A Tobin-ügyről és az alkotmánymódosításról beszélt Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Duna TV Közbeszéd című műsorában kedden.
Az államtitkár a Tobin-üggyel kapcsolatban elmondta, hogy szeptember 15-ig volt egy határideje Írországnak, és az ír gázolónak is, hogy önmaga jelentkezzen, és itt Magyarországon elkezdje letölteni büntetését. Magyarország vállalta, hogy a lehető leggyorsabb időn belül azt a bizonyos büntetés végrehajtás átadása eljárást lefolytatja, amelynek következtében nem Magyarországon töltené le a teljes börtönbüntetését, hanem átmehetne Írországba, és ott a maradék részt letölthetné.
Tobin azonban most további gondolkodási időt kért, ezért Magyarország módosította azt 30-ára. Ugyanakkor, ha lejár ez a már meghosszabbított határidő, amikor ő önként bevonulhat itt Magyarországon letölteni - a jogerősen, senki által nem vitatottan kiszabott szabadságvesztés - büntetését, akkor utána viszont Magyarország pert indíthat az Európai Bíróságon Írország ellen. Erre a lehetőséget az adja – fűzte hozzá az államtitkár, hogy az uniós tagállamok - egy 2008-ban elfogadott kerethatározat szerint - elismerik a más tagállamok által hozott ítéletek érvényességét, és végrehajtják azokat saját országukban. Írország azonban az irányelvek átültetését nem tette meg, és csak 2011-ben kértek úgynevezett derogációt, tehát felmentést az alól, hogy ezt a fajta jogszabályt a saját jogukba ültessék – mondta el az államtitkár.
Ha az Unió elindít egy kötelezettségszegési eljárást Írországgal szemben, és megnyeri ezt az eljárást, és Írországot kötelezik, hogy a hároméves, kimaradt időszakot is töltse ki, akkor onnantól kezdve már Magyarország kérheti ennek az eljárásnak a lefolytatását, a teljes jogi környezetben. Hiszen itt most egy jogszabályi hiányra, egy szabályozási hibára hivatkozik Írország. Írország a halasztást 2011 decemberében kérte, annak 2014 decemberében jár le a hároméves határideje, így 2014 decemberéig Magyarország is tehetetlen- fűzte hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence elmondta még, hogy Navracsics Tibor igazságügy miniszter levélben fordul Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz azt tudakolva, hogy jól értelmezi-e Magyarország a kerethatározatot és Írország lépéseit, majd hangsúlyozta, hogy Magyarország mindent meg fog tenni azért, hogy az ír gázoló letöltse börtönbüntetését.
REZSICSÖKKENTÉS ALKOTMÁNYBA FOGLALÁSA - Az államtitkár arra a kérdésre, hogy bebetonozná-e a rezsicsökkentés az alkotmányba, kifejtette: van egy olyan része a közműszabályozásnak, amelyik még nem született meg Magyarországon, hiszen nem születtek meg azok a jogszabályok, amelyek azt jelzik, hogy ez nem a piaci szférára tartozik.
Valódi választása nem az embereknek van, hanem a nagyfogyasztóknak, tehát gyáraknak, vagy sok telephellyel rendelkező bármilyen szervezeteknek, intézményeknek. Éppen ezért itt nem a profitszerzés kell, hogy legyen a vezérlő elv, hanem a minél magasabb szolgáltatás minél alacsonyabb áron – mondta és hozzátette: ezért kellene ezt törvényben szabályozni.
Szerinte nem kell, hogy az alkotmány bármit a rezsivel konkrétan részleteiben meghatározzon. Csupán azt, hogy a közműszolgáltatások, tehát ami a közjót szolgálja, egy gazdasági vállalkozás, amely nonprofit jelleggel működik, hogy az ezekre vonatkozó szabályozás, az kétharmados legyen, mint ahogy sok más területet is kijelöl, ahol az alapvető szabályokat kétharmados törvényben kell rögzíteni. Nyilván majd lesznek feles jogszabályok és kormányrendeletek is ezzel kapcsolatban.
Az államtitkár beszélt arról, hogy a közműszolgáltatók az előző években óriási nyereséget könyvelhettek el, amit kivittek az országból, úgy, hogy ehhez különösebben infrastruktúrát nem kellett kiépíteniük, mert azt a privatizációban, a Horn-kormány alatt megszerezték viszonylag alacsony bekerülési áron.
A kormány most úgy gondolja, példát vesz más országokról pl. Hamburg városa jelentette be a napokban, hogy visszaveszi mind a gáz-, víz- és a villanyszolgáltatást is közösségi tulajdonba.
(Duna TV Közbeszéd)