A forradalmakat soha nem a múlt erői vívták – mondta Rétvári Bence a budapesti Műegyetemen kedden az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának 57. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom abban különbözik sok más szabadságharctól, hogy nem elsősorban "vezetők vívták" vagy politikusok, grófok, azt a pesti srácok, egyetemista fiatalok hívták életre. Ha van is olyan figurája, például Nagy Imre személye, aki valamelyest ikonikussá vált, akkor őt is a nép emelte erre a magaslatra. Felidézte, nem véletlenül választotta a következő évben a Time magazin az év emberének a Pesti srácot.
Szólt arról is, hogy a forradalom messze túlmutató jelentőséggel bírt az ország határain kívül is. Ez volt az, ami felnyitotta a nyugati világ szemét, és a kommunizmus valódi és rémisztő, embertelen arca ekkor nyilvánult meg minden nyugati ember számára. Ha van valami, ami összeköti a kelet-közép-európai országokat, akkor az egyebek között az antikommunizmus kell, hogy legyen – emelte ki.
Hangsúlyozta: addig amíg az utolsó szabadságharcos él, és még azután is a közép-európai népeknek élő lelkiismeretnek kell lenniük az egész Európai Unió és a világ számára. Az antikommunizmusért mindig ki kell állni és egyik közép-európai nép sem engedheti, hogy a világon ezt bárki, bárhol kétségbe vonja.
Az államtitkár felidézve az október 22-i, forradalom előestéjén a műegyetemista fiatalok által megfogalmazott 16 pontot, azt mondta: nagy és merész álmok voltak, sok időnek kellett eltelnie, amíg megvalósultak, és ezek közül egy-két kérdésben még mai napig adósak.
Rétvári Bence azt mondta: egyre több lélekben 56-os forradalmárra van szükség. Egyre több olyan fiatalra van szükség, aki már a szabad világban megtapasztalta, milyen érzés szabadságban élni, és milyen nagy áldozatot hoztak ezért a nagyapáink és a dédapáink. Az államtitkár kitért a forradalom utáni megtorlásokra, az országot elhagyókra és úgy fogalmazott: ezek a fiatalok hiányoztak a rendszerváltáskor, ha ők itt lettek volna annak irányítói, ma sokkal kevesebb dolga lenne minden politikusnak.
A műegyetemista fiatalok pedig talán kicsit alulértékelt figurái az 56-os eseményeknek, pedig sok minden az intézmény falai közül bontakozott ki – mutatott rá.
Az ünnepségen az államtitkár Kellner Lajos forradalmárnak 1956-os szerepvállalásáért a köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Lovagkereszt állami kitüntetést adta át. Kellner Lajos - aki a forradalmat jelképező eredeti lyukas zászlót is menekítette, illetve sebesülteket is ápolt – még élő bajtársai nevében mondott köszönetet és úgy fogalmazott: megcselekedték, amit megkövetelt haza.
Róna Zoltán, a pozsonyi diákszövetség képviseletében kiemelte: az 1956-os forradalom összekötötte az egyes generációkat és áthidalta a különbségeket. A határon túliak szíve együtt dobbant a budapesti szabadságharcosokéval – fogalmazott.
Hozzátette: 1956. október 23. több mint a szabadságharc ünnepe, jelképesen összeköti a már elhunyt, a még élő és a majdan megszülető magyarokat – mutatott rá.
Az ünnepségen részt vett Sólyom László volt államfő, Fekete Tamás az 1956-os forradalmi bizottság tagja, aki Torontóból érkezett haza az ünnepségre és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, valamint kormánytagok, illetve az egykori műegyetemi nagygyűlés résztvevői.
A rendezvény előtt csendes gyertyagyújtást tartottak, ahol Rétvári Bence, Péceli Gábor, az intézmény rektora és az egyetem hallgatói közösen emlékeztek a forradalom hőseire.
A program a hagyományos fáklyás menettel folytatódott, a résztvevők a Műegyetem rakpartról a Bem térre vonultak át.
(MTI, kormany.hu)
