A parlament már augusztusban is ülésezett, szeptember első napjaiban pedig alaptörvény módosítással foglalkozik, melynek ötödik módosítása a vallási közösségeket, a kampányhirdetéseket, valamint a PSZÁF funkciójának a Magyar Nemzeti Bankra ruházását is tartalmazza – mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában szerdán.
Rétvári Bence reményét fejezte ki, azzal kapcsolatban, hogy mindezekkel a beterjesztett módosításokkal a nemzetközi viták lezárulnak és megnyugvást hoznak az Európai Unióban. Habár a kormány úgy gondolja, hogy az előző változat sok esetben jobb volt, ugyanakkor most Magyarországnak az az érdeke, hogy ezek a viták lezáruljanak, és ne legyenek ilyenfajta eljárások az országgal szemben – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, hogy az ötödik módosítást a nemzetközi viták és azoknak a lezárása generálták. Rétvári Bence hozzátette, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás sem a kormánynak volt alapvetően a szándéka, hanem az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükséges, hiszen az átmeneti részből a törzsszövegbe kellett átemelni fontos rendelkezéseket, úgyhogy ez az utóbbi két alkotmánymódosítás már mind külső impulzusok alapján történt.
Az államtitkár indulatokra is számít az őszi ülésszakban: nemcsak azért, mert az ellenzék- és kormánypártok között lesznek torzsalkodások, hanem mert az ellenzék pártjai is egymást próbálják túllicitálni, de bízik benne, hogy ez azért a jó modor határain belül marad.
Kövér László házelnöknek az InfoRádióban elmondott szavaival kapcsolatban Rétvári Bence elmondta, hogy azok a típusú jogi rendelkezések, amelyek nem igényelnek törvényi szintet, tehát nem alapjogokat érintenek, nem a legfontosabb garanciákat tartalmazzák, hanem a gyorsan változó részletszabályokat, azokat lehetne kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintnél alacsonyabb szinten megjeleníteni.
Az államtitkár elmondta, hogy van a szónak egyfajta rossz kicsengése, de ha megnézzük a mostani nemzetközi jogszabályalkotást, sok országban úgynevezett szükségrendelet vagy rendelet gyors meghozatalára is van lehetőség. Amikor törvényi szintű jogszabályokat hoz a kormány, és csak utólag, harminc nappal később kerül jóváhagyásra a parlament elé, ha a parlament nem hagyja jóvá, akkor különböző jogkövetkezmények lépnek hatályba.
A kormány deregulációs programjának köszönhetően, százas nagyságrendben törvényeket, ezres nagyságrendben pedig egyéb jogszabályokat helyeztek hatályon kívül, hogy megszüntessék a jogszabályoknak a túlszabályozottságát, így az egész jogi környezet jobban áttekinthetővé vált. Magyarország messze a törvényekre helyezi a hangsúlyt, ott jelenik meg nagyon sok szabály, és azok a garanciák, amelyek az állampolgárok jogainak érvényesítésére szükségesek, sokkal jobban megjelennek a magyar jogban, mint a spanyol vagy más európai országok jogában most is. Ezért szerinte csak azt érdemes rendeletekben szabályozni, ami fölöslegesen túlszabályozza a törvényi szintet, és ez teljes mértékben európai tendencia.
(M1 Ma reggel)
