Utópia lenne azt mondani, hogy két év munkája nyomán most már gyermekbarát az igazságszolgáltatás- mondta Balatoni Monika pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás programot a tavalyi évben indította el a KIM és Navracsics Tibor miniszter jegyzi. Ennek a sikertörténetté vált kezdeményezésnek az ötlete még az európai uniós elnökség ideje alatt fogalmazódott meg; egy olyan áldozatvédelmi csomagot nyújtottunk be, mely elsősorban az internet alapú és interneten terjedő akár prostitúció, akár áldozatvédelmi programhoz kötődő szabályozáshoz kapcsolódik. Ezt a programot az Európai Bizottság elfogadta majd az Európai Parlament még tavaly jóváhagyta. Ami azt jelenti, hogy az összes tagállam a jogrendszerébe a közeljövőben be kell, hogy építse –emelte ki Balatoni Monika.
Ez az áldozatvédelmi csomag most már a Btk.-ban is olvasható, elsősorban a gyermekekre koncentrál. „Hiszen hogy várhatunk el egy egészséges öntudattal és nemzeti szuverenitással, biztos alapokkal bíró országot, hogyha a gyermekekre egyáltalán nem figyelünk oda”- tette fel a kérdést Balatoni Monika. A minisztérium felismerte, hogy ezen a területen még nincs minden rendben, ezért civil szakértőkkel konzultációt folytat, ezzel mutatva rá, hogy szükséges ilyen irányú szabályozottságot indítani- hangsúlyozta az államtitkár.

A minisztériumban az gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz kapcsolódva gyermekbarát munkacsoport jött létre, amit a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrás Minisztériuma, és a Közigazgatási Minisztérium képviselői, valamint egy-egy tematikus csoportüléshez kapcsolva külső vendégek is jelen vannak- mondta.

Balatoni Monika kiemelte, már akkor az igazságszolgáltatás látókörébe kerülnek az áldozatok, amikor megtörténik velük a bűncselekmény, vagy akár fiatalkorú elkövetőként kerülnek bíróság elé. Az azt megelőző preventív időszakban viszont az igazságszolgáltatásnak eddig nagyon kevés volt a szerepvállalása és rálátása. Amióta ezzel a foglalkozunk, egyre több statisztikai adat mutatja, hogy a családon belüli bántalmazások esetében még mindig nagyon nagy a szám, viszont a bíróságra került ügyek csupán csekély százaléka a realitásnak- fogalmazott.
Balatoni Monika óriási előrelépésnek nevezte, hogy a Belügyminisztériummal együttműködve év végére minden megyeszékhelyen sikerül gyermekbarát meghallgató szobákat kialakítani. Ezeknek a szobáknak a legfőbb erénye az, hogy EU-s normáknak megfelelően hang- és képrögzítő berendezéssel vannak ellátva. Így szakemberek jelenlétében kérdezi meg a rendőr a gyerekeket. A meghallgatószobák használatára vonatkozóan a belügyminiszter határozott utasítást is adott –hangsúlyozta az államtitkár.

A Belügyminisztérium egy olyan speciális rendőrképzést is indított, ahol rendőröket arra is kiképezik, hogy a gyerekek nyelvén fogalmazva tudják megszólítani a gyermekáldozatokat. Az államtitkár szerint óriási előny mindez, hiszen a korábbi gyakorlathoz képest csak egyetlen egyszer kell vallomást tenni szakemberek segítségével, miközben kép- és hangrögzítés készül, onnantól kezdve pedig perdöntő bizonyítékként szolgál.

A minisztérium a gyerekbarát igazságszolgáltatáshoz kapcsolódva olyan társadalmi kampányokat szervez, például a „Te légy a hangja!”, amiben a pedofília állt a középpontban, vagy akár az „Egy életre nyomot hagy” kampány, ami azt mutatta, hogy egy bántalmazásnak nem csak fizikai nyoma van, hanem lelkileg egy életen át elkísérhetnek ezek az események- hívta fel a figyelmet Balatoni Monika.

Itt jön a társadalmi kapcsolatok kérdése, hogy a kormányzatnak mi ebben a felelőssége, hiszen ezeket nem lehet csak törvényalkotói szinten megoldani. Ehhez egyfajta társadalmi érettség szükséges, ahol a társadalom nem immunis a gyermekbántalmazásra, a drogprevencióra, a családon belüli problémákra- hangsúlyozta.

Számos kérdés merül fel már most, amiket ki lehet fejteni, hogy konkrétan hol vannak még feladatok, milyen lépéseket lehet még megtenni. Muszáj érzékenyebbeknek lennünk, hiszen felnőttként is összeszorul a gyomrunk, ha egy váratlan idézés kapcsán belegondolunk, hogy mit akarhat a bíróság. Óriási tehát a távolságtartás a hatóság és az állampolgár között.

A leginkább érintett célcsoport, a gyerek számára magyarázzuk el, hogy mihez van joguk egy egészséges, demokratikus társadalomban. Ezért a minisztérium stratégiai partnerséget kötött egy meseportállal, ahol elsősorban a játékos információszerzésre helyeződik a hangsúly. Kimi neve az Én ki és mi vagyok én? kérdésből ered- magyarázta Balatoni Monika. Kimi alapfogalmakat definiál már négy éves kortól a gyerekek számára, játékos úton. Az igazságszolgáltatást kvízjátékok, memóriajátékok és számos interaktív játékon keresztül ismerteti meg a gyerekekkel. Ez a honlap átvezet egy nagy központi honlapra, a jogosakerdes.hu-ra, ami mind a gyerekeknek, mind pedig a felnőtteknek különböző információs csatornákon keresztül tud segítséget nyújtani. Szeretnénk a gyermekkel megszerettetni ezt a témát, ezt az ügyet és erre Kimi nagyon alkalmas.
Mindez nagyon fontos és mind az államtitkárság, mind a minisztérium részéről óriási előrelépést jelent, mert közvetlenül be tudott kerülni a családokhoz ez az információ, minden politikai didaktika nélkül. Óriási prevenciós ereje van, amit tovább szeretnénk fejleszteni- vetítette előre az államtitkár.

A Drámai Nevelést Segítő Alapítvánnyal együtt országosan harminc középiskolában a kamaszok számára „Jogom van tudni” címmel olyan programot is indított az államtitkárság, melynek célja az volt, hogy drámai játékos formában ismerkedjenek meg bizonyos élethelyzetekkel- magyarázta. A drámajátékban a színészen, a szociológuson, a pszichológuson és a jelen lévő bírón keresztül szerepjátékban dolgozták fel a gondatlanságból elkövetett emberölés témáját. Egy kisfilm bemutatta a szituációt, ami egy házibuliban kezdődött. Az átélt élményeken keresztül saját maguk mondták ki, bizonyosodhattak meg róla, hogy ez törvénybe ütköző tett, vagy szabálysértés. Majd tisztázták is ezeket a fogalmakat. Olyan sikeres volt a program, hogy 0-tól 10-ig 9-esre értékelték a drámaórát. Ezért az új tanévben, szeptembertől egy újabb programot fogunk számukra indítani, ami a világháló és az ő kapcsolatukra utal. A középiskolásoknál elsősorban a fogyasztói szokásaikat és ismereteiket kell megfelelő formában tágítani, ahhoz, hogy ők maguk is az Internet adta lehetőségek tudatos felhasználói legyenek. Vagyis tudják, hogy milyen kockázatot vállalnak- hívta fel a figyelmet Balatoni Monika.

(InfoRádió - Aréna)