Az emlékév eseményeit összefoglaló kiadvány bemutatójával és egész napos kulturális programokkal zárul a Weöres Sándor Centenáriumi Év a Művészetek Palotájában szerdán, a magyar kultúra napján, amely egyúttal a költő halálának 25. évfordulója is.

Balatoni Monika, az évadot rendező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a szerdai sajtótájékoztatón rendkívül sikeresnek értékelte a számos új kötettel, lemezzel, valamint zenei, irodalmi, művészeti programokkal fémjelzett évadot. Kiemelte, hogy véleménye szerint sikerült Weörest kiszabadítani abból, amit ő csak kulturális sznobizmusnak nevez, s „lehozni”, kézzelfoghatóvá tenni a mindennapi emberek számára is, hiszen Weöres mindenkié.

Úgy vélte, az év gazdag könyvkiadása mutatja, milyen hozama van, ha a kormányzati szándék partnerre talál a kiadók, szerkesztők oldaláról. Az évadzáró eseményen bemutatták a centenáriumi év eseményeit összefoglaló minisztériumi kiadványt is. Balatoni Monika szavai szerint összegző kiadványnak, egyúttal kortörténeti dokumentumnak szánták a könyvet, amely az események és a kiadványok rövid bemutatása mellett arra is kitér, hogy kinek mit jelentett a Weöres-év és hogyan bontakozott ki a programokban a költő ars poeticája. Hozzátette: reméli, hogy az utókor is meríthet majd ebből a kiadványból.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója elmondta, hogy az intézményben egész nap események várják a látogatókat. A délelőtti gyerekprogramok után délután Bódy Gábor Psyché című, Weöres művére épülő filmjét vetítik, az ünnepi záró esten pedig fellép mások mellett a Kaláka, Sebő Ferenc együttese, Sebestyén Márta, Szalóki Ági, Lackfi János és Szabó T. Anna is.

Steinert Ágota, a Weöres-életmű szerkesztője elmondta: a centenáriumi évben lezárult a teljes, 13 kötetes életmű megjelentetése, amely magában foglalja a költő verseit és prózáját, műfordításait és színműveit is. Mint mondta, az utolsó, mintegy 700 oldalas kötetben - negyven évnyi munka eredményeként - összefoglalta azokat a verseket, amelyek a költő életében nem jelenhettek meg vagy maga Weöres Sándor nem akarta megjelentetni őket.

Utalt ugyanakkor arra, hogy biztosan léteznek még lappangó kéziratok, mivel Weöres Sándor rendszeresen elajándékozta műveit. "Azt mondta, olyan, mint egy termő almafa; miután meghozta gyümölcseit, már nincs közvetlenül köze azokhoz" - idézte fel Steinert Ágota az író, költő alkotói attitűdjét. Kiemelte azonban, hogy a családnál maradt anyag már teljesen fel van dolgozva.

Az életműkiadásról elmondta: igyekezett a Weöres-képet kicsit emberközelibbé, személyesebbé tenni, hogy a filozófiailag, intellektuálisan sokszor kihívást jelentő műveket minél többen közelebb érezhessék magukhoz. Steinert Ágota szerint Weöres Sándor világviszonylatban is jelentős költő, aki esélyes volt a Nobel-díjra is. "Úgy volt egyetemes, hogy magyar volt és úgy volt magyar, hogy egyetemes" - hangsúlyozta az irodalomtörténész, aki szerint- egyetértve Balatoni Monikával-  Weöres Sándor másik fontos jellemzője "kisajátíthatatlansága".

(MTI, KIM Sajtó Osztály)