A litván és lengyel mintára felállítandó Nemzeti Emlékezet Bizottság alapításáról, nemzeti kisebbségi kérdésekről és a hétfő este a Parlamentben elfogadott litván civileknek valamit politikusoknak címzett országgyűlési határozatról esett szó Rétvári Bence államtitkár és litván kollégái Paulius Saudargassal és Adoménas Mantas országgyűlési képviselők találkozóján.
Az államtitkár méltatta a tavaly lengyel-litván-magyar kezdeményezésre elfogadott európai uniós dekrétumot, mely szerint augusztus 23. a totalitárius diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja. Rétvári Bence megköszönte a magyar uniós elnökség alatt ebben nyújtott hatékony közreműködésüket, és megemlítette a hétfő este elfogadott határozati javaslatot, mely megköszöni a litván civilektől és parlamenti képviselőktől kapott támogatást a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szemben.
A litván képviselők kifejtették: látogatásuk egyik célja a közép-európai szövetség erősítése. Véleményük, hogy a történelem és kultúra terén a balti- és a közép-európai országok büszkék kell legyenek kultúrájukra és történelmükre, ezért ezt a tudatot a nyugati országokban is fontos erősíteni. Ebben pedig összefogásra van szükség.
A képviselők további témaként pedig az Alaptörvényben is előírt Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról tárgyaltak. Vilniusban a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet mintájára alapították meg a Népirtás és Ellenállás Kutató Központot. A képviselők elmondták: az intézet feladata a litván népirtással kapcsolatos kutatások, továbbá nyilvánossá tétele azoknak a listáknak, akik együttműködtek a szovjet titkosszolgálattal. Rétvári Bence államtitkár zárásként kifejtette, a magyar kormány igyekszik mindent megtenni a kommunizmus bűneinek felkutatása érdekében, ezért célja, hogy az intézetet külföldi –lengyel és litván- minták segítségével mihamarabb felállítsák.
A nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó kérdésükre válaszolva Rétvári Bence elmondta: a rendszerváltás óta hatályban lévő alkotmány már kimondta, hogy a kisebbségeknek képviselete kell legyen a Parlamentben. Ez azonban nem működött. Az új választási törvény biztosítja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Azok a kisebbségek, melyek nem tudnak listát állítani, azok szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az országgyűlésbe. Ők a vitában részt vehetnek, javaslatokat tehetnek, azonban nem szavazhatnak.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Parlamenti Államtitkári Kabinet)