Június 20-án az Országgyűlés elfogadta a kormány javaslatára a devizakölcsönök árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok árverezésének rendjéről szóló törvényt annak érdekében, hogy a 2011. július 1-jén lejáró kilakoltatási és árverezési moratórium után se maradjanak magukra a bajba került lakáshitelesek.

Árfolyamrögzítés

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye. Például a svájci frank hitelek esetében ennek köszönhetően egy átlagos hiteladós havonta 15 ezer forinttal fizet majd kevesebbet.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelezőjüknél, hogy törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítsék.

A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyamalkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően.

A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Tehát összességében azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik vagy szerződésszerűen rendesen tudták törleszteni a havi törlesztőrészleteiket, vagy minimális hátralékkal rendelkeznek, ez kb. 100 ezer családot érint.

A programban való részvétel feltételei: az a hiteladós élhet ezzel a lehetőséggel,
- akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,
- aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt,
- akinek a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont,
- a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot,
- amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban.

Tehát összességében az árfolyam-rögzítést nem vehetik igénybe azok, akik 90 napnál régebben tartoznak, sem azok, akik 30 millió forintnál értékesebb ingatlanra vették fel a kölcsönt, és azok sem, akik saját bankjuktól korábban már kértek hitelkönnyítést.

Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed. Az árfolyamrögzítés a törvény kihirdetését követő 45. nap lép életbe.

Az árverés feltételei

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítások másik fontos, a bajba jutott lakáshiteleseket segítő intézkedéshez teremtették meg a jogszabályi hátteret. Létrejön a kényszerértékesítési kvótarendszer, mely az árverezéseket szabályozza. A törvény célja, hogy csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése.

Mint ismert a kormány feloldotta az árverési moratóriumot, de meghatározott ideig (2015-ig) csak szűk feltételekkel engedi azt a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonsága érdekében, és hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada. Ezzel - a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó - piaci áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is.

Az átmeneti, 3 évre tervezett intézkedés célja továbbá, hogy a felmerülő lakhatási kockázatok is minimalizálhatók legyenek, és a tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek.

A törvény értelmében a hitelezők 2015. január 1-jéig csak korlátozott körben tudnak élni követeléseikkel. Ez alatt az átmeneti idő alatt kerül sor azon további intézkedésekre, melyekkel a lakáshitelesek fizetőképessége visszaállítható, illetve – ha erre már nincs lehetőség – a bedőlt hitelek rászoruló adósai számára is megteremthetők az ideiglenes lakhatási lehetőségek.

A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül.

Az eredeti javaslat szerint az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával azonban lehetővé vált, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni.

2015. január 1-jével a kényszerértékesítési kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezt követően újra az általános szabályok szerint történik.

(kormany.hu)