A nemzetpolitika 2010 nyarát követően visszakerült méltó helyére – jelentette ki szombaton a Regeneráció Közigazgatási Nyílt Napon Milován Orsolya, a KIM Stratégiai Tervező és Tájékoztatási főosztályvezetője.
Az előadásokról szóló beszámolóinkat a Közigazgatási Nyílt Napon résztvevő hallgatók készítik. Az elkészült írások egyike tárgyszerűségre, a másik szubjektív hangvételre törekszik.(kormany.hu)
Perecsenyi Melinda írása
A nemzetpolitikának a közigazgatásban elfoglalt helyéről, az eddigi eredményekről és előttünk álló kihívásokról beszélt a diákoknak Milován Orsolya, a Stratégiai Tervező és Tájékoztatási főosztályvezetője a Regeneráció Közigazgatási Nyílt Napon.
A főosztályvezető elmondta: a korábbi főosztály szerkezetét felváltotta a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság, Semjén Zsolt vezetésével. Milován Orsolya a nemzetpolitika strukturális szerkezetének felvázolását követően az eddig elért eredményeket foglalta össze.
Az előadás középpontjában az aktuálisként jelentkező könnyített honosítás állt. A főosztályvezető kiemelte a honosítási törvény újdonságait. Az új szabályozás értelmében már nem kell Magyarországon letelepednie és állampolgársági vizsgát tennie annak a magyarul beszélő kérelmezőnek, akinek legalább az egyik felmenője korábban magyar állampolgár volt, valamint a könnyített honosítási eljárás során a magyar állampolgárság mindössze 3 hónapon belül megszerezhető. Milován Orsolya elmondta: 2011. január 1-je óta kiemelkedő az érdeklődés a külhoni magyarok részéről, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal pedig közel 41 ezer kérelmet regisztrált. A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával kezdetét vették az ünnepélyes eskütételek Csíkszeredától, Kolozsváron át, egészen Londonig.
A felvázolt eredmények között a főosztályvezető kiemelte a - nemzeti összetartozás napját megteremtő - Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadását, illetve azt, hogy június 4-ét - az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának időpontját - nemzeti emléknappá nyilvánították. A főosztályvezető elmondása szerint az erre való igény már korábban megszületett, ám csak 2010 nyarán sikerült deklarálni az erről szóló törvényt. Megtudtuk: a nemzeti összetartozás napjához kapcsolható a „Határtalanul Projekt”, mely a középiskolásokat ösztönzi arra, hogy a külhoni magyarok által lakott területekre tanulmányaik során eljuthassanak, amihez az anyagi hátteret is biztosítja a kezdeményezés. A főosztályvezető kiemelte: céljuk a komplex kulturális-nevelési intézményként működő Magyarság Házának létrehozása 2012-ig.
Milován Orsolya a nemzetpolitika irányvonalát két fő területre osztotta. A Kárpát-medencei szórvány magyarság körében legfőbb cél az asszimiláció enyhítése, valamint a magyar identitás erősítése, melyet a „Testvérháló” elnevezésű program is segít. A diaszpóra-magyarság nyugat-európai és tengerentúli területeken él, és gyakori, hogy magyarságtudatukat már csak lelkükben és nem nyelvükben őrzik – tette hozzá a főosztályvezető. Számukra a „Nemzeti Regiszter” segíti az Anyaországgal való kapcsolattartást és nyújt informatív tájékoztatást.
Zárszóként a főosztályvezető aláhúzta: az eddigi eredmények mérföldkőnek tekinthetők a nemzetpolitikában, de még nem lehetünk teljesen elégedettek. Hozzátette: a külhoni magyarokkal való kapcsolattartás és a nemzeti identitás ápolása mindannyiunk közös érdeke. Rávilágított továbbá arra: az irányvonal gyakorlati megvalósításában szükség van jól képzett, innovatív fiatalokra.
***
Puzder Filip írása
Milován Orsolya főosztályvezető kiemelte, hogy az új magyar kormány számára a hazaszeretet már nem csak egy retorikai elem, hanem cél, amely belengi az egész magyar közigazgatási rendszert. A hazaszeretet nem csak a szülőföldhöz való kötődést jelenti, hanem a határon túl élő magyarság iránti elkötelezettséget is.
Pozitív üzenetként hatott rám, hogy a kormányzati politika ezen új eleme leképeződik a struktúrában is. Ezt jelzi az, hogy a nemzetpolitikát immáron a korábbiaktól eltérően egy új államtitkárság koordinálja, valamint a kormány tagjai között is egy miniszterelnök-helyettes felelős érte.
Jelentős eredményként jelent meg számomra az, amit a főosztályvezető is kiemelt: hat év elteltével tavaly újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet, ami a nemzetpolitika számára hozzáadott értéket nyújt.
A kormány ezen területen elért két, vitathatatlanul legnagyobb eredménye a könnyített honosítás lehetővé tétele, valamint a Nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása. Ezek hozzájárulnak a nemzeti összetartozás kifejeződéséhez. Előbbi segítségével testesül meg az egységes nemzet gondolata, és jut be a köztudatba is. Utóbbira manapság kétségtelen szükség van, hogy a diákok ne csak iskolai tananyagként ismerjék meg a külhoni magyarságot.
(kormany.hu)
