A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény nagyon fontos, melynek két része van. Egyik a bizottság felállításáról szól, a másik pedig a múlt megismerésének az áldozatok szempontjából új kapukat nyit ki, hiszen a bizottság egyfajta motorszerepet lát el, az elmúlt negyven év feltárásával kapcsolatban a legszélesebb körű iratbetekintési joga van- mondta Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára kedden a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában.

Egy történészekből álló stáb segít a feltáró munkában és létrehozza a „fehér könyveket”, melyben megyénként vagy ágazatonként feltérképezik ki volt az igazi hatalom birtokosa és ki volt az, akinek informális irányítási joga volt. Akkor még a telefon-jog működött, hogyha egy illetékes elvtárs felemelte a telefont és utasított valakit, akkor az úgy viselkedett, ahogy azt tőle elvárták; másként működött a rendszer, mint ami a jogszabályokban volt. Azt kell tehát megismerni- magyarázta az államtitkár -, hogy ki volt az, aki a működést igazából irányította, hogyan uralta az egész országot az MSZMP, a KB, korábban a Magyar Dolgozók Pártja.

Részletes feltárást kell készíteni, a neveket pedig nyilvánosságra kell hozni ezekben a fehér könyvekben. Vagyis konkrétan ott lesz, hogy melyik ember hol lakott, milyen irányítási jogköre volt, hogyan tette tönkre emberek, tudósok, családok életét, vagy küldte őket a Hortobágyra kitelepítve –sorolta Rétvári.

Már most is elég nagy iratköteg áll rendelkezésre és bízunk benne, hogy ez tovább fog növekedni. Az államtitkár megjegyezte ugyanakkor, hogy az MSZP pártalapítványa, a Politikatörténeti Intézet törvény ellenére sem adja át a nála levő egykori állampárt szempontjából fontos iratokat. Rétvári Bence bízik benne, hogy előbb-utóbb ezek a dokumentumok is bekerülnek az állami közlevéltárakba, ezáltal még szélesebb körből lehet majd az iratokat tanulmányozni.

Azt szeretnénk, hogy a lehető legrészletesebben minden személyről kiderüljön, nem azért van nagy háza a város közepén mert rendkívül jó feltaláló, vagy szorgalmas üzletember volt, hanem azért, mert 1990 előtt például ő volt a párt főembere a megyében és a jutalmakat a rendszerváltáskor kijátszotta magának- hangsúlyozta.

Rétvári Bence kiemelte, a törvény egyértelműen fogalmaz: mindenki, aki az akkori hatalom birtokosa volt – ami általában vett hatalmat jelent –, közszereplőnek minősül, vagyis minden olyan adat, ami a közszereplői minőségükkel kapcsolatos –például, hogy hogyan éltek a hatalmukkal –, az új Alaptörvény alapján közérdekű adatnak minősül, tehát nyilvánosságra lehet hozni.

Az államtitkár az ellenzék hozzáállásával kapcsolatban megállapította, kibúvót kerestek, hogy ne kelljen megszavazniuk a javaslatot, hiszen csak a Fidesz és a KDNP szereplői és képviselői szavazták meg és támogatták azért, mert ez olyan új minőséget hoz az adatok megismerésében, ami korábban nem volt. Az államtitkár hozzátette: a legnagyobb előrelépés - amiért az ellenzéki pártok képviselői ódzkodtak megszavazni ezt a törvényt – az, hogy a január elsejei hatálybalépést követően egyetlen hálózati személy sincsen biztonságban. Akik 1990-ben magukra zárták az ajtót és névtelenségbe burkolózhattak, most kinyitja a törvény az ajtót és az áldozatok, a megfigyeltek kezébe adja a lehetőséget, hogy a nyilvánosság előtt megnevezik ezeket a szereplőket. Eddig törvény megtiltotta, hogy kiálljanak és közösségben, médiában vagy akár az interneten közzé tegyék azok nevét, akik az ő megfigyelésükre utasítottak másokat.

A hálózati személyek nevének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a különbség az, hogy nem országgyűlési képviselők vagy tudósok kezébe kerül ez a lehetőség, hanem a megfigyelt emberhez. Akik hétköznapi ügynökök voltak, azokról minden érintett maga döntheti el, hogy akarja-e, hogy ezáltal a története újra napvilágra kerüljön; vagy inkább azt mondja, hogy bár tudja, ki figyelte meg, ki utasította erre, de mégsem akarja ezeket az adatokat nyilvánosságra hozni- mondta az államtitkár.

Az ellenzéki módosító indítványok a teljes iratanyag nyilvánosságát célozták, ami azt jelentette volna, hogy olyan valós vagy valótlan adatok, magánéletre, alkoholizmusra, gyenge pontokra, a családdal való viszonyára vonatkozó adatok is nyilvánosságra kerültek volna, amelyek épp a megfigyelt személy számára jelentett volna vegzálást- magyarázta.

(Hír Tv Magyarország élőben)