Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden, Strasbourgban kihirdetett ítéletéről. A bírósági döntés indoklásában az szerepel, hogy a magyar állam nem tudta bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás az állami támogatással visszaélő közösségek kiszűrése.
Rétvári Bence elmondta, hogy ez egy első fokú döntés, innen Magyarországnak még lehetősége lesz adott esetben fellebbezni. A strasbourgi bíróság, az Európa Tanácsnak a szerve, ugyanúgy, mint a Velencei Bizottság. A Velencei Bizottság azt állapította meg, hogy az egyházügyi törvény egy széles körű és liberális kerete a vallásszabadság gyakorlásának. Majd most ugyanezen Európa Tanács másik szerve mégis jogsérelmet állapít meg egy másik kérdésben. Nyilvánvalóan nem lehet a kettő teljes ellentmondásban, tehát itt csak közvetett vallásszabadság jogának sérelméről lehet szó. A vallását mindenki szabadon gyakorolja, ezzel kapcsolatban semmifajta érdemi kifogással nem lehet élni – részletezte az államtitkár.
Ebben az esetben az anyagi támogatásokról van szó, a pénzügyi helyzetről, az 1 százalékokról, a különböző kiegészítésekről, amit ezek a szervezetek is szeretnének elérni. Ebben a kérdésben nem hozott döntést viszont a bíróság. Az első fokon megállapított ítélet ellen fellebbezni lehet, melyre Magyarországnak három hónapon belül, július 8-áig van lehetősége.
Első áttekintésre hiányzik az ítéletből, hogy bár azt mondja, hogy ez egy túl drasztikus eszköz a bizniszegyházak kiszűrésére, nem mond más eszközt, ami törvényes lenne a megoldásra. A kormány úgy gondolja, hogy helyes módszer volt, hogy nulláról indult minden egyház, most már van jogorvoslati lehetőség is a parlament döntése ellen, Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, tehát nagymértékben változott a szabályozás.
Nyilvánvalóan különböző intézményfenntartó egyházak között, különböző ideje a világban tevékenykedő egyházak között igenis jogszerű különbséget tenni. Hiszen nem ugyanaz egy két hete létrejött 12 fős csoport és egy ezeréves, kétezer éves vagy négyezer éves egyház vagy felekezet. Ezek között nyilvánvalóan különbséget lehet tenni akár a beágyazottság alapján, akár az intézményfenntartás alapján.
Itt a plusztámogatásokról van szó – hangsúlyozta Rétvári Bence, hiszen itt milliárdos tételekért perelték be a magyar államot. A strasbourgi bíróság azt javasolja a feleknek, hogy ha az ítélet hatályossá válik, akkor fél éven belül állapodjanak meg ezekről az összegekről. Tehát itt egy pénzügyi alkufolyamatot írt elő a perben álló felek számára a strasbourgi bíróság. Úgy gondoljuk, hogy a mi érveinket nem vette kellőképpen figyelembe, és ez akár a fellebbezést is megalapozhatja, hogyha a kormányzati álláspont nem tükröződik kellőképpen ebben az első fokú ítéletben – mondta az államtitkár.
A műsorban szó volt még a Luxemburgi Európai Bíróság döntéséről is, mely szerint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország uniós jogot sértett. Most a magyar félen a sor, hogy ezt milyen formában fogja majd orvosolni. Ha az Európai Bizottság ezt nem megfelelőnek tartja, akkor Magyarországot pénzbírsággal is sújthatja.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Jóri András esetében egy hat éves mandátumból három év telt le, létrejött egy új szerv, amelynek új vezetőt választottunk a parlamentben. Ennek a szervnek a függetlenségét senki nem vonta kétségbe, tehát egy ugyanolyan független szerv van, mint korábban, az Unió mégis ilyesfajta retorzióval fenyegeti a magyar államot.
Rétvári szerint ha a sorok között olvasunk a bíróság döntésében, akkor abba az irányba orientálja Magyarországot, hogy Jóri Andrással személyében állapodjon meg, hiszen itt elmaradt munkabér megtérítésére kerülhet sor, vagy a hátralévő időre lévő illetményekkel kapcsolatos utalások vannak ebben a döntésben.
(Hír TV Magyarország élőben)
