Rétvári Bence parlamenti államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában beszámolt a kormány Alkotmánybíróság (AB) és a Költségvetési Tanács jogkörének bővítési elképzeléseiről.

Az AB élhetne az előzetes törvényvéleményezési joggal, és nem csak az államfő kezdeményezhetne előzetes normakontrollt. Létrejöhetnének a közigazgatási bíróságok, és az új alkotmányban meghatároznák az államadósság felső szintjét, amivel az állam automatikusan kiadáscsökkentésre kényszerítené önmagát. Összeférhetetlen lenne a parlamenti képviselőség és a polgármesterség.

A kormány újra bevezetné az Alkotmánybíróság előzetes törvényvéleményezési jogát. Rétvári Bence emlékeztetett, 1990-től nyolc éven keresztül megvolt ez a lehetősége a testületnek, amelyet egyébként nem kívánt gyakorolni, végül a Horn-kormány vette el tőle a jogkört. Ezen alkotmánybírósági jogbővítés eredményeként, ha a parlamenti viták legvégén felmerül az adott szabályozás alkotmányellenessége, az AB véleményezhetné a törvénytervezetet, és az Országgyűlés csak ennek figyelembevételével, a megfelelő változtatásokkal fogadhatná el a szabályozást.

„Ez a fékek és egyensúlyok rendszerében egy megelőző lépés, amellyel a parlament tekintélyét is megóvhatnánk. A jogbizonytalanságot is elkerülhetnénk, hiszen a most élő utólagos alkotmánybírósági normakontroll miatt egy-egy törvényről csak évek múlva derülhet ki, hogy kiállta-e az alkotmányosság próbáját”.

A kormány emellett bővítené a törvények előzetes normakontrollját kezdeményezők körét is, amit most csak a köztársasági elnök gyakorolhat. A tervezet szerint az Országgyűlés, a törvényjavaslat előterjesztője, bizonyos számú képviselő vagy szakbizottság is kezdeményezhetné egy-egy törvény előzetes normakontrollját.

KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG „Az új alkotmány nagy vívmánya lesz a közigazgatási bíróság létrejötte” – mondta Rétvári Bence. Az AB ugyanis több éve kéri az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának hatásköréből való kivonását, mivel ez inkább tény-, mint alapjogi bíráskodás. Ezeket az ügyeket a rendes bíróságoktól a közigazgatási bíróság vehetné át, melyek felállításáról még zajlanak az egyeztetések, de egyetértés körvonalazódik az ügyben.

Ezzel a munkaügyi bírósághoz hasonló, független szervezetrendszer jöhetne létre. Foglalkozhatnának választási és tb-ügyekkel, szociális juttatásokkal kapcsolatos ügymenettel, a közszféra munkajogával és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatával. Létezik olyan elképzelés, amely Franciaországhoz, Luxemburghoz, Ausztriához, Svédországhoz, Finnországhoz, Portugáliához és Görögországhoz hasonlóan a bírósági hierarchiától teljesen elválasztaná a közigazgatási bíróságot.

KÖZPÉNZÜGYI FEJEZET Az új alkotmány közpénzügyi fejezete igazi újdonságot jelenthetne az alaptörvényben. Ennek célja a közpénzek felhasználásával kapcsolatos alkotmányos kontroll megteremtése. „A rendszerváltás előtt a szovjet csapatok itt állomásozása sértette Magyarország szuverenitását, most ugyanígy veszélyeztet bennünket hatalmas eladósodottságunk” – hangsúlyozta az államtitkár.

Mint mondta, az elképzelések szerint az egyik megoldás automatikus takarékossági intézkedések bevezetésének kötelezettsége lenne, ha egy bizonyos szintet elér az államadósság mértéke. Megjegyezte, a lengyel alkotmányban 55 százalékos szintet állapítottak meg, ezt azonban nem kötelező követnünk. Mint kifejtette, az is egy irány lehet, hogy a többletterhet vállaló majdani kormányoknak csak a vállalt összeg, pontos költségvetési forrás megjelölésével szabadna költekeznie. Így tehát hitelből – ahogy a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány tette – nem lehetne jóléti kiadásokat fedezni.

Rétvári hangsúlyozta, az új alkotmányban megerősítenék a Költségvetési Tanács (KT) büdzsével kapcsolatos vétójogát is. Arról már döntöttek, hogy a KT első olvasatban átdolgozásra visszaküldheti a költségvetés tervezetét a kormánynak. Ősszel viszont nem maradt idő testület összetételének parlament általi elfogadására. A kormány elképzelése szerint az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a köztársasági elnök delegáltja alkotná ezt a grémiumot.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az új alkotmányban módosíthatják a képviselők jogállásáról szóló törvényt is. A következő ciklustól a parlamenti képviselőség összeférhetetlen lehet a kormányhivatal-vezetői, polgármesteri és megyei közgyűlési elnöki munkával.

Kérdésünkre, hogy a Fidesz–KDNP önkormányzati lobbija miként fogadja ezt a döntést, az államtitkár úgy válaszolt, azzal mindenki tisztában volt, hogy a kétszáz fős parlament létrehozásának elfogadása egyben az összeférhetetlenségi szabályok szigorodását is jelenti. „Ellenkező esetben nagyon koncentrálódna a politikai elit, kevés ember kezében nagyon sok hatalom összpontosulna. Ezt a hatalomkoncentrációt nem szabad megengedni” – érvelt Rétvári Bence.

EU ALAPJOGI CHARTÁN ALAPULÓ ERŐS SZABADSÁGJOGOK Az államtitkár hangsúlyozta, az új alkotmány alapjogi fejezete az alapjogi chartán alapulhat. Az új alkotmány, szemben a mostanival, az alapjogokat a szöveg elején tartalmazhatja. „Ezzel is hangsúlyozzuk, ez egy demokratikus alkotmány, amely a szabadságjo¬gok garantálásával indít” – fogalmazott a politikus.

Hozzátette, nem engedik, hogy a 2006. október 23-i eseményekhez hasonló történések megismétlődjenek, így az alkotmányban egyértelműsítik, megerősítik az egyének és a közösségek jogvédelmét.

ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS KÉRDÉSE Az ellenzék élesen bírálta azt az elképzelést, miszerint csak két egymás utáni parlamenti ciklus kétharmadával lehetne módosítani az alaptörvényt. Rétvári kifejtette: az új alkotmányban várhatóan nem szerepel majd ilyen passzus.

Ez ugyanis akkor lett volna indokolt, ha úgynevezett mag-alkotmány készülne, szikáran, röviden felsorolva az alapjogokat, államcélokat és demokratikus elveket. Ezt a „magot” az állam szervezetrendszerének meghatározása „vette volna körül”. Ez utóbbihoz azonban nem kellett volna a kétciklusos megerősítés. Végül nem ez az elképzelés győzedelmeskedett, hiszen nem mag-alkotmányt fogad majd el a törvényhozás.

(Magyar Hírlap)