Dr. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a sajtószabadságról rendezett nemzetközi konferenciáján elmondta, hogy a magyar médiatörvény fő céljai az audiovizuális médiára vonatkozó 2007-es európai irányelvnek a magyar jogba való átültetése, a közmédiumok megerősítése és az önszabályozás támogatása.
A konferencia után az államtitkár egy interjúban elmondta, hogy az elmúlt két hétben olyan kritikaözönt zúdítottak Magyarországra, amellyel kapcsolatosan védekezni alig volt lehetősége. A magyar kormány nyitott a párbeszédre és azt szeretné, ha álláspontját a szakma nemzetközi képviselői meghallgatnák. "Azért tartjuk igazságtalannak azokat a támadásokat, amelyek Magyarországot érték, mert a felmerült kérdésekre megfelelő és precíz szakmai válaszaink vannak. Ha ezek nem kielégítőek, és bebizonyosodik, hogy valamilyen szempontból ütköznek az európai uniós szabályokkal, akkor természetesen nyitottak vagyunk a törvény megváltoztatására"- fogalmazott.
Kifejtette, hogy az új magyar médiatörvény alapvetően egy olyan törvény módosítása, amelynek gyökerei 1986-ra, a kommunista időszakra nyúlnak vissza. Ugyan 1996-ban történt egy módosítás, de akkor még nem létezett internet. Azóta viszont a médiumok konvergenciája rendkívüli módon előrehaladt és az új törvény alapvetően már ezt az új szemléletmódot képviseli, amelynek egyik lényegi eleme az, hogy az egyes médiafajták elválaszthatatlanok egymástól, hiszen a lapoknak is vannak videóblogjaik, a televízióknak pedig internetes oldalaik.
A médiatörvény egyik legfőbb oka az audiovizuális és médiaszolgáltatásokra vonatkozó 2007-es uniós irányelvnek a magyar jogba való átültetése. "Ezt az európai direktívát Magyarországnak már 2009-re el kellett volna fogadnia, így tulajdonképpen kötelezettségszegésben voltunk". Másik fő cél a közmédiumok megerősítése volt, miután "mind intézményi, mind pénzügyi értelemben egy korrupttá vált rendszert örököltünk, amit meg kellett változtatnunk". A harmadik cél pedig az önszabályozás kérdése. Az új törvény partnernek tekinti az újságírókat és az újságíró-szervezeteket abban a folyamatban, amelyben a szabályozásnak a véglegesítése és pontos körülhatárolása megtörténik. "Erre maga a hatóság elkezdte már a párbeszédet, ez az ő dolga, ebben a kormánynak nincsen semmilyen szerepe". Az önszabályozás meghatározására az újságírókban és az egyes médiumok részéről is van hajlandóság. Példaként említette az ATV azon közleményét, miszerint szükség van médiafelügyeletre és a közös munka elindítását megvitatandó kerekasztalra. "A szabályozás nem jelenti azt, hogy korlátozni szeretnénk a médiát. Szeretnénk azokat a kereteket megerősíteni és naprakésszé tenni, amelyek a média szabályszerű és biztonságos működéséhez szükségesek" – magyarázta el az államtitkár.
(Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság)
