Martonyi János külügyminiszter a Heti Világgazdaságnak adott interjút (2013. június 6.).

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése növelheti a magyar gazdaság mozgásterét. Ha viszont Brüsszelben az is bebizonyosodik, hogy a kormány demokráciát és vele uniós értéket sértő elemeket emelt a magyar jogrendbe, akkor a külpolitikai mozgástér szűkülhet. Fennáll ez a veszély?

Ha a közeljövőben sikerül megegyezni az Európai Bizottsággal a kilátásba helyezett három kötelezettségszegési eljárásról, tehát a bírósági ügyáthelyezés, a választási törvény és egy esetleges, a kormányzatra kiszabott büntetés forrásainak dolgában, akkor az ország általános megítélése is javulhat. Az pedig kifejezetten javítja az ország finanszírozásának feltételeit, ha megszűnik a csatlakozás óta fennálló túlzottdeficit-eljárás. De ez nem azt jelenti, hogy a kormány elkezdhet nagyvonalúan költeni, arról szó sem lehet.

Különben újra eljárás alá kerülünk, mint Málta. Kimondható, hogy Brüsszel a magyar kormánnyal folytatott jogi-politikai viták ellenére objektíven döntött az eljárás felfüggesztéséről?

Igen, alapvetően a számok döntöttek, miután sikerült a hiányt 3 százalék alá csökkenteni. Vita akkor alakulhatott volna ki, ha nem ugyanazokkal az adatokkal dolgoznak, mint mi. Egyértelműen objektív döntés született.

Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány befejezi szabadságharcát az unió vezetőivel, a kormányfő is felülvizsgálja álláspontját, miszerint az Európai Bizottság egy vidéki kócerájt sem tudna elvezetni?

Én inkább arról beszélnék, hogy a magyar gazdaságpolitika kapott egy külső megerősítést. Az élénkítés eszközeiről valószínűleg tovább fogunk vitatkozni.
Minden ország helyzete más, tehát az alkalmazott módszereket rá kell bízni a tagállamokra. Emlékeztetnék rá, a francia kormányfő is úgy reagált az EB ajánlására, hogy „Brüsszel nem diktálhat Franciaországnak”, legfeljebb az állami kiadások helyretételét kérheti.

Arról viszont nincs szó, hogy az unortodox magyar gazdaságpolitikát is elismerték volna, hiszen az eredményt jórészt a multikra és bankokra kivetett adókkal sikerült elérni.

A mai helyzetben nem tudunk eltekinteni a pénzügyi szférát terhelő adóktól. A mértéket jó lenne csökkenteni, de a közeljövőben ez sem megy. Hasonló a helyzet a különadók esetében is, továbbá az energiaárakat sem tudjuk felszabadítani. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a verseny majd képes lesz leszorítani a háztartásokban használt energia árát.

Akkor hogy lesz itt gazdasági növekedés?

Biztosítani kell a növekedéshez szükséges forrásokat, javítani kell a hitelezés feltételeit, amit már el is kezdtünk. Többször hangoztattuk, hogy a gyors változások korszaka lezárult, tehát a jövőben a kiszámíthatóság is növekedni fog. A közelmúltban tárgyaltam belga kollégámmal, aki azt mondta, nincs módja kritizálni a magyar bankadót, hisz náluk is van…

…talán csak a mértéke nem ennyire brutális…

…szóval azt kérte, ha a jövőben ismét döntenénk a bankadóról, tárgyaljunk erről. Ezt meg is ígértem, hiszen a bankok és a magyar gazdaságpolitika érdekei közösek.

Ha Moszkvában egy váratlan magyar kijelentésre reagálva azt mondaná Medvegyev miniszterelnök, hogy „a magyar bakák jártak már fegyverrel a Don-kanyarban, rossz ötlet volt, nem kérjük”, a diplomácia szabálya szerint önnek mit kéne tennie?

Ezt a kitalált példát nem lehet összehasonlítani a valósággal. A megtörtént esetben világosan meg-mondtuk, hogy Orbán Viktor nem Merkel kancellárnak, hanem Peer Steinbrück kancellárjelöltnek válaszolt félig-meddig tréfásan, aki Magyarországnak az unióból való kizárásáról beszélt. Ezt tekinthettük volna sértőnek, hiszen komoly politikus ennyire még nem vetette el a sulykot. Pedig beszéltek már a 7. cikkely alkalmazásáról is, tehát a szavazati jogunk felfüggesztéséről.

Orbán Viktor szavait a Magyarországra küldött tankokról a német külügyminiszter nem tartotta annyira tréfásnak, és ennek hangot is adott…

Ezért is jeleztük, hogy félreértés történt. A félreértéseket el kell kerülni. Tanulsága az ügynek, hogy vigyázni kell, nehogy bekapcsoljanak bennünket a német választási kampányba.

Abban nem volt vita a konzervatív kancellár és szociáldemokrata kihívója között, hogy Magya-rországon antidemokratikus folyamatok zajlanak, csak ezt Merkel szerint az unión belül lehet inkább kezelni. Mi lesz, ha azt tapasztalják a kormányfők, hogy hiába a szép szó, a magyar állam figyelmen kívül hagyja az uniós értékeket?

Antidemokratikus folyamatokról a kancellár asszony nem beszélt. Kockázatokról, veszélyekről igen, ezért is állítom, hogy ott, ahol ütközik a magyar és az európai szabályozás, meg kell találni a megfelelő jogi megoldást. Meg is fogjuk találni.

A Velencei Bizottság kiszivárgott jelentése legalább hét ilyen ütközőpontot fedezett fel az alaptörvény negyedik módosítását kifogásolva; szó van például a választási törvényről, az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről, az egyházakról, a kétharmados törvényekről is.

Minden konkrét kifogásról előterjesztjük majd a magyar álláspontot, ha kell, a megegyezés szándékával vitatkozunk. A Tavares-jelentéshez például eddig 551 módosító indítványt fogalmaztak meg a különböző pártállású képviselők. De már szövegezzük az álláspontot a Velencei Bizottság jelentéstervezetére is, amit mi természetesen a kiszivárogtatás előtt megkaptunk. Írásban és szóban is reagálunk majd rá.

Miközben a Külügyminisztérium igyekezett tételesen cáfolni a Tavares-jelentést, a Velencei Bizottság, úgy tűnik, megerősítette azt, hiszen lényegében az alkotmány rendszerszintű változásáról beszél. Neves jogászok szerint is felbomlott a fékek és ellensúlyok rendszere, az Alkotmánybíróság hatásköre szűkült, és a napi politika eszköze lett az alkotmány.

Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűküléséről szóló álláspont alkalmas arra, hogy bizonyítsuk: van olyan állítás, ami egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Az igaz, hogy korábban született olyan döntés – tehát nem most, a negyedik módosításkor –, amely az adózás esetére csak akkor engedélyezett alkotmánybírósági felülvizsgálatot, ha az alapvető emberi jogot sért. Született is egy ilyen alkotmánybírósági döntés.

A végkielégítések utólagos megadóztatásakor.

Ezen kívül más hatáskörszűkítés nem történt, tehát az állítás nem állja meg a helyét.

Arra gondolhattak, hogy az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített törvényeket a kormány beemelte az alkotmányba, korlátozva ezzel az Alkotmánybíróság jogkörét. Nem így van?

Nem egészen. Ugyanis nem a korábbi alkotmánybírósági döntéssel szemben álló tétel került a negyedik alkotmánymódosítás révén az alaptörvénybe, hanem annak a lehetősége, hogy törvények szülessenek az egyházakról, a hajléktalanokról vagy a hallgatói szerződések ügyében. Az így megszülető törvények egyébként alkotmánybírósági kontroll alá is kerülhetnek, meg is semmisíthe-tőek. Vagyis az az állítás, hogy alkotmányellenes törvények kerültek az alaptörvénybe, nem felel meg a valóságnak.

Pedig Sólyom Lászlónál kevesen értik jobban, hogy mi történt, és ő is kifogásolta ezeket a döntéseket…

Vele is vitában vagyunk, mégpedig tárgyilagos vitában. De a komoly nézeteltérés ellenére Sólyom László nem mondja, hogy Magyarországon ne lenne demokrácia. A Velencei Bizottság által kifogásolt esetek mindegyikében alkotmányjogi vitáról van szó, ezeket a tisztánlátás miatt le lehet és le is kell folytatni. Az más kérdés, ha az eltérő álláspontokból valaki nem jogi, hanem politikai következtetést von le. Párbeszédre akkor is szükség van, de tudomásul kell venni, hogy a megfelelő pártelkötelezettségek miatt más az érvrendszer.

Miután megtárgyalják a Velencei Bizottság kifogásait, lehet ötödik vagy hatodik alaptörvény-módosítás?

Egyelőre nem tudom megmondani, de nem látok olyan elemeket a bizottság előzetes vélemé-nyében, amelyek ezt indokolnák.

A hírek szerint a nagykövetek legutóbbi értekezletén Orbán Viktor csak magyar zászló előtt beszélt, viszont az ön felszólalása már az uniós zászló előtt hangzott el. Ez a különbség az ön, illetve a miniszterelnök unióhoz való viszonyában?

Nincs olyan ország, ahol a miniszterelnök és a külügyminiszter mindig mindenben ugyanúgy gondolkodik. Az európai integrációval kapcsolatos gondolkodás a legtöbb tagállamban – még azonos párton belül is – mutat különbségeket. Egyébként a miniszterelnök európai elkötelezettségéről meg vagyok győződve, még akkor is, ha nem mindenről gondolkodunk egyformán. Lehet, hogy meglepi, de szerintem Magyarországon mindenről lehet vitatkozni. És azt is remélem, az országban és a kormányban hosszú távon is fennmarad, hogy különbözőek lesznek az álláspontok.

(Külügyminisztérium)