Addig nem érthetjük meg a jelent, amíg nem ismerjük a múltat - fogalmazott Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államttikára csütörtökön, a Mathias Corvinus Collegium „Ügynök-kérdés (?)” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésén.

A beszélgetés bevezető kérdése az volt, hogy miért kell az ügynökkérdéssel foglalkozni. Erre válaszolva Rétvári Bence elmondta, hogy a politikus azzal foglalkozik, ami a választókat érdekli, tehát - folytattta - nem sikkadhatnak el a kényes kérdések felett sem. Mint mondta: bár ezzel szavazatokat nem lehet nyerni, de a politikának a jog eszközével válaszolnia kell a felvetésekre.

Hangsúlyozta, hogy az akciófilmekkel szemben sokan látták a valóságot is : amikor tömegek jutottak előre érdemtelenül és tehetségek vesztek el nyom nélkül. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy addig nem tudjuk pontos megérteni a jelenünket, amíg nem ismerjük a múltat.

Az ügynöktörvényről szólva elmondta, hogy a korábbi rendszert nem azok találták ki, akikre a szabályozás vonatkozik. Ahhoz tehát, hogy tisztán lássunk, a legfőbb vezetőket és döntéshozókat kell megismerni, és csak azután juthatunk el a "kommunista tápláléklánc" legaljára, ahol az ügynökök helyezkedtek el.

A kormány ügynökkérdést szabályozó szerepét firtató kérdésre válaszolva a politikus emlékeztetett, hogy az Alaptörvény átmeneti rendelkezései kiterjesztették a közszereplő fogalmát, ezzel pedig hozzájárult a nyílvánosságra hozatal egyszerűsödéséhez. Hozzátette, hogy a májusban majd koncepcionális és törvényi keretekkel is rendelkező Nemzeti Emlékezet Bizottsága lesz ennek a nyílvánosságnak a tisztázó alapja.

Mint mondta, számos országban létezik ehhez hasonló tesület, melyek komoly szabályozó és szankcionáló szereppel is bírnak. Hazánkban - tette hozzá - a nehézség abban áll, hogy már léteznek olyan intézmények, melyek foglalkoznak a témával.

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy fontos szempont az áldozatközpontúság, hiszen az ő vérük és szenvedésük nélkül nem tarthatna ma itt az ország.

(kormany.hu)