Technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság levele, amelyben a testület a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kérdéseit ismerteti - hangsúlyozta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombaton az MTI-nek. Kovács Zoltán elmondta: szó sincs ultimátumról, a Neelie Kroes által jegyzett levél a már ismert felvetések írásos változata.
Az államtitkár kifejtette: a médiaügyekért felelős uniós biztos korábban feltett kérdéseit küldte el, levele azokhoz képest nem tartalmaz újdonságot. Hozzátette, Neelie Kroes két héten belül kért választ, ami után a Bizottság, ha szükségesnek tartja, további kérdéseket tehet föl.
Kovács Zoltán megerősítette, hogy az aggályok egyike jogharmonizációs jellegű, az Európai Unió audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló irányelvének átültetésével függ össze, és a médiatörvény területi hatályával kapcsolatos. Az államtitkár szerint azonban a magyar jogszabály ezen a ponton szinte szó szerint emeli át az uniós rendelkezést.
Ugyancsak technikai jellegűnek értékelte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését firtató és a médiumok regisztrációjának részletszabályaival kapcsolatos kérdéseket. Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy e felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte.
Közölte, hogy a Bizottság levelét Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címezték, és azt a kormány rendkívül gondosan fogja tanulmányozni. Arra a felvetésre, hogy a médiatanács már hétfőn megalapozatlannak minősítette Neelie Kroes aggályait, úgy reagált: most a kormányon a sor, hogy precízen és minden részletre kiterjedően válaszoljon a biztos kérdéseire.
Jonathan Todd, a Bizottság médiaügyekben illetékes tagjának szóvivője a levelet ismertetve pénteken elmondta: a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.
A levél ugyanakkor nem tér ki a médiahatóság függetlenségére, ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben nem található - ismertette a szóvivő.
(MTI)
