Martonyi János külügyminiszter a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában beszélt a misszióvezetői értekezletről 2013. július 16-án.

Mv: És már folytatjuk is, a stúdióban tehát Martonyi János, külügyminiszter, jó estét kívánok miniszter úr!

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok!

Mv: A kormányfő és Ön ma misszióvezető értekezletet tartottak. Orbán Viktor azt mondta, hogy a munkájukban, mármint a nagyköveteknek, tovább tágítsák az ország gazdasági lehetőségeit diplomatáink és ahol kell csak bátran, harcosan vállalva a konfliktusokat védjék meg az ország szuverenitását. Hogy lehet harcosan megvédeni a szuverenitást, mit jelent ez?

Martonyi János: Hát körülbelül úgy, ahogy csináljuk. És azt hiszem, hogy ennek azért az elmúlt három esztendőben elég komoly eredményei is voltak és vannak.

Mv: És ehhez kapcsolódóan komoly viták is.

Martonyi János: És a viták feltehetően folynak tovább, tehát azt hiszem, hogy a miniszterelnök üzenete arra vonatkozott, hogy továbbra is vállalni kell ezeket a vitákat, persze a körülmények változnak. Most még azt sem zárnám ki, hogy egy viszonylag enyhébb időszak következik, már csak a nyári szabadságok miatt is, de azt illúzió volna hinni, hogy ezek a viták véget érnek és én azt hiszem, hogy a Magyarországgal szembeni és a magyar kormánnyal szembeni támadások azok tovább fognak folyni. Meg szokták kérdezni, hogy meddig, erre persze van egy félig-meddig tréfás vagy komoly válasz. Körülbelül addig ameddig ebben az országban jobbközép kormány van. De hát rövidebb távlatba azt lehet mondani, hogy a választásokig egész biztos.

Mv: Ön személy szerint külügyminiszterként mennyire elégedett az említett misszióvezetőkkel, nagykövetekkel?

Martonyi János: Ebben a három évben én úgy látom, hogy a missziók, általában véve, nem csak a vezetők, hanem a diplomaták és általában véve a külképviseleteknek a munkatársai nagyon jól teljesítettek, nagyon sok területen végeztek rendkívüli munkát. Itt van rögtön mondjuk például az állampolgársági kérelmeknek az intézése, ne felejtsük el, hogy a nagykövetségeken és konzulátusokon közel 300 ezer kérelmet nyújtottak be és hát sok minden más is történt. Egyrészt végezni kellett a munkát, gazdasági, politikai, kulturális, tudományos együttműködéssel kapcsolatos feladatokat és hát valóban, azt hiszem, hogy ez egy rendkívüli időszak volt, abból a szempontból, hogy egy új területet is meg kellett tanulnia a diplomatáknak, amivel korábban nem kellett, hogy részletesebben megismerkedjenek. Mondjuk például olyan alkotmányjogi ismeretekre kellett szert tenniük, ami egyébként egy diplomatának nem biztos, hogy az elsődleges feladata. De nem kétséges, hogy a Magyarországgal szembeni támadásokkal szembeni védekezés és a megfelelő színvonalú érvelés, politikai, szakmai szinten egyaránt, az egy olyan új feladat volt, aminek véleményem szerint, nagyon-nagyon magas szinten eleget tettek a diplomatáink, hát az eredmények érzésem szerint most azért már látszanak.

Mv: Ön úgy fogalmazott, hogy a kormánynak, illetve a magyar diplomatáknak nem áll szándékában a vitás kérdések elhallgatása, de sokszor hatékonyabb, ha nem élesítjük a hangnemet. A miniszterelnök harcos és bátor konfliktus kezelése és az Ön nem élesítjük a hangnemet kijelentése között nincs-e ellentmondás?

Martonyi János: Egyáltalában nincs, tudniillik az én megállapításom az kifejezetten a szomszédpolitikára, a térség politikára, a közép-európai politikára vonatkozott. Ha mondjuk megfigyeljük a miniszterelnöknek a szlovák kormányfővel folytatott tárgyalásait és az azt követő megnyilatkozásait, akkor azt hiszem, hogy abba megegyezhetünk, hogy a miniszterelnök sem híve annak, hogy mondjuk a szlovákokkal fönnálló kétségtelen nézeteltéréseinket hangerővel vagy éles támadásokkal oldjuk meg. Pont az ellenkezőjét csináljuk, ő is, meg én is, hogy tudniillik a vitáinkról beszéljünk, nem seperjük őket a szőnyeg alá. Végig megyünk mindig a vitás kérdéseken, de megoldani akarjuk ezeket a vitákat és nem élezni. Na, erre gondoltam én akkor, amikor azt is mondtam és a kiinduló pont egyébként ennek az egész gondolatmenetnek az volt, kiinduló pontja, hogy minél jobb a közép-európai együttműködés, a térség béli együttműködés, visegrádi négyek és így tovább. Minél jobbak a kapcsolataink a szomszédos országokkal, annál jobban lehet érvényesíteni a határon túli magyar közösségeknek az érdekeit. Tehát van egy összefüggés és én azt hiszem és továbbra is ez egy határozott véleményem, hogy a szomszéd politika terén ez a megoldás a jó. A fokozatos, lassú bizalomépítés, lám vannak eredmények, rögtön itt van Szerbia, ahol nagyon sok minden pozitívum történt az elmúlt két-három esztendőben, ezt kell csinálni türelemmel, higgadtan, határozottan és megalkuvás nélkül.

Mv: Egy gazdaságpolitikai kérdés, de természetesen ennek is a külpolitikai relációival, a miniszterelnök szerint legitim dolog gazdaságpolitikai mozgásteret kivívniuk az eurozónához nem tartozó államoknak. Sokan beszélnek róla, de ez nem mégis egy megosztott Európai Unióhoz vezet, de legalább is egy kétsebességes unióhoz?

Martonyi János: Hát a kétsebességesség az adott, tehát azt mindig én is elmondom, hogy a sebességek azok különbözőek, már nagyon régóta, tehát önmagában véve a két vagy akár több sebességes Európa az valóság. Többek között azért valóság, mert van eurózóna. Meg hát van még sok minden más, amiben nem mindenki vesz részt, évek óta megjelent már az a megoldás, és a lisszaboni szerződésekben ez különös hangsúlyt kap, hogy ha vannak olyan területek, ahol csak néhányan akarnak lépni, akkor lépjenek ők, tegyük lehetővé számukra, hogy ők ezt megtehessék. Tehát a sebességgel nincs gond. Az irány az azért ugyanaz, az egy más kérdés...

Mv: Bocsásson meg, jelen pillanatban éppen Közép-Európa az, ami gyorsabb, legalább is, ami a gazdasági tempót illeti, mint mondjuk Nyugat-Európában.

Martonyi János: Kétségtelen, de ugyanennek a Közép-Európának vannak azért eurózóna tagjai is, mondjuk például Szlovákia, de nem is ez a lényeg. A lényeg az, és azt hiszem, a miniszterelnöki üzenet középpontjában is ez áll, hogy nekünk, nem eurózóna tagországoknak egyrészt érdekünk az, hogy az eurózóna stabilizálódjon. Mi magunk is támogatjuk azt, hogy ők megtegyenek mindent annak érdekében, hogy az eurózóna gazdasága rendbe jöjjön, és az euró, mint pénznem, stabil legyen. Ugyanakkor nem akarjuk őket akadályozni abban, hogy ők bizonyos területeken továbblépjenek, tovább is kell lépniük, mert hiszen közös a pénznemük. Ebből a szempontból van két dolog, ami nagyon fontos. Az egyik az, hogy amit tesznek, az nyitott legyen, tehát a lehetőség fönnmaradjon a zónán kívüliek számára, hogy adott esetben, ha úgy döntenek, akkor ezek csatlakozzanak. Ugyanakkor azonban azt is látni kell, hogy most, ezekben az években Lengyelországnak, Magyarországnak ez az állapot megfelel, úgy tűnik, hogy így is tudjuk stabilizálni a gazdaságunkat, bizonyos szempontból a növekedési perspektíváink is jobbak. Tehát én azt hiszem, hogy ebben az adott helyzetben nekünk egyrészt el kell fogadnunk az eurózóna továbblépését, másrészt pedig biztosítanunk kell saját magunk számára a gazdaságpolitikai mozgásteret.

Mv: Nemrégiben ugye a sajtó, a világsajtó is, nemcsak itt, Magyarországon, a lehallgatási botrányról, illetve kém-ügyekről cikkezett, Ön külügyminiszterként hivatalos állásfoglalást kért az Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagykövetétől, hogy Magyarországot hogy és milyen formában figyelték meg, kapott-e már választ erre?

Martonyi János: Nem kaptam választ.

Mv: Diplomáciailag van-e valamiféle kötelezettsége a nagykövet asszonynak, és ha van, akkor arra mennyi ideje van?

Martonyi János: Én egész biztos vagyok benne, hogy fogunk kapni választ. Határidőket ilyen szempontból nem tudok megszabni, de azért azt látni kell, hogy nagyon sok más ország, nagyon sok más kormány is ugyanolyan kérdéseket tett föl az Amerikai Egyesült Államok kormányának, mint amelyeket mi föltettünk, különböző formában. Ezek között van egy sor európai uniós tagállam is, meg mások is, és van még egy kérdés, hogy tudni illik az Európai Unió is folytat az Egyesült Államokkal, úgynevezett magas szintű tárgyalásokat, ahol éppen ezek a kérdések vannak napirenden, adatvédelem kérdése, és persze a nemzetbiztonsági kérdések is. Itt van egy kis bonyodalom, hogy tudniillik a nemzetbiztonság azért alapvetően tagállami hatáskör, tehát itt az Európai Unió nehezebben tud fellépni, de ettől függetlenül ezek a magas szintű tárgyalások ezek folynak, és reményeink szerint azért ezek is hozhatnak talán valami eredményt.

Mv: Miniszter úr, egészen biztosan gyorsan tud erre válaszolni, a Tavares-jelentés strasbourgi vitája miatt, noha a legmagasabb kínai vezetők fogadták volna a miniszterelnököt, le kellett mondania a pekingi útját Orbán Viktornak, ennek lesz-e pótlása, és ha igen, akkor mikor?

Martonyi János: Természetesen lesz, folyik az egyeztetés, egyébként a miniszterelnök ebben az évben három nagy ázsiai ország meglátogatását tervezte. Időpontja van Indiában, ugye éppen ma tárgyaltunk egyébként az indiai külügyminiszterrel, többek között erről a látogatásról is. El fog menni a magyar miniszterelnök Japánba is, és természetesen ezt az elhalasztott látogatást is pótolni fogja, reményeink szerint még ebben az esztendőben.

Mv: Mi pedig erről majd tudósítunk, miniszter úr, köszönjük szépen, hogy itt volt nálunk.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)