Az elmúlt húsz évben soha nem tettek összesen annyit magyar kormányok a korrupció megelőzésére, visszaszorítására és számon kérésre, mint a jelenlegi Kormány az elmúlt két évben. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy ez a tény kimaradt a szervezet jelentéséből, így a megállapításai nagy részével sem lehet egyetérteni. Sokkal indokoltabbnak tűnt volna a korrupcióért aggódni 2002 és 2010 között, amikor egymás után ejtettek szégyenfoltokat az országon az akkori kormányzati politikusok.
A Kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedés-sorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában. Ha ezt valaki tudja, az Magyarország, ahol generációk fogják még nyögni a korábbi felelőtlen kormányzást, az ország eladósítását, az elherdált és ellopott közpénzek hiányát.
A Kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását. A rendszerváltás óta először van kormányzati antikorrupciós program, amelynek megkezdődött végrehajtása. A Kormány hatalomra kerülése óta mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sort kerített a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javításra.
A Kormány jelentősen szigorította a közbeszerzésekről szóló törvényt, így vetve véget a szocialista kormányok alatti tarthatatlan gyakorlatnak, melynek nyomán milliárdokat loptak el a közbeszerzési rendszer hiányosságai és kiskapui miatt. A Kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését, valamint a bűnösök elszámoltatását. Ennek érdekében számos intézkedést hozott az elmúlt közel két évben. Pl. Az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti vagyon védelméről, már megkezdődött az új Büntető Törvénykönyv tervezetének parlamenti vitája, amely további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.
Ugyancsak a jelenlegi kormánynak köszönhető, hogy a rendszerváltás óta először született kormányzati antikorrupciós stratégia és intézkedési terv. Mindezekre (az korrupció elleni határozott fellépésre, megelőzésére, a közpénz felhasználásának átláthatóságára) a magyar társadalomban ugyanis elementáris igény alakult ki a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás alatt, amikor gyakorlatilag napi hír volt, hogy szocialista és liberális állami, önkormányzati vezetők korrupciós ügyekbe keveredtek, lettek gyanúsítottak és vádlottak.
Az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően Magyarország az Európai Unióban egyedülálló módon kizárta a közbeszerzési eljárásokból a tisztázatlan tulajdoni hátterű, off shore vállalkozásokat. Így a megtermelt jövedelmek nem folyhatnak ki átláthatatlan módon külföldi adóparadicsomokba. Az új szabályok szerint például csak olyan cég nyerhet közbeszerzést, amely felfedi teljes tulajdonosi struktúráját. Az új közbeszerzési törvényben megjelenő újítások számos esetben párhuzamosak a készülő uniós irányelvek célkitűzéseivel, tehát egy előremutató, EU-konform szabályozás született, ami nemzetközi viszonylatban is példaértékű.
Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyitott meg a korrupcióellenes harc terén, ugyanakkor mindenki tisztában van vele, hogy ez egy örök harc, amit folytatni kell, például az új pártfinanszírozási törvény megalkotásával is.
További részletek a kormány korrupció ellenes intézkedéseiről: hu/gyik/osszefoglalo-a-kormany-korrupcioellenes-intezkedeseirol
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
