Mit is csinál egy kormányszóvivő? Milyen a kormányszóvivő élete? Jó egyáltalán kormányszóvivőnek lenni? Egy nő életében mennyire egyeztethető ez össze a családdal? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphattunk választ Nagy Anna kormányszóvivő élvezetes és magával ragadó előadásából a KIM ReGeneráció nyílt napján.

Az előadásokról szóló beszámolóinkat a Közigazgatási Nyílt Napon résztvevő hallgatók készítik. Az elkészült írások egyike tárgyszerűségre, a másik szubjektív hangvételre törekszik.(kormany.hu)

Farkas Erika írása

Nagy Anna, kormányszóvivő. Ki is ő? Energikus, humoros, kedves, magával ragadó személyiség, akiről egy pillanatra sem tudjuk levenni a szemünket. „Egy évvel ezelőtt nem gondoltam, hogy kormányszóvivő leszek”- így kezdte előadását, mégis a hallgatónak az az érzése, mintha mindig is ezt csinálta volna. Pontosan erről van szó, amikor azt mondta, hogy a kormányszóvivő munkáját, színeit, formáját pontosan meghatározza az, aki csinálja.

Azonban a mosolygós arc mögött ott rejtőzik az a történelmet idéző szellem is, amely kérdései által felidézte a hallgatóságban az eddigi kormányszóvivőket. Megtudhattuk, hogy Magyarországon eddig összesen 18 kormányszóvivő volt előtte, közülük tizenkét férfi és hat nő. Nagy Anna ismertette, hogy első kormányszóvivőnk 1986-tól játszott szerepet a közéletben, továbbá felidézte, hogy voltak páros kormányszóvivőink is az évek során. A rövid áttekintésében olyan érdekességekre is rávilágított, hogy a legrövidebb idő, amit kormányszóvivőként munkálkodtak elődei mindössze hat nap volt, míg a leghosszabb ideig jelen lévő kormányszóvivő egy egész cikluson keresztül működött.

Nagy Anna szerint a kormányszóvivő az a személy, akit az ember viszonylag gyakran lát. Azonban tudnunk kell azt is, hogy a kormányszóvivő munkájában az egyetlen állandóság a folyamatos változás. Fontos, hogy soha nem a saját véleményüket, hanem a kormány álláspontját képviselik. Tulajdonképpen a kormányszóvivőnek vannak látható és nem látható megjelenései is. Amit lát a nagyközönség az a sajtótájékoztatók, a napi 6-10 interjú, konferenciák és előadások, azonban sokkal több a nem látható rész pl. a kormányülések és értekezletek, valamint a napi többszáz email és telefonhívás. A munkájának csak egy része, hogy elmondja az információkat, ami szintén nagyon fontos számára, hogy emberekkel dolgozhat együtt.

A kormányszóvivőség az a játék, amikor az ember hátradől és elkapják. A kormányszóvivő mögött ott áll egy felkészült stáb, akik elvégzik az előkészítő munkát és megszerzik az információkat. „Én nem vagyok szakértő, én egy bölcsész vagyok.”-mondta Nagy Anna. Azonban egy kormányszóvivőnek nem is kell szakértőnek lennie, a lényeg, hogy eleget tudjon és ezt a tudás érthetően adja át mindenkinek. A mögötte álló emberek munkája, azért is nagyon fontos, hogy biztos anyagokat kapjon, hiszen az összes minisztériumról kérdezhetnek tőle. A kormányszóvivőség emellett egy magányos műfaj is, hiszen „politikus a civilek között és civil a politikusok között”. Tulajdonképpen mindenki a megbízója: a kormány, a sajtó és a közvélemény is. Vajon összeegyeztethető mindez az anyasággal? Nagy Anna elmondta, hogy nehéz volt az indulás, hogy a nő, az édesanya és a kormányszóvivői szerepet összeegyeztesse, de összehozható.

Az egyik kérdése a kormányszóvivőnek az volt, hogy ki az akire a legjobban emlékszünk a kormányszóvivők közül. Számunkra mindenképpen Nagy Anna lesz a legemlékezetesebb, aki munkásságával és személyiségével kitűnő példát állít a fiatalság számára.

***

Szulics Petra írása

Nagy Anna előadása a kormányszóvivői munkáról

A kormányszóvivői munka szépségeiről és árnyoldalairól tartott előadást Nagy Anna szombaton, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyílt napján

A Magyar Köztársaság kormányának szóvivőjeként 10. hónapja tölti be a kormányszóvivői szerepet. Előadásának elején néhány érdekes információt osztott meg a hallgatósággal: Magyarország kilenc kormányának eddig tizennyolc kormányszóvivője volt, a sorban Nagy Anna a tizenkilencedik.

Eddig tizenkét férfi és hat nő dolgozott ebben a munkakörben, így egy férfias foglalkozásnak tekinthető. A legrövidebb ideig Havas Henrik, pontosan hat napig állt a pulpituson. Vele ellentétben Borókai Gábor egy egész kormányzati ciklust végigszolgált. A legtöbb szóvivője pedig a Horn- és a Gyurcsány kormányoknak volt. A hallgatóság megkérdezése alapján Szollár Domokos volt a legemlékezetesebb arca a kormányzati kommunikációnak.

Munkájának egyetlen állandó tényezője a folyamatos változás – mondta el Nagy Anna. Az idők folyamán a szóvivők szerepe folyamatosan változott, egyre többet tudhatunk meg személyükről, magánéletükről, személyiségükről – fűzte hozzá. Hivatalos életének egy része minden ember számára látható: az interjúk, tv műsorok, és a sajtómegbeszéléseken keresztül. Feladatainak túlnyomó részét pedig a háttérben végzi, konferenciákon, előadásokon vesz részt. Az összes minisztériumhoz kapcsolódik a munkája, amelyet emiatt nem könnyű átlátni. Naponta több ezer oldal kormányzati szinten fontos szöveget, anyagot dolgoz fel a mögötte álló stáb, amelyből a mindennapokhoz szükséges információt tartalmazó tömör összefoglalókat készítenek. Hangsúlyozta, hogy a stábbal való bizalomnak nagyon fontos szerepe van a gördülékeny munkában.

Kiemelte, hogy nem szakértője egyetlen témának sem, ami a kommunikáció átláthatósága miatt nem is célszerű. Önmegvalósításra nincs lehetőség, viszont témák megközelítésében, megfogalmazásában személye tükröződhet.

(kormany.hu)