Rétvári Bence parlamenti államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy nem váltotta be a korrupció elleni fellépés során a hozzá fűzött reményeket a lobbitörvény, ezért döntött úgy a kormány, hogy januártól hatályon kívül helyezi. Erre már számos szakértő felhívta a figyelmet.

A lobbitörvényt a társadalmi részvételről szóló törvény helyezi hatályon kívül januártól. Egyetlen párt sem nyújtott be olyan módosító javaslatot, ami jelenlegi formájában, hatályában fenntartotta volna ezt a szabályozást.

Az Országgyűlés Hivatalának statisztikái szerint a lobbitörvény alapján bejelentendő lobbiesemények száma negyedévenként 20-25 körül mozgott. Ez csupán apró töredéke annak, ami lobbitevékenységként megvalósulhatott. Lobbiesemény lehet, amikor egy lobbista meglátogatja a döntéshozót irodájában, vagy akár telefonon egyeztetnek valamilyen kérdésről. Ugyanakkor a jogszabály tartalmazott indokolatlan rendelkezéseket. Erre példaként említette, hogy indokolatlanul előnyben részesítették a lobbistákat az érdekképviseleti szervekkel szemben, hiszen egyedi döntések meghozatalakor kötelező volt a lobbistákat fogadnia a döntéshozónak, míg egy társadalmi érdekképviseletet, szakszervezetet, kamarát nem. Így aránytalanság lépett fel a fizetett lobbisták javára a közérdekből önkéntesen tevékenykedő szervezetekkel szemben.

Arra a felvetésre, hogy nem tart-e a kormány attól, a szabályozás hatályon kívül helyezésével átláthatatlanná válnak a lobbitevékenységek, azt mondta, hogy az előző törvény rossz irányból fogta meg a lobbitevékenységet. Kirakattörvény volt, ami a közbeszéd szintjén alkalmas volt annak a látszatnak a keltésére, hogy a kormány a korrupció ellen fellép, de valójában semmiféle eredményre nem vezetett, nem lettek tisztábbak a közpénzügyek. A társadalmi részvételről szóló törvény arra törekszik, hogy a lobbitörvényhez képest jobb megoldásokat találjon. Teljesen nyilvános adat, mely szervezet egy minisztérium stratégiai partnere. Ezek a szervezetek a fontosabb döntések meghozatala előtt kifejthetik álláspontjukat és velük stratégiai megállapodást kell kötni. Ez közérdekű adat, és szintén hozzáférhető, mint ahogy az egyeztetésekről készült emlékeztetők is. További lépésként említette Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos javaslatát a köztávolság tartás jogintézményéről. Ennek az a lényege, hogy akik közpénzhez szabálytalanul jutnak, vagy azzal szabálytalanul bánnak, illetve valamilyen korrupciós ügybe keverednek, azokat a későbbiekben tartósan eltiltják, hogy a közpénzhez jussanak akár közbeszerzési eljárásban, akár beszállítóként, vagy köztisztviselőként. Aki egyszer az állammal szembeni tisztességes eljárás követelményeit megszegi, és ez jogerősen kimondatik, ne legyen lehetősége a továbbiakban közpénzekhez jutni.