Martonyi János külügyminiszter az ATV Szabad szemmel című műsorának a vendége volt 2012. április 15-én. Az interjú leirata.

Mv: Holnap kezdődik a sokat vitatott magyar jegybanktörvény ötoldalú egyeztetése Frankfurtban az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, a Valutaalap és a Nemzeti Bank képviselőivel. Azt még nem tudjuk, hogy a magyar kormányt pontosan ki képviseli majd, ahogy azt sem, hogy az Orbán-kormány elfogadja-e a jegybanktörvényt ért bírálatokat és hajlandó-e érdemben garantálni a bank függetlenségét. Ez ugyanis az IMF-hitel egyik feltétele. De koránt sem az egyetlen. Vendégünk Martonyi János külügyminiszter, jó estét kívánok.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok.

Mv: Sok találgatás van most a kormányátalakítással kapcsolatban, és hát a mostani találgatások alapján Ön feltehetően marad. Korábbi sajtóértesülések viszont arról szóltak, hogy esetleg csak két évre vállalta annak idején a megbízatását, és ezt most Orbán Viktor is felemlegette, hogy vannak ilyen miniszterek. Tényleg csak két évet vállalt akkor?

Martonyi János: Ezek nagyon izgalmas sajtótalálgatások voltak, lényegében az első perctől kezdve megindultak. Nem is mennék most végig valamennyi fordulaton. Soha nem volt arról szó, hogy én ezt a posztot mennyi időre vállalom, nagyon sokszor nyilatkoztam erről, úgy nagyjából mindig azt mondtam, hogy annyi ideig csinálom, amennyi ideig szükség van rám, úgyhogy most is csak ezt tudom válaszolni.

Mv: Tehát amennyiben Önön múlik, meg amennyire Ön tudja, marad.

Martonyi János: Igen.

Mv: Azt tudjuk-e, el tudja-e nekünk mondani, hogy ki fogja Frankfurtban képviselni a magyar kormányt a holnap kezdődő tárgyalásokon?

Martonyi János: Ez egy szakértői szintű tárgyalás, tudomásom szerint az NGM-ből főosztályvezetői szint megy el, tőlünk is megy egy kolleganő egyébként, valóban, ez egy ilyen ötszereplős, de szakértői konzultáció. Nagyon lényeges különben, de hát természetesen nem ettől függ az, hogy melyek az IMF, illetve európai uniós hitelmegállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésének a feltételei. Ez a döntés tudniillik az Európai Bizottság kezében van. Kétségtelen, hogy az IMF-nek is van egy jelentős szerepe, sőt igen fontos szerepe van az Európai Központi Banknak is, de azért azt látni kell világosan, hogy az Európai Bizottság fog abban a kérdésben dönteni, hogy elegendőnek látja-e a magyar kormány által eddig megtett lépéseket, döntően a kötelességszegési eljárások keretében, esetleg azon kívül is, vagy pedig ezt nem tartja elegendőnek, és további feltételeket támaszt. De – is itt jön a lényeg – (...) megmondani, mint ahogy korábban is nagyon sokszor elmondtam már, hogy végül is a Bizottság az előfeltételek kérdésében hogyan fog dönteni. Ennek a legfontosabb oka az, hogy a Bizottság ezt a döntést nem hozta meg, és még azt is meg merném kockáztatni, hogy maga a Bizottság sem tudhatja még, hogy mi lesz a döntése, hiszen ez egy kollégium, 27 tagja van, elnöke van, vannak fontos biztosok, akiknek a szava nyilván lényeges lesz. De még azt se tudom megmondani sajnos – pedig egy pár nappal ezelőtt úgy tűnt, hogy már ezt meg tudjuk mondani –, hogy szerdán vajon megszületik-e az erre vonatkozó döntés vagy sem. Eddig abban bíztunk, hogy igen. 18-áról volt szó, hogy na, akkor a kollégium, mármint a Bizottság összeül és ezt a kérdést eldönti, így vagy úgy, de eldönti. Most arról is szólnak hírek, hogy esetleg ezt elhalasztják egy héttel, ez persze nem olyan nagy baj, mi persze hát kezdettől fogva szerettük volna sürgetni a dolgot. Nekünk nagyon fontos ez a megállapodás, mi minden körülmények között meg szeretnénk a tárgyalásokat kezdeni.

Mv: Azt nyilatkozta nem olyan régen is, hogy minden körülmények között szükségünk van erre a hitelre, ugye mondta, hogy nem is feltétlenül az összegre, hanem a bizalomra. De azt is mondta, hogy politikai feltételeket viszont nem szabhatnak, az elfogadhatatlan.

Martonyi János: Hát...

Mv: Akkor ezt a két dolgot hogy tudjuk egymás mellett értelmezni, most minden körülmények között vagy a politikai feltételek esetén mégse kérjük?

Martonyi János: Nézze... azt látni kell, hogy önmagában véve a "politikai" szó tartalma itt nem teljes egészében világos. Egy biztos: hogyha mondjuk a Nemzetközi Valutaalap egy hitelmegállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésének feltételeként egyértelműen politikai feltételeket jelöl meg, azért az az elmúlt hat évtized tapasztalatai alapján nagyon nagy fordulatot jelentene az IMF gyakorlatában. Tudniillik az IMF nem arra a célra jött létre, hogy egy hiteligénylő országnak a belső politikai rendszerét vizsgálja, ez beláthatatlan következményekre...

Mv: Nem is az IMF vizsgálja, csak van egy olyan megállapodás, amiről a magyar kormány tudott, amikor beléptünk az Európai Unióba, az IMF és az Európai Unió között...

Martonyi János: Tökéletesen így van...

Mv: ... hogy az Európai Bizottság hozzájárulása kell ehhez.

Martonyi János: ... de az Európai Bizottságnak is egyébként megvannak szükség esetén az eszközei arra, hogy tipikusan politikai jellegű feltételeket érvényesítsen, és én nem hiszem azt, hogy a hitelmegállapodás lenne a megfelelő eszköz. Itt van rögtön a kötelességszegési eljárás. Hogyha az Európai Bizottság úgy látja, hogy egy tagállamnak mondjuk ilyen vagy olyan jogszabálya nem áll összhangban az európai szabályozással, akkor kötelességszegési eljárást indít. Ezt most meg is tette, ugye, elég sokat beszélünk erről a három kötelességszegési eljárásról. Folyik nyolcvanvalahány ilyen kötelességszegési eljárás más nagy tagállamok ellen is. Ellenünk egyelőre még viszonylag kevesebb indult, de ez nem jelenti azt, hogy ennek a három eljárásnak nincs különleges jelentősége. Ez egy jogi rendszer. Ráadásul nagy tétje, ami a többiek számára most nincs. Így van, de azért arra mégis csak arra utalni kell, hogy itt van egy jogilag meghatározott rend. Van egy kötelességszegési eljárás, ennek van három szakasza. Ugye az egyik esetben még a második szakaszban sem léptünk át, ez a Nemzeti Bank függetlenségének a kérdése. Úgy tűnik, hogy ezt a kérdést tudjuk rendezni, de megint csak nem tudom azt megmondani, hogy például, mondjuk, vegyük ezt az egyszerű példát: az Európai Bizottság azt mondta az esküre, mármint a bankelnök által teendő esküre, hogy az rendben van. Ahhoz képest az Európai Központi Banknak a néhány nappal ezelőtt közzétett jogi szakvélemény azt mondja, hogy hát azért az eskü sincsen rendben. Tehát ez csak egy példa volt arra, hogy a helyzet nem egészen világos.

Mv: És ez nyilván az ötoldalú tárgyaláson ki is fog derülni, hiszen az MKB-nak valóban itt joga van beleszólni.

Martonyi János: Szakértői szinten fog kiderülni. A politikai döntést ismétlem, megint csak nem a szakértők, hanem az Európai Bizottság fogja azt majd eldönteni, hogy na hát akkor az eskü az rendben van vagy nincs rendben.

Mv: De nemcsak az esküről van itt egyébként szó.

Martonyi János: Így van, amit kérdezett az nagyon lényeges. Az pedig az, hogy végső soron van egy második szakasz is – két eljárás egyébként átlépett már a második szakaszba – és hogyha az sem hoz megoldást, akkor még mindig rendelkezésére áll az Európai Bizottságnak a bírósági út.

Mv: Márpedig az éveket veheti igénybe, tehát ezt nekünk el kéne kerülnünk.

Martonyi János: Igen, de itt jön az az alapvető kérdés, hogyha mondjuk egy konkrét témával, vegyük mondjuk – maradjunk mindig példáknál –, mondjuk a bírák fizetésének a kérdését. Hogyha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem fogadja el azt a választ, amit egyébként a magyar kormány most a határidő előtt még egy kb. héttel elküldött, akkor két dolgot tehet: vagy azt mondja, márpedig ez egy nagyon súlyos dolog, ez egy nagyon komoly dolog, ezt ő a hiteltárgyalások feltételének tekinti. Ez különös lenne, hogy mondjuk a bírák szolgálati viszonyának a 62 éves korban történő megszűnése és az ezzel kapcsolatos magyarázat végül is nem fogadható el és, hogy ez a kérdés egy hitelmegállapodás feltétele lehet, itt valóban átlépne az Európai Bizottság is egy határt, aminek megint csak komoly következményei lehet és pedig nemcsak magyar szempontból, hanem az egész európai integrációs jogrendszer működése szempontjából. De lehet egy másik eset is, ha azt...

Mv: De még maradjunk egyelőre ennél a példánál.

Martonyi János: De ne maradjunk, mert ez egy nagyon fontos dolog. Tudniillik egy másik megoldás is elképzelhető és ez válaszol az előző kérdésére, hogy tudniillik évekig tartana a bírósági ..., addig mi történik? Azt is mondhatja az Európai Bizottság, hogy nem fogadja el a magyar kormánynak a magyarázatát, annak ellenére, hogy a magyar kormány most ezt adott esetben kiterjeszti a kormány tisztviselők egészére, tehát mindenfajta hátrányos megkülönböztetési elem eltűnik ebből a rendszerből. De ha mégis azt mondja az Európai Bizottság, hogy nem, különböző okokból ezt nem tudja elfogadni, de nem tekinti a hiteltárgyalások előfeltételeként, mert ez nem olyan súlyú kérdés, különösen a magyarázat ismeretében juthat ésszerűen arra a következtetésre, hogy ez egy meglehetősen bonyolult jogi kérdés. Talán a leg célszerűbb, hogyha ebben a kérdésben nem tudunk egyet érteni, akkor a bíróság döntse el, de ettől függetlenül a hiteltárgyalások elindulhatnak.

Mv: Most nyilván a magyar....

Martonyi János: Egyébként ez volna a természetes megoldás.

Mv: A magyar kormánynak nyílván ez lenne a legkedvezőbb megoldás, de erre feltehetően.

Martonyi János: Nem, nem a magyar kormánynak az lenne a legkedvezőbb megoldás, ha a bizottság azt mondaná, hogy a válasz rendben van. nincs hátrányos megkülönböztetés és azok a megoldások, amelyeket egyébként javasoltunk, azok kiigazítják azt a gondot, amit egyébként először az eljárás indításakor fölvetettek.

Mv: Ami viszont az igazságszolgáltatást illeti, ott nem csak ez az egy kérdés van, ami a bírák nyugdíjazását illeti, hanem még számos másik, ezekbe egyébként most ebben az úgy nevezett non-paper-ben is vannak mindenféle utalások, ahol benne van Handó Tündének az OVH elnökének a kinevezésével és a jogkörével kapcsolatos kérdés is. Egyes értesülések szerint például ebben nem lesz semmiképpen alku, de nem kell nekünk találgatnunk igazság szerint abban a tekintetben, hogy ezt miért tekinti az Európai Bizottság ennyire fontos kérdésnek. Azt mondta Olivier Bailly, a szóvivő, hogy az azt várja el az Európai Bizottság Magyarországtól, hogy teremtsen olyan biztonságos jogi környezetet, amely helyreállítja az üzleti bizalmat és akkor csökkenhet a magyar gazdaságra nehezedő piaci nyomás.  Ezt pedig számos szakértő, egyébként magyar szakértők is megfogalmazták már korábban, hogy a jogi környezet biztonsága az ebben a szempontból nemcsak egy önmagáért való cél, ami egyébként önmagában is fontos lehet, hanem arról is szól, hogy az a befektető, aki Magyarországra érkezik, biztos lehessen benne, hogy az ő befektetése biztonságban van, mondjuk egy vitás kérdés esetén a magyar bíróságok függetlenül fognak dönteni a magyar kormánytól.

Martonyi János: Ugyan ez a szóvivő aztán másnap kérdésre jelezte, hogy itt azért voltaképpen a kötelességszegési eljárásokról van szó. Tudni illik úgy általában fölvetni a befektetési biztonság kérdését nem lehet. Konkrét dolgokat lehet csak mondani, a konkrét kifogásokra pedig szolgálnak a kötelességszegési eljárások.

Mv: Konkrét kifogás van húsz vagy harminc.

Martonyi János: Más igazságszolgáltatási témában – eddig még legalábbis – kötelességszegési eljárás nem indult. Ettől független dolog az, hogy a Velencei Bizottság adott egy hosszú-hosszú ajánlássort, melyek azok az elemek, amelyeket nem tart megfelelőnek az igazságszolgáltatásról szóló magyar törvényekben. Ezeknek a kifogásoknak a túlnyomó többségét a magyar kormány elfogadta, és egy erre vonatkozó törvényjavaslatot be is terjesztett az országgyűléshez. Marad még néhány kifogás, nem akarom ezt alábecsülni. Van egy homályos státusú non-paper, aminek ugye a nevéből is kiderül, hogy ez papír is meg nem is.

Mv: Hát mivel átadták a nagykövetnek, ez innentől kezdve egy eléggé hivatalos aktus.

Martonyi János: Igen, csak azért az egy komolyabb kérdés, hogy ez vajon a Velencei Bizottságnak a hivatalos álláspontja-e vagy sem.

Mv: Az Európa Tanács szóvivője azt mondta, hogy igen, sőt, mint ilyen, az Európa Tanács álláspontja.

Martonyi János: Nyilvánvalóan nem lehet az, és itt most nagyon határozott jogi álláspontot kell, hogy elfoglaljak, tudniillik a Velencei Bizottság, az egy nagyon fontos intézmény. Hogyha az ajánlásokat tesz, akkor ennek megvannak az eljárási feltételei. A Velencei Bizottságnak egyébként két magyar tagja is van. Nem kisebb személyiségek, mint mondjuk Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke, vagy Trócsányi László szintén alkotmány jogász professzor, jelenleg éppen a párizsi nagykövet, tehát hogyha a Velencei Bizottság ajánlásokat fogad el, akkor azt bizony a Bizottságnak kollektívumként el kell fogadnia. Ez a non-paper esetében természetesen nem áll fenn. Ezzel szemben vannak ajánlások, amelyeknek a legutolsó bekezdésében az szerepel, hogy mint tudjuk a magyar kormány az ajánlástervezetünk alapján már elkészített egy törvényjavaslatot, de nem volt annyi időnk, hogy ezt tanulmányozzuk. Itt tartunk most. Ha a Velencei Bizottság ezt követően hivatalos ajánlást akar tenni a jelenlegi állapotra nézve, akkor ezt nyilván meg fogja tenni. De a főtitkár nyilatkozatából is egyébként az derül ki, hogy ez egy olyan közbenső papír, vagy nem papír, – ahogy tetszik – ami egy közlést jelent, és egyébként ki fog derülni az, hogy ezt milyen mértékben tudjuk elfogadni vagy sem.

Mv: Azt mondta a főtitkár, hogy ez a Velencei Bizottság hivatalos közlése, nyilván ez ad neki egy súlyt, de ne ezen vitatkozzunk már csak azért sem.

Martonyi János: Én nagyon nagy tisztelettel viseltetem a főtitkár iránt, még azt is mondhatom, hogy szinte kiváló barátom. Itt most én azt hiszem, hogy jogilag ő téved, mert a Velencei Bizottság hivatalos álláspontját csak hivatalos formában lehet elfogadni, a bizottság egészének a részvételével.

Mv: Azért sem érdemes ezen tovább vitatkoznunk, merthogy az idő gyakorlatilag lejárt. Azt a nagyon fontos kérdést viszont még nem sikerült kimerítenünk, hogy mi történik akkor, hogyha politikai kifogásokat fogalmaz meg az Európai Bizottság. Miért is ne fogalmazhatna meg egyébként, hiszen az Európai Unió egy értékközösség, aminek az értékeit, a politikai értékeit, ha tetszik, mi vállaltuk, és a magyar kormány pedig úgy értékeli, hogy elfogadhatatlan.

Martonyi János: És én azt hiszem, hogy az értékek tekintetében semmiféle vita nincs köztünk. Tökéletesen elfogadjuk ezeket az értékeket, a vita nyilván abban áll, hogy mondjuk az ügyek áttételére vonatkozó részletes szabályrendszer, az megfelel-e a Velencei Bizottság által fölvetett gondolatoknak, vagy nem felel meg. Hogyha ezt olyan súlyos kérdésnek ítéljük meg, hogy emiatt még egy hitelmegállapodást sem szabad tárgyalni, akkor ezzel egy nagyon súlyos döntést hoz az Európai Bizottság.

Mv: Hát meg a magyar kormány.

Martonyi János: Mert tudniillik az értékek, az értékek érvényesítésére megvannak a megfelelő eszközök. Azért beszélünk a kötelességszegési eljárásról egy ideje, hogyha ebben a kérdésben úgy látja az Európai Bizottság, hogy ez egy fontos kérdés, és bizony itt az európai jognak alapvető értékeknek nem felel meg a magyar szabályozás, akkor módja van kötelességszegési eljárást indítani. Egyébként más eszközei is vannak, tehát itt nagyon sok eszköz van.

Mv: De hát nem a magyar kormánynak lenne érdeke, illetve a magyar államnak és a magyar társadalomnak lenne az érdeke, hogy ne kössék az ebet a karóhoz ezekben a kérdésekben, hanem elkezdődhessenek a tárgyalások.

Martonyi János: Ezért fogadtuk el a Velencei Bizottság ajánlásának a több, mint 90 százalékát, most ugye fölmerült ez a Firenczi utáni állapot kérdése. Ott is jeleztük, hogy el tudjuk fogadni azt, hogy a kilenc évre megválasztott elnök ne legyen újra választható, tehát van két kérdés. Hogyha lenne időnk, akkor mind a kettőről tudnánk.

Mv: De időnk nincsen, csak egy rövid választ kérek. Tehát ha kell, elmennek a bíróságra.

Martonyi János: Mi nem megyünk bíróságra, csak az Európai Bizottság tud elmenni bíróságra. Az Európai Bizottság dönt úgy adott esetben, – mert most visszatértünk a kötelességszegésehez.

Mv: Ha a magyar kormány nem hátrál meg.

Martonyi János: Nem, ez a Velencei Bizottság témához, tehát visszamegyünk az eredeti állapothoz. Hogyha ott mondjuk, nem fogadja el az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos kérdést, szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatos kérdésben olyan állásponton, akkor el fog menni a bírósághoz. Én nagyon bízom benne, hogy elfogadja a magyar álláspontot, ami egyébként egy ésszerű álláspont. De ha mégse fogadja el, mert ez egy bonyolult jogi kérdés, akkor elmegy a bírósághoz, ott lesz valóban egy-másfél évig tartó eljárás valamilyen eredménnyel, viszont reményeim szerint közben nagyon gyorsan, nagyon hamar elkezdjük a hiteltárgyalásokat.

Mv: Nagyon szépen köszönöm, ezt majd közgazdász vendégeinkkel is megbeszéljük, hogy elindulhatnak-e valóban ezek a tárgyalások, viszont látásra!

Martonyi János: Köszönöm szépen!

(Külügyminisztérium)