2012. január 1-jétől az állam veszi át a megyék konszolidációja keretében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket, azok adósság állományával együtt - az Országgyűlés novemberben elfogadta az erre vonatkozó törvényt. A végrehajtásról szóló kormányrendelet december 7-én jelent, amely rendelkezik a megyei intézményfenntartó központok felállításáról is.
Összesen 475 oktatási, 132 szociális és ifjúságvédelmi, 74 közművelődési és 25 egyéb intézmény, gazdasági társaság, alapítvány működtetését, és 187 milliárd forint adósságot vállalt át az állam. Az intézmények pontos listáját a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény tartalmazza. A tartozásokat december 31-ei hatállyal rendezik, de a hitelállomány december 20-ától nem növelhető.
A törvény elfogadásával, az állami szerepvállalás megerősítésével a megyei önkormányzatok és intézményeik komoly lehetőséget kaptak, hogy húsz év nehézségekkel és kudarcokkal teli időszaka után megszabaduljanak az adósságcsapdától, a mindennapi működési gondoktól és közszolgálati feladataik színvonalának emelésére, és az eddiginél erősebb jogosítványokkal a térségi és a megyei területfejlesztési, fejlesztéspolitikai feladatok ellátására koncentráljanak, hiszen a területi tervezés teljes mértékben a megyei önkormányzatok feladata lesz a jövőben.
A törvény fontos állomása annak a folyamatnak, amelyet a kormány az önkormányzati rendszer újjászervezése és az államadósság csökkentése érdekében indított és mind a kormányprogramban, mind a Széll Kálmán Tervben vállalt. Az önkormányzati rendszer eddigi működése, az önkormányzatok felhalmozott adósságállománya ugyanis az ország versenyképességét jelentősen gátló államadósság újratermelődésének is egyik fő oka. Orbán Viktor kormányfő október 3-án írta alá a megyei önkormányzatok elnökeivel azt a politikai szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében 2012-től az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket.
A megyei önkormányzatok átszervezésétől a kormány a közszolgáltatásokat egységes, magas színvonalon szolgáló, további adósságot fel nem halmozó állami működést vár. A törvény ennek értelmében tartalmazza mindazokat a módosításokat, amelyek a megyei önkormányzati intézményeknek az állam által történő átvételéhez, és az átvett intézmények további működtetéséhez szükségesek.
A törvény szabályozza az átvett intézményekben, valamint az intézmények fenntartásával foglalkozó megyei önkormányzati hivatalok és gazdasági ellátó szervezetekben foglalkoztatottak jogviszonyát is. Az átalakítás várhatóan több tízezer közalkalmazottat fog érinteni, fontos leszögezni azonban, hogy az ő munkájuk nincs veszélyben, az intézmények átvétele a jogviszonyukat nem érinti.
Az átvett adósságok kezelését az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság útján végzi majd el. Az átvételt nem befolyásolja a megyei önkormányzatokkal szemben folyamatban lévő adósságrendezési eljárás.
Az átvett egészségügyi intézmények működtetése a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményének, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) feladata lesz.
Az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézmények fenntartását a kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el. A kormánymegbízott a rendeletben kijelölt szerv kialakításának előkészítésére intézményi biztost nevezhet ki.
Megyei intézményfenntartó központok
A december 8-án megjelent kormányrendelet megyei intézményfenntartó központok (MIK) felállításáról döntött, amelyeket a közigazgatási és igazságügyi miniszter a megyei kormánymegbízottak útján irányít. A MIK-ek önállóan működő és gazdálkodó szervek, a MIK ellátja az átvett intézményekkel összefüggő vagyongazdálkodási, intézmény-fenntartási feladatokat. Gyakorolja az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került nem egészségügyi intézmények felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében irányítási, illetve középirányítói jogokat és feladatokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogokat, valamint az alapítványok, közalapítványok esetében az alapítói jogokat, és ellátja a vagyonkezelői feladatokat.
A megyei intézményfenntartó központ az átvett – irányítása alá tartozó – intézmények tekintetében számos egyéb szakmai feladatot ellát, amiről a kormányrendelet rögzít.
A MIK-be kerülnek át a megyei önkormányzati hivatalok köztisztviselői, valamint a megyei gazdasági ellátó szervezetek munkavállalói, akik jogállása kormánytisztviselővé változik. A MIK vezetőjét a miniszter a kormánymegbízott javaslatára nevezi ki, helyetteséről a MIK vezetője javaslata alapján a kormánymegbízott dönt.
A jelenlegi vezetők és igazgatók megbízása, mennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója másként nem dönt, 2012. március 31-i hatállyal megszűnik.
Az átadás-átvételi megállapodást a megyei közgyűlés elnökének, a megyei kormánymegbízottnak és az MNV Zrt. vezetőjének - illetve amennyiben NFA vagyoni körbe tartozó ingatlant is érint az átadás, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjének - kell aláírnia 2011. december 31-ei határidővel. A megyei egészségügyi intézmények tekintetében az MNV Zrt. vezetőjén kívül a kijelölt szerv vezetője és a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi egészségügyi intézmények tekintetében a főpolgármester és a kijelölt szerv vezetője lesz az aláíró.
Az átadás-átvételi eljárás levezetője a kormánymegbízott. Az átvevő dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átvevőn és a Törvényben meghatározott feleken kívüli jelenlévőkről, az átadás-átvételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott
személyről. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát annak aláírását követő 15 napon belül a kormánymegbízott köteles megküldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és – amennyiben a megyei önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonával rendelkezik – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére.
A megállapodásban rendelkezni kell az átvett intézmények európai uniós társfinanszírozású projektjeire vonatkozó dokumentációnak az átadás-átvételéről.
Az átadás-átvétel munkálatait bizottságok készítik elő, amelynek vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, az intézményi biztos, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár megyei szervének vezetője.
A megyei önkormányzatok a területi fejlesztések főszereplői lesznek
A most elfogadott törvényen túl, a megyei önkormányzatok feladatainak átalakítását alapozza meg az a közelmúltban született kormánydöntés is, amely szerint a területi tervezés teljes mértékben a megyei önkormányzatok feladata lesz, hiszen e szervezetek tudnak megalapozott stratégiát alkotni a saját térségükben, amellyel elkerülhető, hogy a korábbi évekre jellemző módon ötletszerű fejlesztések valósulhassanak meg. Így a megyei önkormányzatok a területi fejlesztések főszereplőivé válnak, mert ezáltal helyezhetők ki a források a legeredményesebben és a leggyorsabban az egyes térségekbe.
A megyei önkormányzat az elkészített megyei területi terv alapján projektgazdákat kutat fel és segíti azokat mind a tervezésben, mind a projektmegvalósításban. Kiemelkedő koordinációs szerepet visz a térségben zajló fejlesztési projektekkel kapcsolatban, ezek végrehajtását nyomon követi és értékeli.
A közelgő 2014-2020-as tervezési időszak előkészítése keretében szükségessé vált a hazai tervezési környezet újragondolása, egyszerűsítése, összhangban a kohéziós politika uniós szinten zajló megújításával. Az elfogadott koncepció nemcsak a jelenleg rendelkezésre álló források leghatékonyabb hasznosítását célozza, hanem megfelel a következő programozási ciklus stratégiai megalapozása által támasztott igényeknek is.
(kormany.hu)
