Az aradi vértanúkra való emlékezés azt bizonyítja: a magyarság képes a legsúlyosabb vereségek után is talpra állni, a sorscsapások után feltámadni – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a kárpátaljai Nagyszőlősön tartott nemzeti gyásznapi megemlékezésen.
Rétvári Bence a báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye 1849-ben kivégzett főispánjának emlékművénél tartott rendezvényen hangsúlyozta: hiába végezték ki a független magyar hadsereg első vezérkarát, ma is van magyar hadsereg, van vezérkara, s ez a hadsereg a független Magyarországot védi, amely a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja.
Kifejtette: a történelem és az idő igazságot szolgáltatott, mert a magyar nép igaz ügyért harcolt, s ezért az 1849-es vereség jelentette csapásból is fel tudott támadni. Ma mindenki ismeri az Aradon kivégzett hősök nevét, miközben a kivégzők oldalán állók rég eltűntek a történelem süllyesztőjében – fogalmazott.
A magyarság élni akarását jelzi az is, hogy a trianoni évfordulóról, június 4-éről három éve immár mint a nemzeti összetartozás napjáról emlékezünk meg – mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy a magyar kormánynak támogatnia kell a kárpátaljai magyarságot és intézményeit. Ennek eredményei látszanak Kárpátalján, hiszen szépen fejlődik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, s működnek a színvonalas egyházi középiskolák – mutatott rá. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy nemsokára az ukrán állam is hozzá fog járulni ezeknek az intézményeknek a fenntartási költségeihez. "Ha Ukrajna ezt megteszi – legyen szó a Tiszamelléki járás létrehozásáról vagy a kárpátaljai magyarság többi jogos követelésének a teljesítéséről –, akkor Magyarország is aktívabban tudja majd támogatni Ukrajna európai integrációs törekvéseit" – mondta egyebek mellett a politikus, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodott Kárpátalján.
Rétvári Bence az MTI-nek elmondta: Munkácson és Beregszászon találkozott mindegyik történelmi magyar egyház vezetőjével, akik arról tájékoztatták, hogy Ukrajnában még nem zárult le az egyházi kárpótlási folyamat, a felekezetek nem vagy csak részben kapták vissza elkobzott vagyonukat, sőt előfordult, hogy a vagyonelemeket másoknak adták. Hozzátette: jól látható, hogy diszkrimináció éri az egyházi fenntartású oktatási intézményeket, hiszen az ukrán állam nem egyenlő mércével mér ezen intézmények tekintetében, így a magyarokat hátrány éri az oktatásban. Az ukrán állam mind adminisztratív, mind anyagi akadályokat gördít a magyar anyanyelvű oktatás elé – fogalmazott.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel Nagyszőlősön folytatott megbeszéléséről az államtitkár kifejtette: úgy véli, a magyar szervezet által felvetett problémákra az ukrán állami szerveknek is reagálniuk kell. A KMKSZ által megfogalmazott igényeknek jogi alapjuk van, s ha Ukrajna integrálódni akar az európai államok közösségbe, akkor meg kell hallgatnia és teljesítenie kell a kárpátaljai magyarság jogos követeléseit, azokat be kell építenie jog- és közigazgatási rendszerébe – mondta Rétvári Bence.
(MTI)
