Mind a határidők teljesülése, mind pedig az előírt megtakarítási mértékek biztosítása szempontjából jól áll a Széll Kálmán Terv végrehajtása. A kormány által saját maga által szabott határidőre teljesülnek az intézkedések, az első félévre kitűzött intézkedések közül egyedül a közoktatási és a felsőoktatási törvények koncepciójának elfogadása tolódott őszre.
A kormány március 1-jén hirdette meg a Széll Kálmán Tervet, amely az állam működésének különböző területeinek újraszervezését tűzte ki. A terv legfőbb célja, hogy az adósságcsapdából való szabadulás: az államadósság folyamatos csökkentése, az eddigi 81%-ról 50% alá.
Mint az a kormányváltás után ismertté lett: a jelenlegi kormány a GDP 81%-át elérő (kb. 21 ezermilliárd forintos) államadósságot örökölt, amely lehetetlenné tette az ország versenyképességét, és azt eredményezte, hogy a magyar emberek jövedelemadójának kétharmada, vagyis minden három befizetett forintunkból kettő, az államadósság törlesztésére ment el.
A kormány a Széll Kálmán Tervben az eddig leginkább államadósság növelő területek teljes újjászervezését vállalta, ennek megfelelően zajlik az állam, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a társadalmi biztosítási ellátások átalakítása, a segély helyett a munkavállalást ösztönző közfoglalkoztatási és szociális rendszer életbe léptetése.
A Széll Kálmán Terv emellett a gazdasági növekedéshez szükséges további intézkedéseket is ütemezett, hiszen az ország versenyképessége, és az új munkahelyek teremtése a hazai vállalkozások sikerességén és mozgásterén múlik. Már az idén 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentést hajt végre a kormány és új, a hazai vállalkozásoknak kedvező új közbeszerzési szabályokat terjesztett az Országgyűlés elé a kormány.
A Széll Kálmán Tervben vállalt intézkedések végrehajtásához szükséges jogszabály-előkészítés 21 szakmai munkacsoportban történik, amelyek eddig több mint 90 alkalommal ültek össze az elmúlt 3 hónapban.
Orbán Viktor kormányfő június 21-én jelentette be, hogy a kormány egy lépésben 81-ről 77 %-ra, 1340 milliárd forinttal csökkenti az államadósságot, ez jelentős fordulópont, hiszen kilenc év után először sikerül egy kormánynak jelentősen csökkenteni Magyarország államadósságát.
Gyógyszerfinanszírozás új alapokon
Új, hatékonyabb gyógyszerfinanszírozási rendszert alakít ki a kormány. Az új jogszabályok egy részét a parlament már elfogadta, ezek biztosítják tudta az idei 343 milliárdos gyógyszerkassza egyensúlyát is.
A gyógyszerkassza átalakítása során három alapelvet rögzített a Kormány: olyan szabályozás kell, ami lehetővé teszi a rendszerben rejlő belső tartalékok felhasználását, az átalakítás nem járhat a betegekre háruló terhek növekedésével, harmadrészt pedig a szabályozás garantálja a megfelelő színvonalú ellátást térben és időben egyaránt.
A 2011-es akcióterv rövidtávon stabilizálja a kassza helyzetét, de egyben alapot is nyújt a hosszabb távú strukturális átalakításokhoz. A gyógyszergyártói extraprofitok letörése érdekében a 12 százalékos befizetésük 20 százalékra emelkedik, az orvoslátogatók után fizetendő 5 millió forint pedig 10 millió forintra nő. A drága gyógyszerek után kötött támogatás-volumen szerződéseket újratárgyalja az OEP a kedvezőbb árak elérése érdekében. A betegekre háruló terhek csökkentésének érdekében a javaslat előtérbe helyezi a lejárt szabadalmi védettségű készítményeket, az úgynevezett generikumokat.
Erősebb lesz a gyógyszerpiaci verseny: a preferált referenciasáv bevezetése után azok a gyártók, akik jelentős árengedményt vállalnak, cserébe a közgyógyellátásban nagyobb volumenben értékesíthetik termékeiket, így érdekeltté téve őket.
A nagy támogatással forgalomba kerülő gyógyszerek körében felülvizsgálat indul, a gyártói tájékoztatás helyett a valódi, a mindennapi életben mért eredményességhez kötődik majd a támogatás. Ez az intézkedés nem a lakosságnak jelent többletterhet, hanem pont a betegeket védi azzal, hogy a számukra legkedvezőbb gyógyszer kerül kiválasztásra.
További új gyógyszerfinanszírozási szabályok elfogadása várható, a Magyar Közlöny június 29-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely a szükséges feladatokat rögzíti.
Kontrollált rezsiköltségek
Az intézkedés különösen fontos annak ismeretében, hogy a korábbi években sorra a lakosságra hárult az államadósság növekedésével járó teher, a magyar lakosság rezsi terhelése 2002 és 2010 között a duplájára nőtt. A Kormány határozott szándéka, hogy a lakosság kiadásainak egyre nagyobb részét kitevő rezsiköltségek emelkedését a rendelkezésére álló eszközökkel megfékezze.
Már most részben biztosítva van a rezsiköltségek kontrollálása, hiszen január 1-jétől olyan új gázárszabályozás lépett életbe, amely a lakosság kétharmada számára biztosította azt, hogy egyáltalán ne, vagy csak minimális mértékben (0,7%) emelkedjen a gáz ára.
A villamos energia és földgáz ármegállapításáról szóló rendeletek 2011. július 1-jével életbe lépő módosításai következtében az egyetemes szolgáltatással ellátott felhasználók által fizetendő végfogyasztói árak – a Széll Kálmán Tervben rögzített kormányzati elvárással összhangban – nem változnak.
2011. június 30-ig a kapcsoltan termelt, kötelezően átvett villamos energiáért a piaci árnál magasabb árat kaptak a távhőtermelők. Ez a rendszer 2011. július 1-jei hatállyal megszűnik. Mivel az egyetemes szolgáltatókra kevesebb teher hárul a magasabb árszintű KÁT rendszerből, indokolttá vált a villamos energiáért fizetett egyetemes szolgáltatási árak szolgáltatóként átlagosan 4,2-4,5 százalékos csökkentése.
Ezzel párhuzamosan július 1-jétől megtörténik a távhőszolgáltatás ártámogatásának forrásául szolgáló új tétel, a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj bevezetése. Az 1,2 Ft/kWh értékű, ÁFA alapot nem képező új díjtételt a villanyszámlán külön is feltüntetik majd a szolgáltatók.
Az energiapolitikáért felelős miniszter negyedévente határozza meg a földgáz egyetemes szolgáltatás, és ezzel összefüggésben az egyetemes szolgáltatók részére felajánlott földgáz árát. Ennek megfelelően a 2011. július 1-jével kezdődő negyedév árainak meghatározása érdekében – az árelőkészítésért felelős Magyar Energia Hivatal előterjesztése alapján – több minisztériumi gázárrendelet is módosul.
A módosítások további indokai, hogy a távhőtermelési engedéllyel rendelkező felhasználók a gáztörvény 2011. július 1-jével hatályba lépő rendelkezései alapján már nem tartoznak a földgáz egyetemes szolgáltatási (ESZ) körbe, az ESZ a 20 m3/h alatti fogyasztókra és a 20 m3/h feletti lakossági felhasználókra szűkül. Így júliustól a különböző díjakat már az új struktúra alapján szükséges megállapítani. Az ún. importkorrekciós tényező megszüntetésével egyidejűleg az egyetemes szolgáltatási gázdíjak emelkednek.
A villamos energia és földgáz árának megállapításáról szóló rendeletmódosítások által kiváltott, ellentétes irányú árváltozások azonban mindkét területen maradéktalanul kiegyenlítik egymást. A szabályváltozások hatására – a kormány rezsibefagyasztásra vonatkozó vállalásával összhangban – a végfogyasztói árak tehát egyik esetben sem változnak.
Az Országgyűlés által márciusban elfogadott energetikai tárgyú törvénymódosítások az energetikáért felelős miniszterhez utalták a távhő ármegállapítói feladatokat is. A távhő árak egészen addig a 2011. március 31-i szinten maradnak, amíg idén ősszel a nemzeti fejlesztési miniszter meg nem alkotja első rendeletét a hatósági ár mértékéről.
Új közbeszerzési törvény
A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette egyszerűbb, átláthatóbb, rövidebb és a magyar kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozó új közbeszerzési törvényt, amely hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. A törvényt hamarosan elfogadhatja az Országgyűlés.
Az átlátható struktúrájú törvényjavaslat világos és betartható jogalkalmazási alapelveket fogalmaz meg. A Széll Kálmán Tervben megjelölt céloknak megfelelően alkalmazása jelentős mértékben visszaszoríthatja a korrupciót. A javaslat teljes egészében lefedi azokat az eljárásbeli magatartásokat, amelyek a törvényi szabályok kijátszására irányulnak. Az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett rögzíti a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elvét is.
A jelenleg hatályos törvény bonyolult részletszabályai nem képesek megfelelően kezelni a közbeszerzéseket, amelyet a rendszeres módosítások miatt létrejövő jogalkotási spirál is jelez. A törvény felesleges ismétlései és a többszörös, gyakran követhetetlen hivatkozások miatt egy nehezen alkalmazható jogi környezet jött létre, amely hátrányosan érintette a közbeszerzések szereplőit. A most benyújtott javaslat új szerkezete és jól követhető szabályai révén könnyen kezelhető szabályozást ad.
A javaslat több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek a között a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket. Így egyebek mellett a jövőben nem kell feladni a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetésre szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót, és elegendő lesz minden dokumentumból másolat beadása is.
A kis- és közepes vállalkozások erősítése érdekében olyan eljárási szabályokat tartalmaz a javaslat, amelyek aktívan támogatják sikeres részvételüket a közbeszerzési eljárásokban. Az előleg biztosítása és a kötelező részajánlattétel kedvezőbb versenyfeltételeket biztosít számukra. A törvényjavaslat kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások támogatása céljából tenné lehetővé a nemzeti eljárásrenden három ajánlattevő részvételével lefolytatható közbeszerzési eljárás alkalmazását.
Közfoglalkoztatás
A kormány május 24-én fogadta el a Magyar Munkatervet, amely rögzíti, hogy a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre: a munkaerőpiac, a közfoglalkoztatás, a szociális gazdálkodás.
A közfoglalkoztatás átszervezése azért is fontos, mert 2011 és 2015 létrejövő munkahelyeket egyrészt a versenyszféra adja, de oroszlánrész társul a közmunkához és a kormány által várt fehéredéshez. A cél: 300 ezer fő közfoglalkoztatásba bevonása.
A Kormány elfogadta az új közfoglalkoztatási rendszert, amely egy teljesen új szemléletmódot honosít meg Magyarországon a szociálisan rászorulók megsegítése kapcsán. Az új szemlélet lényege, hogy a szociális segélyezés, a közfoglalkoztatás és a munkaerő-piaci rendszer lépcsőzetesen kerül egymáshoz képest „elhelyezésre”. Szeptember 1-től meg is kezdődik a végrehajtás, de mintaprojektek már addig is indulnak.
A kormány határozottan azon az állásponton van, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti megoldás lehet egy ember életében. Az nem lehet cél, hogy közfoglalkoztatásba, segélyekbe menekítsünk tömegeket a tartós munkanélküliség elől. Le kell számolnia az országnak azzal az illúzióval, hogy az államadóság legyőzése és a gazdaság talpra állítása nélkül tízezreket tudunk szociális ellátásokon tartani, miközben az egészséges, munkaképes lakosságnak csak az egyik fele termeli ki az ehhez szükséges forrásokat.
Az új közfoglalkoztatási modellnek két fontos alapelve van: átmeneti foglalkoztatást nyújt, és értékteremtő munkát biztosít, amelynek a közösség számára is érezhető, mérhető eredménye kell, hogy legyen. Ez alapvető elvárás, hiszen milliárdokat költ az állam az adófizetők pénzéből a közfoglalkoztatásra.
A szociális rendszer átalakításával el kell azt is érni, hogy a munkához és foglalkoztatáshoz kapcsolódó béreket, állami támogatásokat egyértelmű választóvonal határolja el az alapos okkal megállapítható szociális segélyektől. Aki felnőtt, egészséges ember ma Magyarországon annak nincs oka arra, hogy segélyekre rendezkedjen meg. A Munkaerőpiaci Alapot (MPA) a kormány"megtisztít" minden olyan szociális jellegű kiadástól, amely nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását szolgálja, és a versenyképesség javításához hozzájáruló, a gazdaságpolitika szerves részét képező foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az MPA átalakításával létrejön a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
Annak érdekében, hogy a hogy a szociális támogatások ne legyenek vonzóbbak, mint a munkával megkereshető juttatás, a kormány arra tesz javaslatot, hogy maximalizálva legyen az egy családon belül a felvehető szociális segélyek összege, és a rendszeres szociális segély havi összege nem haladhassa meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát.
A másik fontos alapelv, hogy a közfoglalkozatás során a munkavállalás szempontjából hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásba történő bevonása előnyt élvezzen. Változna az eddig bérpótló juttatásként ismert ellátás, helyette foglalkoztatást helyettesítő támogatás lenne, de szigorú feltételek mellett: aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget, az nem lenne rá jogosult.
A már parlament előtt lévő törvényjavaslat egyfontos társadalmi elvárásnak is eleget tenne: az önkormányzatok a szociális ellátások feltételeként írhatnák elő a lakókörnyezet (lakás, ház, udvar, járda) rendezettségét, aminek betartását a jegyző felügyelné. Mindannyiunk elvárása, hogy a közfoglalkoztatásban fenntartott munkahelyek ne csak valami látszat munkát adjanak, hanem valódi eredménye, értékteremtő munka legyen. Ezért nemcsak az önkormányzatok, hanem állami gazdálkodó szervezetek, vízi társultok, erdőgazdálkodások, civil szervezetek, egyházak is közfoglalkoztatók lehetnek.
A kormány a romák integrációjához szükséges legsürgetőbb feladatokat az Országos Roma Önkormányzat között született megállapodásban rögzítette. A megállapodás szerint a kormány legalább százezer munkanélküli romát von be 2015-ig a munkaerőpiacra és átfogó oktatási változásokat hajtanak végre, melynek keretében húszezer roma fiatal ötven szakmunkásképző iskola rendszerében piacképes szakmát fog szerezni.
Célul tűztük ki emellett, hogy legalább tízezer roma fiatal érettségit adó képzésben vehessen részt, és legalább ötezer tehetséges roma fiatalnak adódjon lehetőség, hogy felsőfokú oktatásban vegyen részt, és be tudja fejezni ott a tanulmányait - taglalta.
A keretmegállapodás alapján a szak- és a felnőttképzés területén körülbelül ötvenezer, ma legfeljebb szakiskolai végzettségű roma felnőtt piacképes szakképzését szervezik meg.
Emellett nyolcvanezer, alapfokú képességgel rendelkező roma felnőttet további képességfejlesztő programokba vonnak be. Ami olyan egyszerű dolgokat jelent, mint az olvasás, írás, informatika. Továbbá, százötvenezer roma ember számára szeretne a kormány lakossági egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítani.
Átalakul a szakképzés rendszer is, jóval gyakorlatiasabb lesz, biztos szakmát ad, a gyakorlatot olyan vállalatoknál lehet megszerezni, amelyek később fel is veszik a tanulót. Ez különösen az alacsony iskolázottságúak számára fontos, hiszen az több iparág képes tömegével felszívni a jó szakembereket. Az új szakképzési törvény megalkotásához szükséges feladatokat a kormány június 17-i határozatában rögzítette, eszerint októberben kerülhet kormány elő az új szakképzési törvény.
Rokkanttá nyilvánítás új szabályai, korengedményes nyugdíj
A Kormány előzetesen elfogadta a megváltozott munkaképességűek nyugdíjrendszerének átalakítására és a felülvizsgálatra vonatkozó koncepciót. Jelenleg is zajlik a végrehajtási részletek kidolgozása és a jogszabályok megalkotása. A Kormány végleges döntést csak a megvalósíthatósági feltételrendszer bemutatását és az elvárt pénzügyi, megtakarítási szempontok és hatások elemzését követően fogja meghozni. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálta a korengedményes nyugdíjak rendszerét is, megalkotott egy koncepciót, a Kormány azonban a Szociális Konzultáció eredményeinek figyelembe vételével fog döntést hozni ebben a kérdésben.
Új közszolgálati életpályák
Az új közszolgálati életpálya modellek összehangolásáról szóló koncepciót és intézkedési tervet a Kormány elfogadta, az erről szóló kormányhatározat június 28-án jelent meg. Az egyes rész-életpálya modellek elkészítése folyamatban van, ütemterv szerint halad, azonban szükségszerűen figyelemmel kell lennie a szakszervezetekkel folyó tárgyalásokra is.
Új táppénzszabályok
A táppénz ellátásban több módosítás történik 2011-ben: felére csökkent a táppénz maximális összege, megszűnik a passzív táppénz, soron kívüli ellátásban részesülnek a keresőképtelenek, a táppénzzel való visszaéléséhez asszisztáló orvosnak is vállalnia kell a következményeket, elektronikus benyújtást ösztönöz a kormány és 2012-től szigorúan büntethető lesz a táppénzcsalás.
A július 1-jén életbe lépő változtatások alapelve, hogy minden a közpénzekből fizetett ellátást, így a táppénzt is valóban arra fordítsák, ami az eredendő célja: a betegség miatt kiesett kereset pótlására. Ezért megszűnik a passzív táppénz néven ismert ellátás, amely leginkább a munkanélküliség elől menedéket adó „szociális ellátásként” vettek igénybe. Jelentős változás, hogy soron kívüli ellátásra lesznek jogosultak a 15 napja keresőképtelen állományban lévők (pl. a járóbeteg-szakellátás keretében nyújtott szemészeti, kardiológiai, illetve mozgásszervi rehabilitációs ellátások esetében) annak érdekében, hogy csak azért, mert valakinek a felülvizsgálatra kell várnai napokat-heteket, ne legyen feleslegesen keresőképtelen állományban, táppénzen.
Az egészségügyi rendszer átalakítása: Semmelweis Terv
A Kormány 2011. május 31-i ülésén megtárgyalta a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó szakmai koncepcióról szóló előterjesztést, valamint elfogadta az annak végrehajtását szolgáló kormányhatározatot.
Az egészségügy válságos állapota az egyik legnehezebb örökség. Az a terület, amelyet korántsem „tiszta lappal” vett át a jelenlegi kormány. A mára kiéleződött problémák (a rezidensek, elkeseredettsége, az orvoshiány, a kórházak pénzügyi nehézségei) mind annak a 2002 és 2010 közötti szocialista-liberális egészségpolitikának a következménye, amely gyakorlatilag kivéreztette az ágazatot, az intézményeket. Nyolc év alatt a magyar betegellátásból 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból 400 milliárd forintot vontak el. A folyamatos leépítés, pénzkivonás vezetett a reménytelenül hosszú várólistákhoz, és ahhoz, hogy a betegek lelki és gyakran anyagi terhei egyre nagyobbak lettek, sokszor ők maguk fizetik saját zsebből a gyógyításukhoz szükséges gyógyszerek, eszközök árát. Az egészségügyi intézmények többségének eszközállománya felér egy időutazással a múltba, a mindennapi működésben a túlélés lett a cél, az átfogó fejlesztések hiányoztak. A kórházak fele 2010-re csőd közeli helyzetbe került, háromnegyedük súlyosan eladósodott. Emellett a szakma erkölcsi és anyagi válságot él át, az orvosok és az ápolók tömegesen hagyják el a pályát vagy egyenesen az országot.
A kormány stratégiai ágazatként tekint az egészségügyre, amely egyrészt hozzájárulhat a magyar lakosság egészségi állapotának javításával a gazdasági versenyképesség javulásához, másrészt – a jó, fenntartható működés kialakításával – az államadósság csökkentéséhez. Fontos, hogy végre olyan egészségügyi rendszer jöjjön létre, amely mind a betegeknek, mind az egészségügyi dolgozóknak, és a fenntartóknak a kiszámíthatóságot garantálja, amelyre mind szakmailag, mind pénzügyi tervezésben támaszkodni lehet.
A sok zavaros fogalom, besorolás és átláthatatlan feladatelosztás helyett mind a betegek, mind az egészségügyben dolgozók számára egy tiszta, életszerű, működőképes egészségügyi rendszert kell felállítani, ahol mindenki tudja, hogy a betegellátás melyik szintjén mi a feladata, és annak tisztességes ellátásához minden feltételt meg is kap az államtól.
A kormány a kiszámíthatóságot és a stabilitást; az emberséget és a partnerek tiszteletét; a konszenzuskeresést a társadalmi, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel; a jó teljesítmény elismerését és honorálását; a tisztességes feltételek kialakítását, a betartható szabályokat; az átláthatóságot és a számon kérhetőséget rögzítette az egészségügy átalakításának alapelveiként.
A kormány egészségpolitikája a magyar lakosság egészségi állapotának javulását tartja az elérendő eredménynek. Az egészségügynek tehát az egészségi állapot eléréséhez biztosítania kell az egészség előfeltételeit, a hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. Az ország gazdasági teljesítőképessége alapvető korlátot jelent ezen célmodell elérésének mértékében, de az alacsony színvonalú, nehezen hozzáférhető egészségügyi ellátás a munkaképesség és az életminőség romlásán keresztül a gazdasági felzárkózás akadályává válhat, amellett, hogy az egészségiparba történő magán- és társadalmi befektetés, valamint a korábbi társadalmi befektetések ésszerű felhasználása önmagában is növeli a gazdasági fejlődést. A kormány szakítani kíván a felelőtlen ígérgetésekkel és a világos koncepció nélküli kormányzati költekezéssel, amelyek az összeomlás közelébe vitték a magyar egészségügyet.
A Semmelweis Terv számos beavatkozási irányt és tervezett intézkedést fogalmaz meg, ugyanakkor nem tartalmaz minden területre kiterjedő programtervet, és részletes stratégiai, illetve akcióterveket. A Semmelweis Terv célja, hogy összefogja ezeket az ágazati stratégiai és cselekvési terveket, és egységes keretbe foglalja őket. Ennek megfelelően a Semmelweis Terv egy folyamatosan bővülő, alakuló egészségügyi koncepció, amely jelenlegi formájában az egészségügyi ágazat szükséges átalakulásának sarokköveit jelöli ki.
Vállalkozók bürokráciacsökkentése
A kormány a Széll Kálmán Tervben vállalta, hogy a hazai vállalkozások versenyképességének javítása érdekében idén 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentést hajt végre.
A kormány szeretne azzal a rossz gyakorlattal szakítani, amely eddig gúzsba kötötte a magyar vállalkozókat, akik háromszor annyi bürokráciát és adminisztrációt szenvedtek, mint Európa más országainak vállalkozói. Ez a kiugró bürokratikus teher hazánk versenyképességét, a vállalkozások munkahelyteremtő és fejlesztési képességét drámain rontja.
A bürokráciacsökkentés első átfogó javaslatait a kormány idén, április 20-án fogadta el, ezek hatására 105 milliárddal csökkennek jövő évtől a vállalkozásokat sújtó terhek.
Ezt egy második, 400 milliárdos cselekvési terv követi, amelynek sikeréhez az érintett vállalkozóknak, a vállalkozások képviselőinek és az állami szervezeteknek az együttműködésére és összefogására van szükség. Június 30-án zárult le az Egyszerű állam konzultáció, amely során országszerte több száz hazai vállalkozó érdemi javaslatait fogadta be az NGM, amely alapján az újabb bürokráciacsökkentő intézkedéseket megalkotják.
Adósságfék
A 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvényben az ország pénzügyi stabilitása érdekében teljesen új biztosítékot vezet, az „államadósságféket”. Ez alkotmányos védelmet nyújt a jövő nemzedékeknek, mert azt garantálja, hogy egy generáció sem élheti föl a következő jövőjét.
Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program
A kormány elfogadta a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot, amely folyamatosan frissülő, a kor követelményeihez és céljaihoz igazodó cselekvési program, és amely prognosztizálhatóvá teszi a közigazgatás fejlesztését.
Alapelve, hogy olyan közigazgatásra van szükség, ahol a polgár nem egy kiszámíthatatlan, áttekinthetetlen intézménydzsungelt lát, hanem egy hatékony, magas színvonalon teljesítő partnert, amelyet ő a pénzéből tart el, és azért cserébe a legmagasabb színvonalú munkát és a legbarátságosabb ügyintézést kapja.
Négy beavatkozási területet jelöl meg a program: szervezeti fejlesztés, a közigazgatási feladatok, a közigazgatási eljárás szabályozása és a személyzeti kérdések. Augusztus 31-ig kidolgozzák a közszolgálat egységes hivatásetikai szabályzatát. Év végéig létrejön a kormányzati személyügyi centrum a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretein belül az egységes személyzeti politika működtetése érdekében. 2012. január 1-jétől életbe lép a közszolgálati életpályák összehangolt rendszere, az életpályamodellek és az új javadalmazási rendszer.
Önkormányzati rendszer megújítása
Az új önkormányzati törvény koncepcióját május 11-én mutatta be a Belügyminisztérium, a 44 oldalas munkaanyagot kapta meg véleményezésre a hét önkormányzati érdekszövetség, valamint a fővárosi kerületek. Június 16-án megalakult az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma, ez ad teret a további egyeztetéseknek.
Az egyeztetések és a vélemények összegzése után indul a tényleges koncepció kidolgozása, majd ez a közigazgatási egyeztetés után még idén nyáron a kormány elé kerül. A kormány döntését követően indul el a törvényalkotás, és az elképzelések szerint augusztus végén, szeptember elején állnak elő a végleges változattal. Az új törvény elfogadására októberben kerülhet sor.
A jelenlegi önkormányzati rendszerbe kódolt hibák és a rossz feladatelosztás vezettek többek között az önkormányzatok, és így az egész ország súlyos eladósodásához. Az új önkormányzati törvény többek között ezt a folyamatot kívánja megállítani, a finanszírozás megújításával, az adósságkezelési és adósságrendezési eljárások, valamint az összeférhetetlenség újraszabályozásával. Egy hatékonyan működő, az állampolgárokat magasabb színvonalon kiszolgáló önkormányzati rendszerre van szükség.
(Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság)
