Hétfőn megkezdődött az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítéletének végrehajtásáról szóló beszámoló tárgyalása az Országgyűlésben.
A kormány álláspontja szerint, mivel a hatályos Büntető Törvénykönyv vonatkozó, az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésére vonatkozóan, az ítélet végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia.
Fratanoló János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, ezzel pedig a vörös csillagot a nézők is láthatták. Emiatt Fratanoló János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely jogsértőnek minősítette elítélését. Az emberi jogi bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette Fratanoló János szabad véleménynyilvánításhoz való jogát - az emberi jogi egyezmény 10. cikkét -, ezért a pervesztes államot 4 000 euró kártérítés és 2 400 euró perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a Magyar Állam 2012. február 1-jén a fellebbezést terjesztett elő és továbbra is fenntartja álláspontját, hogy mivel az ötágú vörös csillag viselése Magyarországon büntetendő (az a Büntető Törvénykönyv része és az Alkotmánybíróság is megerősítette), az ítélet végrehajtásának ügyében az Országgyűlésnek kell döntést hoznia. A magyar jogszabály szerint az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel és azok propagálásával. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata rögzíti, hogy a demokratikus társadalom védelmét jelenti, ezért nem alkotmányellenes, ha az állam önkényuralmi hatalmi rendszerek jelképeinek használatával kapcsolatban egyes konkrét magatartásokat tilt meg. A magyar szabályozás nem egyedüli Európában sem, a diktatúrák jelképeinek használatát bünteti többek között Ausztria, Franciaország, Németország és Románia is.
Mint azt Rétvári Bence parlamenti államtitkár az előterjesztés vitájában is hangsúlyozta, a vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe, hanem Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé is vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával. Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették és a kommunizmus jelképei a vörös csillaggal az élen sokakat megrémít, rossz emléket, félelmet kelt mind a mai napig.
A kormány nem ért egyet az ítélettel és továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a jelenlegi szabályozás fenntartása összeegyeztethető a demokratikus elvekkel és az ország történelmi múltjára tekintettel is indokolt.
Az ügyben hozott európai bírósági ítélettel kapcsolatos beszámolót Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012. április 20-án terjesztette az Országgyűlés elé.
(KIM Sajtó Főosztály)
