Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint furcsa és érdekes, hogy míg a magyar médiatörvényre különleges figyelmet fordítottak, addig a Brüsszel által tizenhat tagállamnak küldött levéllel nem foglakozik az európai sajtó és politika.

Az Európai Biztosság biztosa, Neelie Kroes csütörtökön levelet küldött tizenhat tagállamnak arról: ellenőrizzék, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet megfelelően ültették-e be a nemzeti jogrendszerekbe. Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia kapta meg a levelet, amelyre tíz héten belül kötelesek választ adni.

Az államtitkár elmondta, hogy Neelie Kroes gyakorlatilag ugyanazokat a kérdéseket tette fel, mint a magyar kormánynak, ugyanis a biztos nincs meggyőződve arról, hogy az országok megfelelően hajtották végre az irányelvet. Hangsúlyozta, hogy ezzel a levéllel korántsem foglalkoznak úgy és annyit az európai sajtóban és politikában, mint ahogyan azt tették a magyar médiatörvény ügyében. Ez minimum furcsa, ahogyan az államtitkár fogalmazott.

A tizenhat tagállam részére megküldött levél vizsgálja a származási ország elvét, a termékelhelyezés és egyéb reklámfogások szabályozását, a gyűlöletre uszítást, a kiegyensúlyozott tájékoztatást, a lehívható online-tartalmak regisztrálását, a válaszadás jogát, a fiatalok védelmét és az európai gyártású művek promócióját. Kovács Zoltán úgy fogalmazott, hogy "Egytől egyig olyan témáról van szó, amelyet a magyar médiatörvény egyrészt pozitívan, előremutatóan kezel, másrészt pedig átvezet a magyar jogba, illetve válaszokat ad ezekre a kérdésekre".

(kormany.hu)