Legkésőbb jövő hét elején válaszol a kormány az Európai Bizottság levelére, amelyet nyilvánosságra fog hozni. A bizottság észrevételeit komolyan vesszük és gondosan tanulmányozzuk – jelentette be Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár miután január 21-én pénteken este megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba a bizottság levele az új médiatörvénnyel kapcsolatban.
A bizottság három, az uniós jogharmonizációval kapcsolatos ponton tesz észrevételt a médiatörvényhez: az eredet-országra és a médiaregisztrációs szabályokra vonatkozóan, valamint a lekérhető (on-demand) médiaszolgáltatásokkal szembeni kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatban. A felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, illetve az Országgyűlés által választott médiahatóság függetlenségét. A médiatörvénnyel kapcsolatos megújuló ellenzéki támadásra reagálva az államtitkár úgy fogalmazott, hogy „elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a bizottsággal kialakított konstruktív szakmai párbeszédet politikai konfliktussá kívánja gerjeszteni”.
A levél első pontja azt elemzi, hogy a magyar jogszabály túlságosan kiterjesztette a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét, és elvárja azt minden audiovizuális szolgáltatótól. Ide értve a letölthető videó-szolgáltatásokat és az audiovizuális blogokat, és ezzel - a bizottság álláspontja szerint - e szolgáltatók működését aránytalan mértékben akadályozhatja. A bizottság szakértőinek kétségei vannak afelől, hogy ez megfelel-e az EU Alapjogi Charta 11. cikkének (az arányosság elvének, és a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságára vonatkozó alapvető jognak). Ezért pontosítások szükségességét veti fel.
A levél második pontja, szintén az AMSZ uniós irányelv, a származási ország irányelvének az érvényesülését vizsgálja a magyar törvényben, amelyben a bizottság meglátása szerint a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra e feltételeken túl is vonatkozik. Az uniós irányelv ugyanis lehetővé tesz átmeneti eltérést attól a kötelezettségtől, hogy biztosítani kell a vétel szabadságát és attól, hogy ne korlátozza más tagországokból érkező audiovizuális médiaszolgáltatások továbbsugárzását olyan esetben, amikor az irányelv alapján feltételezhető, hogy e szolgáltatások megsértik a kiskorúak védelmére és gyűlölet keltésére vonatkozó szabályokat, azzal a feltétellel, hogy az érintett intézkedéseket a Bizottság értékelte és az EU jogával összhangban levőnek találta, ideértve az arányosság elvét. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kétségei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.
A levél harmadik pontja, a médiaregisztrációval kapcsolatos uniós irányelv szempontjából vizsgálja magyar jogszabályt. A bizottság szakértőinek elemzése szerint a Médiatörvény 41. cikkének azon rendelkezése, miszerint minden médiaszolgáltatónak (különösen az írott sajtónak és az online médiának) be kell jegyeztetnie magát, aránytalanul korlátozhatja a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások akadálytalan nyújtásának uniós elvét.
A három megállapítást összegezve a bizottság szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabály valószínűleg nem minden tekintetben áll összhangban az uniós joggal. A bizottság arra kéri a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtsa be megállapításait a tekintetben, hogyan lehet e kifogásokat feloldani. Kovács Zoltán államtitkár ismét aláhúzta, hogy amennyiben a bizottság megalapozott kifogással él, akkor a kormány kész módosítani a szükséges pontokon a médiatörvényt.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság)
