A Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjából indul útjára a holokauszt áldozataira emlékező, külföldi közönségnek szánt magyar vándorkiállítás, amelyet Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitott meg hétfőn.
"Őriznünk kell az áldozatok és a túlélők emlékét, hogy végérvényesen ki lehessen jelenteni: Magyarország a jóakaratú emberek országa, olyan demokrácia, amely megvédi magát és minden polgárát azokkal szemben, akik gyűlöletet akarnak kelteni" - jelentette ki az államtitkár a magyarországi Holokauszt-emlékév keretében összeállított kiállítást megnyitva. Balatoni Monika azt mondta a moszkvai kulturális intézetben összegyűltek előtt - akik között oroszországi zsidó szervezetek képviselői is megjelentek -, hogy a kormány 2014-et a Holokauszt magyarországi emlékévének nyilvánítva "fejet kíván hajtani az áldozatok emléke előtt, kifejezve, hogy a halált, a gonoszságot és a kegyetlenséget visszafordíthatatlanul legyőzte az emberi méltóság ereje".
A megnyitót követően az államtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: a magyarországi holokauszt 70. évfordulójának fontos momentuma, hogy Magyarország kormánya több ízben - Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, illetve az ENSZ-ben Kőrösi Csaba magyar nagykövet személyében - bocsánatot kért.
Szavai szerint azt hangoztatták, hogy a magyarok és a magyar közigazgatás segédkezett a népirtásban, s hogy a magyar zsidósággal szemben magyar állampolgárok követték el a bűnt. "Nem akarjuk mindenáron a nácizmust és a magyarországi holokauszt elkövetőit csakis Németországgal azonosítani. A magyar állam felelősségvállalása óriásit lépett előre, mert az elmúlt évtizedekben ezt senki sem mondta ki, és nem kért nyilvánosan bocsánatot" - mondta Balatoni Monika.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az "Emlék-képek - Feledhetetlen XX. századi élettörténetek" című kiállítással a magyar tudomány és kultúra húsz kimagasló alakjának állít emléket, akiknek sorsát a holokauszt tragédiája pecsételte meg, menekülniük kellett hazájukból, de életművük máig fennmaradt. A kiállítás mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Gábor Dénes, Molnár Ferenc, Bródy Imre, Neumann János, Krausz Gábor, Korda Sándor, Kálmán Imre, Lengyel Menyhért munkásságára hívja fel a figyelmet.
A KIM államtitkára hangsúlyozta: a minisztérium fontosnak tartja, hogy a kiállítás révén megismerje a világ, és azok az országok, amelyek magukénak vallották és vallják a most bemutatott hírességeket, hogy ők mindig magyaroknak vallották magukat. A magyar tárca a vándorkiállítással több külföldi fővárosba, így Szófiába, illetve Buenos Airesbe is készül, de mint a moszkvai megnyitón kiderült, az oroszországi Holokauszt Alapítvány is érdeklődik a bemutatott anyag iránt.
Alla Gerber, az alapítvány elnöke és Natalja Anyiszimova, az Oroszországi Zsidó Kongresszus képviselője az MTI-nek elmondta, hogy szeptembertől a moszkvai Főhajtás hegyén, az ottani zsinagóga épületében szeretnék bemutatni a kiállítást. Azt is szívesen vennék, ha Budapesten kiegészítenék ezt az anyagot a holokauszt áldozatairól, benne neves magyarokról szóló tájékoztatóval. Azt is tervezik, hogy Szentpétervárra, Kazanyba és az orosz Távol-Keletre is elviszik ezt a kiállítást.
Alla Gerber azt mondta: "Ez nagyon komoly esemény lesz Oroszország, a zsidóellenesség elleni küzdelem számára. Hadd lássák az itt élők, milyen nagyszerű emberek estek áldozatul ennek az őrületnek, és hogyan emlékeznek rájuk a magyarok."
(MTI)
