Ha az általános vélekedést nézzük, ami például a különböző szervezetek megnyilvánulásaiból áll, akik ezeket a devizakárosultakat képviselik, egyértelmű, hogy az ő szempontjukból ez a döntés nem az igazságot állította helyre, hanem pusztán a jogszabályokat értelmezte. Jogászként azt mondom, hogy a lehető legszűkebben értelmezte a Kúria a jogszabályokat –mondta Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára kedden a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában.
Azok az indokok, amik szóban elhangzottak – és reméljük, hogy hamarosan majd írásban is olvashatjuk őket –, a lehető leginkább visszafogott jogszabályszöveg-közlések, úgyhogy ennél kifejtőbben is értelmezhették volna ezeket a paragrafusokat- tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy van-e következő adósmentő terve a kormánynak Rétvári elmondta, a kormány értelmezni fogja a kialakult helyzetet, hiszen a Kúria például kimondta azt is, hogy ezek a devizahitel-szerződések nem forinthitel-szerződések, amiket devizához kötöttek, hanem valódi devizahitel-szerződések. A bankok korábban többször kérték a bíróságot, hogy állítsa helyre a szerződések jogszabályellenes vagy tisztességtelen feltételeit is. Emiatt az egész szerződést nem helyezik hatályon kívül, tehát nem arra törekszenek, hogy új viszonyok keletkezzenek, hanem a szerződésben megpróbálták pótolni azokat a résznyilatkozatokat, amelyek esetleg hiányoznak, pontatlanok, vagy jogszabálysértőek. Ezzel a bíróság a bankok irányába tett kedvező lépést- magyarázta az államtitkár.
Bár a Kúria kimondta, hogy a bíróságoknak egyedi ügyekben kell majd egyedi döntéseket hozniuk, a jogegységet ilyen szempontból csak részben szolgálta. Ugyanakkor vannak továbbra is nyitott kérdések. Ez elsősorban az erőfölénnyel való visszaélés, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége a bankok részéről. Tehát mérlegelnünk kell, hogy mekkora kockázattal jár, ha olyan jogszabályt hozunk, amely nincs tekintettel az Európai Bíróság által hozott joghatósági vagy illetékességi kérdésre. Hiszen az Európai Bíróság dönti el, hogy a tagállami – tehát a magyar – bíróságoknak hatásköre-e ezt a kérdést eldönteni, vagy pedig az európai bíróságnak- mondta.
Rétvári Bence kifejtette, a kormány abban bízik, hogy a magyar bíróságok dönthetnek ebben a kérdésben és, hogy ez nemzetállami hatáskörben van, hiszen az Európai Bizottság is ezt az álláspontját fejtette ki az Európai Bíróságon, illetve több tagállam beavatkozott ebbe a perbe, és ők is azt mondták, hogy tagállami hatáskörben van ez a kérdés. Ha így dönt tavasszal a luxemburgi Európai Bíróság, akkor a Kúriának ezt a pontot újra elő kell venni, ami a szerződések és a Kúria által feltett jogegységi kérdések egy nagyon hangsúlyos pontja: lehet-e egyoldalúan módosítani a szerződéseket vagy nem.
Már történt előrelépés – hangsúlyozta -, hiszen a kiszélesített árfolyamgáttal mindenki, aki belép, csak jobban járhat, hiszen megmenekül a megemelkedett törlesztő részletek fizetésétől, és a gyűjtőszámlán sokkal kedvezményesebben kamatozik. Másrészről viszont a kormány még nem ülésezett a Kúria döntése óta, akkor lehet majd mérlegelni, hogy ezt a jogi kockázatot érdemes-e bevállalni. Rétvári Bence hozzáfűzte, még várunk az Alkotmánybíróság jogértelmezési döntésére is, hiszen azt sem szabad elfelejteni, ami a fogyasztói szerződéseknél a tisztességes, tisztességtelen feltételek erőfölénnyel való visszaélés kérdéskörét vizsgálja. Amíg, meg nem születik a végső mentőcsomag, amelyik megszünteti a jelzálogalapú devizahiteleket, az árfolyamgáttal addig biztosan jobban járnak.
(Hír Tv Magyarország élőben)
