Katyni vérengzés emlékére szervezett konferencia-beszélgetés megnyitóján Rétvári Bence elmondta: Közép-Európában a diktatúrák szempontjából nem beszélhetünk külön magyar-lengyel történelemről, hiszen a múltunk nagyon sokban hasonlít. Van egy magyar „alapunk”, de történelmünk sokszor összeér, hiszen sok az azonosság a „rajtunk” elkövetett kommunista bűnök tekintetében.

A lengyel-magyar kapcsolatok napjainkban is virágoznak. A naptárban egyre sokasodnak azok a napok és körülöttünk pedig azok az emlékművek, melyek a két nép barátságához köthetők. Sokan vannak körülöttünk, akik valamilyen okból tanulják a lengyel nyelvet. Így ezen a ponton is összekapcsolódunk – jegyezte meg az államtitkár.  A lengyel nyelv ismerete által kultúrájukat és történelmüket jobban megismerjük, tragédiájukat jobban átérezzük.

Magyarország igyekszik a totalitárius bűnök feltárásában élre állni, példát akar mutatni a közép-európai országok számára.  2011. június 4-én Brüsszelben lengyel-litván-magyar kezdeményezésre fogadták el a Totalitárius Tanácsi Következtetéseket, mely emléket állít a náci és kommunista diktatúrák elszenvedőinek. Ennek emléknapjául augusztus 23-át jelölték ki. Tavaly Lengyelország szervezte az ünnepséget, idén, második alkalommal Budapest adja helyszínét a nemzetközi megemlékezésnek – közölte az államtitkár.

A múlt feltárása fontosak az ehhez hasonló konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, mert a történelmi félreértéseket vagy a korábbi tudatos dezinformációkat helyre tudják tenni- jelentette ki Rétvári Bence. Sok tanulságról beszélhetünk, többek között arról is, hogy a diktatúra üzemeltetőinek Magyarországon sem volt más a gondolkodásmódja.
Rétvári Bence beszédének zárásaként hangsúlyozta: a múltat meg kell ismernünk, hogy jobban tisztában legyünk a jelenünkkel, és tudjuk tervezni a jövőnket.

(KIM Sajtóiroda)