Martonyi János az M1 Este című műsorában beszélt a három év külpolitikai sikereiről, a közép-európai stratégiai partnerségről és az egységes európai gázpiac terveiről beszélt 2013. július 18-án.

Mv: Az este vendége pedig Martonyi János külügyminiszter. Jó estét kívánok külügyminiszter úr.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok.

Mv: Azt azért tudják a nézők, hogy ezt a beszélgetést felvételről láthatják majd, mert Önnek még egyéb dolgai is vannak ma, hiszen befejeződött a nagyköveti értekezlet. Meg tudná mondani most röviden, gyorsan ennek az értékelését?

Martonyi János: Megpróbálom. Ma tartottam valóban a záróbeszédet is. Őszintén megmondom, én azzal a mondattal kezdtem, hogy az eltelt három évből ez az utolsó esztendő volt a legjobb év. Ennek különböző okai vannak. De ennél fontosabb az, hogy lássuk az eredményeket. Mindannyian tudjuk azt, hogy nem volt könnyű időszak. Nagyon sokat beszéltünk és beszélünk a Magyarországgal szembeni támadásokról, a védekezés különböző módjairól, a sikerekről, vagy a félsikerekről. De kevesebbet beszéltünk arról, hogy időközben ugyanez alatt az idő alatt a magyar külpolitika rendkívül látványos eredményeket ért el. Két területet szeretnék röviden megjelölni. Az egyik az, hogy nagyon jelentős mértékben hozzájárultunk a Közép-Európai Együttműködés erősítéséhez. Ezen belül voltaképpen valamennyi szomszédunkkal vagy lényegesen javítottuk, vagy stabilizáltuk a kapcsolatainkat. Tehát ez volt az egyik nagyon fontos offenzív terület.
És a másik offenzív terület pedig az egész világ. Tehát sajátos módon éppen az elmúlt, egyébként nem könnyű esztendőben nagyon sok olyan eseményre került sor, amire az elmúlt évtizedekben én túl sok példát azért nem tudok mondani. Tehát volt egy kibertér-konferenciánk, lesz egy víz-konferenciánk. Megkaptuk az UNESCO Közgyűlésének az elnöki posztját. Én pár nappal ezelőtt elnököltem a Nukleáris Védettségi Konferencián Bécsben az argentin, a brazil és nem tudom hány külügyminiszternek a jelenlétében. Ezenkívül volt egy eseménysorozatunk, egy rendezvénysorozatunk, Latin-Amerika Fórum, Afrika Fórum, ASEAN Fórum, Magyar–Arab Gazdasági Fórum, és még nagyon sok minden más. Tehát én azt hiszem, hogy az a bizonyos keleti nyitásnak nevezett globális offenzíva, ami az egész világra kiterjed, az azt kell mondjam, még számomra is meglepő eredményeket hozott. Tehát semmi oka nincs ennek az országnak arra, hogy bármifajta kisebbrendűségi érzést is tápláljon. És még kevésbé van oka a magyar külpolitikának arra, hogy egyfajta kirekesztettségi komplexusban szenvedjen. Pont ellenkezőleg. Az elmúlt egy évben mind a térségben, tehát Közép-Európában, mind pedig a világban, globális téren – hogy mondjam így – nagyon komoly sikereket értünk el.

Mv: Az is aktuális, hogy ugye nemrég robbant az a bizonyos kémkedési botrány az Egyesült Államok részéről. Kapott valamilyen választ már a nagykövet asszonytól a kérdéseire?

Martonyi János: Tegnap is megkaptam ugyanezt a kérdést egy másik televízió műsorában.

Mv: Közben eltelt egy nap.

Martonyi János: Akkor is azt válaszoltam, hogy még nem kaptam választ. Egyébként ma véletlenül éppen találkoztam az amerikai nagykövet asszonnyal, mert eljött hozzám az Amerikai Legfelsőbb Bíróságnak egy tagja, akivel rendkívül érdekes és tanulságos beszélgetést folytattunk. Elsősorban persze jogfilozófiai kérdésekről. Úgyhogy meg kell mondjam őszintén, ez a téma most nem merült föl. De továbbra is várjuk a választ egyrészt. Másrészt pedig megindultak az úgymond magas szintű tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között, ahol szintén ez a téma.

Mv: Hát ugye a legfontosabb NATO-szövetségesünk, és a legfontosabb magyar szövetség. Az Egyesült Államok azért nem kérdőjelezi meg a Magyarország és Egyesült Államok, illetve az Unió és az Egyesült Államok viszonyát ez a botrány?

Martonyi János: Hát éppen ezért érzékeny ez a kérdés. Általában véve az ilyen témák érzékenyek, de én azt hiszem, hogy szövetségesek között még érzékenyebb ez a téma. És magam is úgy érzem, hogy ezt azért tisztázni kell. Tudniillik másik oldalról van a két ország között is, van Európa és az Egyesült Államok között egy nagyon szoros biztonságpolitikai és védelmi együttműködés. Ugye azért azt is tudjuk, hogy együtt harcolunk mondjuk Afganisztánban magyarok, amerikaiak és sokan mások. Tehát én azt hiszem, hogy az egy nagyon fontos dolog, hogy a szövetségesi kapcsolatainkat megfelelő tisztelettel és kölcsönös bizalommal kezeljük. Ennek pedig – ismétlem – mindkét oldalon fenn kell állnia.

Mv: Menjünk tovább. Magyarország legfontosabb stratégiai partnerei mégiscsak – azért ha belegondolunk – a közép-európai országok. Változik-e valamit a helyzet azáltal, hogy július 1-jétől Horvátország is tagja az Uniónak? Bővül-e a V4-ek együttműködése mondjuk Horvátországgal, aki ugye nekünk egyébként is évszázados, évezredes szövetségesünk?

Martonyi János: Változik szerintem. Az egy nagyon fontos fejlemény, hogy ezáltal Közép-Európa az Európai Unión belül is erősebb lett. Egyébként Közép-Európa az elmúlt években fokozatosan erősödött az Európai Unión belül is, ez igaz a gazdasági növekedési adatokra, de természetesen igaz a politikai befolyásra és érdekérvényesítésre is, hát nagyon sok példát tudunk erre. Ugye a több éves pénzügyi kerettől kezdve sok minden egyéb. De valóban a horvát tagság ezt, én azt hiszem, hogy erősíteni fogja. A visegrádi együttműködés, az Visegrád, és ott van a tagok között egy megállapodás, hogy mi nem formálisan bővítünk, mert hiszen korábban is már szinte évtizedekkel ezelőtt felmerült ez a kérdés, és kialakult a négyek között egy olyan megállapodás, hogy nem formálisan bővítünk, hanem nyitott az együttműködésünk. Ez a bizonyos Visegrád Plusz megoldás, én azt hiszem, hogy Horvátországot ebből a szempontból egy egészen különleges szerep és státus kell, hogy megillesse. Hogy ezt hogy fogjuk kialakítani, ezt majd az idő megválaszolja.

Mv: Itt ugye a legfontosabb magyarországi tengeri kikötő vagy kijárat lehet Horvátország. És segíthet az orosz gázfüggőség enyhítésében is. Erről volt már szó az utóbbi időben?

Martonyi János: Hát természetesen, erről tárgyalunk horvát barátainkkal. És örülök is, hogy megemlíti ezt a témát, mert mi nagyon örülnénk annak, hogy ez a bizonyos cseppfolyósgáz-projekt, ez megvalósulna, tehát létrejönne ez a berendezés Krk szigetén. Egyébként ez aztán párosul egy északi, úgynevezett LNG terminállal, Snedovicében Steti mellett, és most már utána már nem kell semmi más, mint egy teljes összeköttetési rendszer észak-dél-kelet-nyugat irányba, ahol mindenütt a gáz el tud jutni egyik pontról a másikra. És így jönne létre az a bizonyos közép-európai gázpiac, ami része lenne egy jövőbeli egységes európai gázpiacnak, és ahol nagy valószínűség szerint, hogyha ez valóban egy működő versenyre épített piac, akkor azt mondják a szakértők, és én azt hiszem, hogy ebben nem kell kételkednünk, hogy a magyarországi gázárak is akár 15-20%-kal csökkenhetnének.

Mv: Azt gondolom a gázfogyasztóknak nagyon fontos információ, de ugyanakkor a keleti nyitás politikája, az Oroszországot is kiemelt fontosságúnak tekinti. Oroszország szemében nem lesz szálka az, hogy Magyarország egy ilyen jellegű beruházásba fog bele?

Martonyi János: Én egész biztos vagyok benne, hogy ez nem szálka, az egy dolog, hogy...

Mv: Az oroszok nagyon szeretik a gazdasági érdekeiket határozottan érvényesíteni.

Martonyi János: Kétségtelen, azt hiszem ugyanúgy, mint ahogy mi. Meg a lengyelek, meg a szlovákok, meg a csehek, meg a horvátok, meg a többiek. És ebben teljes egyetértés van. És én azt hiszem, hogy egy dolog az, hogy adott esetben valami valakinek az üzleti érdekeit nem szolgálja egyértelműen, bár ebben sem vagyok olyan biztos, mert azért egy egységes gázpiacból voltaképpen hosszabb távon az orosz gázexport sem biztos, hogy rosszul jönne ki, de most ne menjünk ebbe bele. Én azt hiszem, hogy a lényeg itt az, hogy korrekten, tisztességesen, kölcsönös tisztelettel és bizalommal mindenki érvényesítse határozottan és egyértelműen a saját érdekeit, ide értve a gazdasági és a belpolitikai érdekeit egyaránt.

Mv: Külügyminiszter úr, gyakorlatilag az utolsó két perchez érkeztünk. Ön azt mondta még az elején, és picit térjünk vissza, hogy ez egy jó év volt. Akkor is jó év volt, hogyha idén fogadták el a Tavares-jelentést, hogyha a Velencei Bizottságnak a jelentésére gondolunk az alkotmánymódosítással kapcsolatban? Azért ezek elég kemény támadások voltak, és ugye végül is a Tavares-jelentés bebizonyította, hogy adott esetben – bár a Néppárt van többségben az Európai Parlamentben – mégis lehetséges egy liberális baloldali jelentés elfogadása.

Martonyi János: Hát ez most a Tavares-jelentéssel legalább harmadszor bizonyosodott be, hogy a Néppártnak nincs többsége az Európai Parlamentben. Relatív többsége van, de hogyha a baloldali pártok összefognak – amint ez már több alkalommal, éppen Magyarország esetében megtörtént –, akkor nincsen többség. Egyébként én azt nem javaslom, hogy ez az ország és a magyar közvélemény, vagy akár mi a Tavares-jelentés bűvöletében éljünk még a következő hetekben és hónapokban is. Ez egy politikai állásfoglalás, megfelelő politikai válasz a magyar parlamenti határozat formájában megszületett. Úgyhogy én inkább azt javaslom, hogy továbbra is vigyük azt a határozott vonalat, amit eddig vittünk, konkrét tényekre válaszoljunk, konkrét érvekkel, és én azt hiszem, hogy ebben az esetben ezeknek a politikai típusú megnyilvánulásoknak, állásfoglalásoknak talán kisebb jelentőséget kell tulajdonítanunk.

Mv: Külügyminiszter úr, ennyi volt az időnk, köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)