Több mint huszonhárom évvel a rendszerváltás után lehetővé válik a kommunista diktatúrával kapcsolatos múlt mélyreható feltárása és a rendszer hatalmi működésének megismerése. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat a pártállami múlt megismerése érdekében kiszélesíti az állambiztonsági múlt dokumentumaihoz való hozzáférési lehetőségeket is. A Bizottság létrehozásáról Magyarország Alaptörvénye rendelkezik.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításának célja, hogy hiteles, kiemelkedő elméleti tudással rendelkező szakemberek vezetésével feltárásra kerüljenek a kommunista rezsim hatalmi mechanizmusai, fény derüljön a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére. Az utolsók között vagyunk a posztkommunista országok közül, akik hasonló bizottságot vagy intézetet állítunk fel.
A tervezet alapján a Bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14-ét megelőzően született, mivel az ezen a napon születettek 1990. február 14-én, a titkosszolgálatok átszervezésének napján töltötték be 18. életévüket.
A javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának öt tagja lesz. A grémium önálló központi költségvetési szervként fog működni. A Bizottság feladata együttműködni az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében. Kötelességük a Btk. és az emberiesség elleni bűntettek büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunizmusban elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvény rendelkezései alapján döntéseket hozni. A tudományos kutatások mellett hatáskörük kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepére és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzétételére is. Ezek mellett feladatuk még a rendszer működésével kapcsolatos vizsgálati eredményeket ágazatonként összefoglaló jelentések (Fehér könyvek) készítése is.
A törvényjavaslat célja, hogy megfordítsa azt az állapotot, amelyben a jogszabályi környezet - a rezsim áldozataival szemben - az ügynökök irányítói számára nyújt védelmet. Az áldozat a megismert adatokat, a titkosszolgálati személy nevét akár nyilvánosságra is hozhatja, az iratokból csak más megfigyeltek vagy olyan harmadik személyek személyes adatait kell kitakarnia, akik nem tartoztak a titkosszolgálati rendszer működtetői közé. Egyúttal a hozzátartozók számára biztosított lesz, hogy megismerjék az érintettek állambiztonságban vállalt szerepeit. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásával bővül a tudományos kutatók mozgástere is. A törvényjavaslat célja, hogy a pártállami vezetők tevékenysége, valamint az általuk elkövetett bűnök széleskörűen megismerhetővé váljanak a magyar társadalom számára. Kulcselem az állambiztonsági szolgálatok által meghurcoltak eddigieknél szélesebb, érdemi információs kárpótlása.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a tervezett intézkedések által új minőséget teremt a múltfeltárás folyamatában, tevékenysége által a diktatúra működése átláthatóbbá, érthetőbbé válik.
(Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
