a konzuli törvény módosítása magyar részről létrehozza a tagállamok konzuli szolgálatai közötti szorosabb együttműködés jogi kereteit azáltal, hogy szélesíti a magyar konzuli tisztviselő által kiállított diplomáciai felülhitelesítések felhasználási körét. A magyar EU-elnökség egyik konzuli prioritása volt annak feltérképezése, hogy az uniós országok diplomáciai felülhitelesítési gyakorlatában található közös vonások mennyiben teszik lehetővé a konzuli szolgálatok e téren történő együttműködését. A módosításnak köszönhetően ebben a kérdésben jelentős előrelépés történik, mivel a jövőben valamennyi uniós tagállammal lehetőség nyílik ilyen típusú együttműködésre, és ez fontos eredmény a magyar konzuli szolgálat számára is, tekintettel arra, hogy ezt a célkitűzést éppen a magyar EU-elnökség alatt hirdettük meg.

Az uniós partnerek konzuli szolgálataival való együttműködést, illetve napjainkban egyre gyakrabban a médiaérdeklődés középpontjába kerülő válsághelyzetek kezelését hivatott elősegíteni a magyar állampolgárok külföldi tartózkodásának előzetes bejelentési lehetőségét szolgáló eszközök körének szélesítése. A konzuli védelem előmozdítását célzó megoldások a konzuli szolgálat és a külföldre utazó magyar állampolgárok közös érdekeit szolgálják, mivel azok jelentősen elősegítik a konzuli tisztviselők eljárásának hatékonyságát. Figyelemmel az utazási lehetőségek jelentős bővülésére és a folyamatos informatikai technológiai fejlődésre, a kizárólag papír alapon, postai úton történő bejelentési mód meghaladott. A világháló, illetve az ügyfélkapu-alkalmazás e célra való igénybevételének biztosítása korszerű megoldást jelent, figyelemmel arra is, hogy a tendencia ezen a téren is az elektronizálás irányába mutat.
A konzuli tisztviselők hatáskörébe tartozó feladatok összetettségének és mennyiségének jelentős változása következtében kiemelten fontos az azok ellátásával összefüggő eljárások szabályainak minél pontosabb meghatározása, éppen a konzuli szolgálat hatékonyságának fokozása érdekében. Ezt a célt szolgálják a törvényjavaslatnak a konzulok okirat-kiállítással, illetve a magyar állampolgár külföldön történő elhalálozásával kapcsolatban keletkező feladatainak világosabbá tételére irányuló rendelkezései. A konzuli szolgálat hatékonyságát eredményezi majd a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyek különböző jogosultságainak elektronikus nyilvántartása is, amelynek jogi alapját szintén a törvényjavaslat teremti meg.

A technikai jellegű rendelkezések keretében bevezetésre kerül a hazatérési kölcsön fogalma, amely a korábban használt konzuli kölcsönt váltja fel. A törvényjavaslatban foglalt fogalmi pontosítás hangsúlyozni kívánja, hogy a szóban forgó anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők, vagyis a kölcsön folyósításáról a konzuli tisztviselő más érdekvédelmi eljárásai során nem dönthet. Ezzel egyidejűleg az uniós polgár kifejezés lép az Európai Unió polgára helyébe annak érdekében, hogy a konzuli törvény szövege az Európai Unió működéséről szóló szerződés fogalomhasználatával, szóhasználatával összhangban legyen.

Tisztelt Ház! A közigazgatás korszerűsítésére irányuló állandó igény, illetve hazánk uniós tagságából adódó kötelezettségek megvalósítása folyamatosan újabb feladatok elé állítja hazánk konzuli tisztviselőit. Az imént bemutatott valamennyi rendelkezés célja, hogy hozzájáruljon a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának fokozásához és ezzel az ügyfélbarát közigazgatás erősítésére irányuló kormányzati célok megvalósításához. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Balla Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Azért is tartottam fontosnak, hogy ehhez a törvényhez hozzászóljak jómagam is, mivel tudom azt, hogy ez látszólag egy technikai és különösen nagy politikai hátteret nem jelentő törvény. De tudni kell azt is, hogy akkor, amikor magyar állampolgárok külföldre utaznak akármilyen céllal, üzleti, családi ügyben vagy egyáltalán szabadidő, szabadság okán, és bármi történik velük, akkor az első számú lehetőségük az, hogy megkeresik az adott ország konzulátusát, konzulját azzal, hogy segítsen a bajbajutotton, és segítsen ügyeinek elintézésében és abban, hogy adott esetben hazajuthasson vagy segítséget kapjon. Ez egy nagyon fontos feladata a magyar államnak, hogy a bárhol a világban bajba jutott állampolgárát segítse.

Amikor ez a törvény 2001-ben megszületett, érdekes módon miniszter úr ugyanúgy miniszter volt. Nagyon fontosnak tartottuk annak idején ezt a törvényt, ezt az eljárási rendet, az állampolgárok védelmét külföldön jogi szempontból is és közigazgatási szempontból is. Akkor nagyon fontosnak tartotta ezt a minisztérium, azért is lett ez egy kerettörvény. Ennek a törvénynek a mostani módosítása igazából arról szól, amit miniszter úr is elmondott, hogy a technikai ügyekben a világ változott annyit, hogy ma már az ügyintézés jelentős része internetes formában zajlik. Ezzel, hogy módosul a törvény, ezt az eljárási rendet, az eljárás technikai részét le lehet egyszerűsíteni.

Másrészt pedig van benne egy-két finomítás, ami egy kicsit a garanciavállalást is jelenti, különösen akkor, amikor volt egy úgynevezett olyan pénz, hogy ha valaki bajba jutott, kapott konzuli kölcsönt. Ez félreérthető volt, ez nem arra szolgált, hogy valaki még utána néhány hétig vagy néhány napig jól érezze magát az adott országban, hanem ez arról kellett hogy szóljon, hogy hazautazik. Pontosan ezért van ez a névváltoztatás ebben a törvénymódosításban, amely arról szól, hogy hazatérési kölcsön, hazatérési támogatás, ez pontosan arról szól, hogy ha valaki bajba jutott, a magyar állam a konzulokon keresztül, a konzulátusokon keresztül abban nyújt segítséget számukra, hogy minél előbb haza tudjanak jönni, és az ügyeiket itthonról tudják rendezni.

Mindent összegezve, ez a törvénymódosítás, a 2001-es törvény módosítása elsősorban technikai részleteket érint a közigazgatási eljárásban, illetve egyszerűsíti, könnyebbé teszi az állampolgároknak adott esetben a hozzáférését a konzuli szolgálathoz, illetve azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a Külügyminisztériumon keresztül a konzulátusok és a konzulok végeznek. Ezért egyértelmű, hogy a magunk részéről a Fidesz-frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot és a módosítását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Balla képviselő úr. A következő hozzászóló Szabó Timea képviselő asszony, LMP.

SZABÓ TIMEA (LMP): Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretném ismertetni az LMP álláspontját a javaslattal kapcsolatban. Pártunk, az LMP mind koncepciójában, mind részleteiben egyetért a konzuli védelemről szóló törvényt módosító javaslattal. Bár jelentős politikai, illetve alkotmányos vitáink vannak a Fidesz-KDNP-kormánnyal, úgy gondoljuk, hogy ha aktuális törvényhozási elemmel szemben szakmai vagy jelentős politikai érveket nem tudunk felhozni, akkor nyilván támogatjuk az adott javaslatot.

Fontosnak tartjuk, hogy az indoklásban felsoroltakkal összhangban a magyar törvényhozás kezdeményezőleg lép fel a konzuli felülhitelesítések egységesítése és kölcsönös elfogadtatása irányában. Ez a magyar EU-elnökség LMP által is támogatott programelemét valósítja meg.

Bár a törvényjavaslat LMP általi támogathatóságát nem befolyásolja, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény hatályos változatának 2/A. § (5) pontja értelmében a külföldre utazóknak eddig is módjukban állt volna az erre a célra fenntartott honlap igénybevételével bejelenteni külföldi tartózkodásukat. Ez a módosítás éppen a hagyományos postai értesítés módját tette hozzá, de nyilván nem szeretnénk apróságokon fennakadni. A konzuli kölcsön fogalmának hazatérési kölcsönre szűkítését is elfogadhatónak tartjuk, mivel tisztázza a magyar állam méltányossági kötelezettségvállalásának jogszerű tárgyát, és csökkenti a visszaélés lehetőségét.

Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, az LMP is támogatni tudja a törvényjavaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Timea képviselő asszony. A következő hozzászóló Ékes József fideszes képviselő úr.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Maximálisan egyetértek magával a törvényjavaslattal. A magyar parlamenten belül nagyon kevesen vagyunk olyanok, akik nagyon sok országban jártak választásokat ellenőrizni, és a nagyon sok országba járás egyik találkozási pontja épp a nagykövetségek és a konzulátusok munkatársaival történik elsődlegesen. Merem állítani, hogy a Magyarországról kint dolgozó konzulátusok, főkonzulok, konzulok hihetetlen mértékű munkát végeznek.

Most utoljára Ukrajnában voltunk többedmagammal választásokat ellenőrizni, és tulajdonképpen Beregszászon is és Ungváron is megismerkedhettünk azzal a konzuli tevékenységgel, munkával, amelyet ott végeznek. Írd és mondd, egy év alatt 130 ezer ügymenetet bonyolítanak, és ez maximálisan igénybe veszi azt a tudást, amellyel a konzulok rendelkeznek. Hihetetlen mértékben pozitív volt az álláspontunk arról a technikai felszereltségről, amely mind a két konzulátuson megtalálható volt.

Nagyon fontos az is, hogy ha valaki külföldre utazik, és valamilyen baj éri, akkor legyen ismerete a magyarországi akkreditált konzulátusok, konzulok irányában, és valóban meg tudja tenni azt a lépést, hogy a bajba jutott állapotának megfelelően akár a hazautaztatása vagy egyéb más lépés indokolttá válásából adódóan tudjon fordulni a kint lévő konzulátushoz, konzulhoz, hogy valóban a problémája is orvosolhatóvá válhasson.

Én még egyszer szeretném megerősíteni, és a miniszter urat is kérni arra, hogy az a folyamat, ami elindult, és az a tevékenységi kör, amelyet a konzulátusok, konzulok a saját helyükön végeznek, egyrészt dicsérendő. Kérem önt, miniszter úr, hogy mindenképpen részesítse dicséretben őket, mert az az áldozatos tevékenység, amelyet akár a vízumkiadásnál, akár az állampolgárság kérdésénél, vagy akár egyéb más ügyekben végrehajtanak, kifejtenek, az példaértékű, és én úgy érzem, hogy ezt bővíteni kell.

Egy dologra szeretném azért a figyelmet felhívni. Én annak idején jártam Kirgizisztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán tájékán is, és például Kirgizisztánban van egy tiszteletbeli konzul, aki nem magyar állampolgár, de mégis olyan nagy tisztelettel beszélt Magyarországról, és feltételezhető, hogy nemcsak a tisztelettel való beszéde, hanem valóban az a tevékenység, amit ő Magyarország irányába mint elkötelezettség magára vállalt, egészen biztos, hogy ezzel az összes többi tiszteletbeli konzulunk is így van és így jár el Magyarország irányába, tisztességgel, becsülettel. Én kérem, hogy velük mindenképpen több alkalommal legyen konzultáció, hogy még többet tudjanak tenni Magyarország irányában.
Még egyszer említem, hogy most utoljára Ukrajnában voltunk, és le a kalappal a konzulátus tevékenysége előtt. Beszámoltunk a külügyi bizottság előtt is, ahol a bizottság egyöntetűen döntött, hogy megköszöni a konzulátuson dolgozó főkonzulnak, konzuloknak a tevékenységét. De egészen biztos, hogy minden más országban, ahol ugyanilyen tevékenységet fejtenek ki a magyar konzulok, ugyanúgy dicséretes munkát végeztek az elmúlt időszakban, mert ahogy Ukrajnában 130 ezer ügymenetet kezeltek, egészen biztos, hogy máshol is, Romániában és Szlovákiában is, és lehetne sorolni a többi országot is, ahol a konzulátusok végzik a tevékenységüket.

Én maximálisan támogatom ezt a törvénymódosítást, erősítést tulajdonképpen, hogy a magyar állampolgárok mögött nagyobb biztonság legyen ott, ahol valóban a konzulátusok is kellőképpen tudják a magyar állampolgárok irányában kifejteni a tevékenységüket. Köszönöm még egyszer a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Ékes képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Jelzésre:) Igen, Hörcsik Richárd képviselő úr, Fidesz.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos javaslatnak tartom az előttünk lévő törvényjavaslatot, a konzuli védelemről szóló törvény módosítását. Úgy hiszem, megérett az idő arra, hogy a kor szavának megfelelően próbáljuk megerősíteni ezt a korábban létrehozott törvényt.

Szükséges ez Közép-Európában, a Kárpát-medencében, hiszen a konzuli tevékenység egyrészt klasszikus értelemben, másrészt pedig különleges vonatkozásaiban is nagyon fontos a környező országokkal való kapcsolatainkban. Azt is mondhatnám, hogy a konzulátusaink a környező országokban Magyarország szemei. Itt természetesen elsődlegesen az ott lakó magyar kisebbség ügyében bonyolítanak le nagyon-nagyon sok ügyet, és ez fontos, hogy az ott lévő, például szlovák állampolgárságú magyar nemzettársaink érezzék, hogy van összekötő kapocs az anyaország és a területük között. Nagyon sokszor a konzulátus közreműködik abban, hogy például a felvidéki magyarjaink, például önkormányzatok kapcsolatokat alakítsanak ki a határ innenső oldalán. De nagyon fontos, nemcsak az ott lévő magyarjaink számára, hanem más állampolgárságúak számára, hogy azokat az üzleti kapcsolatokat segítsék, amik a határ mentén alakulnak ki.

Gondolok itt arra például, hogy Ukrajnában, Kárpátalján nagyon sok nehézségbe ütközik a határon való átkelés. Ennek segítésére nemcsak a hazautazást, hanem a kiutazást is nagymértékben fontos, hogy támogassák az ottani tevékenységükkel, mert ezzel a két ország közötti kapcsolatokat is szorosabbá tehetik. Különösen fontos ez ebben az esztendőben, amikor Magyarország júliustól átveszi a Közép-Európai Kezdeményezés elnöki tisztét, amikor is egy szorosabb politikai és gazdasági integrációt szeretnénk kiépíteni a környező országokkal. Tehát úgy érzem, épp itt az ideje, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, és a konzulátusunk tevékenységeit megerősítsük, mert úgy hiszem, ez a jövőben elősegíti azt a fajta integrációt, amit Magyarország betölt a Kárpát-régióban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Hörcsik képviselő úr. További hozzászólás: Horváth János képviselő úr, Fidesz.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány szót kívánok hozzáadni az eddig elhangzottakhoz. Igen, mondjuk ki Magyarország Házában, hogy jó az az érzés szerte a világon, szerte a világon járó magyaroknak, hogy valaki gondol rájuk akkor is, amikor 5 ezer vagy 10 ezer kilométerre vagy mérföldre vannak, akkor, amikor szükség van arra, hogy ez a tudat legyen. Ez nem egy valamilyen állandó gondoskodás, de akkor gondoskodás, amikor arra a legnagyobb szükség van, amikor valaki elhagyatva, elveszve érzi magát valamilyen más körülmények között. Nos, ennek az érzése, ez a tudat nagyon sokat ér. Nagyon sokat ér annak a magyarnak, aki szerte a világban ilyen helyzetben találja magát, nagyon sokat ér az itthoni hozzátartozóinak.
De azután talán még egyre mutassunk rá: jót tesz Magyarország hírének, Argentínától Japánig vagy valahol, ahol valaki magyar, utazás révén vagy valahogyan elveszett, nagyon rossz körülmények között találja magát, akkor azok az argentínok, japánok, indonézek vagy bárhol a világban azok az emberek látják, észlelik, hogy ezek a magyarok vannak, összetartanak, és még ilyen módon is gondoskodnak egymásról. Ez jót tesz a hírünknek a világban. 
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Horváth képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem a külügyminiszter urat, kíván-e válaszolni. Jelzi, hogy igen. Öné a szó, külügyminiszter úr.

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak néhány nagyon rövid megjegyzést fűznék az elhangzottakhoz. Mindenekelőtt köszönöm szépen a támogatást. Szabó Timea képviselő asszony támogatását külön köszönöm. Való igaz, hogy a postai út is területet jelent. Honlap eddig is volt, ezt egészíti most ki az egyedi informatikai alkalmazás és az általa is említett postai út.

Nagyon köszönöm az elismerő megállapításokat a konzuli szolgálat működése kapcsán. Ez most valóban nem tartozik a törvényjavaslat tárgyához szűkebb értelemben véve, de talán mégiscsak egy alkalom arra, hogy az elismerésünket kifejezzük, különös tekintettel arra, hogy a konzuli szolgálat munkaterhe az elmúlt két, két és fél esztendőben a többszörösére nőtt, mindenekelőtt és elsősorban az egyszerűsített honosítás bevezetése, az ebből fakadó számtalan következményes feladat kapcsán. Nagyon köszönöm azt is, hogy említés történt a tiszteletbeli konzulokról, tudniillik az ő szerepük nélkülözhetetlen, egyre nagyobb feladatot vállalnak magukra, és tekintettel arra, hogy az ismert költségvetési okokból létszámnövelésre nincs lehetőség, egyre nagyobb mértékben támaszkodunk rájuk, és nagyon sok esetben megható, lenyűgöző az a segíteni akarás, amellyel ők úgymond - idézőjelbe téve - ellátják a feladataikat, amelyeket mindenféle költségtérítés nélkül önként vállalnak, egy szót tehát talán ők is ez alkalommal megérdemelnek.

A másik út, ahogyan a növekvő feladatokkal meg lehet birkózni, az valóban az együttműködés útja, annak nyilvánvaló kerete az Európai Unió, de más területen is keressük az együttműködést, a közép-európai keretek között is, a visegrádi négyek között is. Azt hiszem, a jövőben valamennyi ország felismeri azt, hogy a megnövekedett feladatokat csak akkor tudják összhangba hozni a költségvetési korlátaikkal, hogyha az együttműködésüket fokozzák.

Köszönöm szépen még egyszer a konstruktív vitát, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Az Országgyűlés várhatóan a következő ülésén dönt az előterjesztés elfogadásáról.

(Külügyminisztérium)