Itt senki nem fogja megkérdezni a lányoktól, hogy akarnak-e gyereket szülni a következő két évben, a cél a közigazgatás egészének elit szintre emelése - mondta az [origo]-nak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence. A tervek szerint 300 fiatalnak adnak ösztöndíjat a hétvégi kormányzati karrier expón, közülük 250-nek állása is lesz a közigazgatásban, méghozzá az ígéretek szerint versenyképes fizetéssel.

Szombaton rendezik a Millenárison a Kormányzati Karrier Expót, ahol mind a nyolc minisztérium bemutatkozik, hogy a hivatali karriert népszerűsítse a fiatalok körében. A motivációt egy 300 főre kiírt ösztöndíj-pályázat növeli, amelynek keretében itthon havi 100 ezer forintot, külföldön pedig a képzés költségtérítését kaphatja az, aki megfelel a feltételeknek, és 2-3 évre elkötelezi magát a magyar közigazgatásban.

- Ön ott lesz a Millenárison?

- Természetesen és bízom benne, hogy minden tárca, minden államtitkára ott lesz.

- Erre valóban lehet számítani, mindenki képviselteti majd magát?

- Az a törekvés, hogy minden minisztériumnak legyen ott a lehető legfelsőbb vezetője, mindenképp legyenek ott olyanok, akik tudnak érdemben válaszolni a fiatalok kérdéseire és ha lehet, akkor államtitkárok is jöjjenek el. Igyekszünk több állami vezetőt és fiatalokat is odahívni, hogy minél több szemszögből, azaz ne csak állami vezetőkéből, de kvázi béka- és gólyaperspektívából is látható legyen a közigazgatás.

- A program szerint lesznek előadások beszélgetésekkel a tárcákról, meg standok is. Ön például be fog állni egy pult mögé, hogy népszerűsítse a minisztériumot?

- A népszerű csehszlovák sorozat, a Nők a pult mögött mintájára egy új magyar sorozat, Az államtitkár a pult mögött következik. A válaszom tehát az, hogy persze, ott leszek. - Hogyan képzelte el, mivel népszerűsíti a minisztériumát? A minisztérium, ahol én is dolgozom, elsősorban jogászoknak van kitalálva: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Itt is lehet nagyon jó pályát befutni. Főleg most, hogy a következő fél év az EU-elnökség miatt különösen érdekesnek ígérkezik egy jogász számára kivált, ha magyar és európai ügyekkel szeretne foglalkozni. Azt szeretnénk bemutatni, hogy akár a KIM-en, akár a többi tárcán belül, milyen sokféle karrierlehetőséget biztosít a közigazgatás.

- Mi a célkitűzés, mikor lesznek elégedettek az expóval?

- A célkitűzésünk az, hogy amikor egy fiatal a pályaválasztás előtt áll, vagyis amikor az egyetem után el kell döntenie, hogy hova menjen el dolgozni, akkor egy multicéggel, nagyvállalattal vagy külföldi munkalehetőséggel egyenértékű lehetőségként jelenjen meg a közigazgatás is. Egy mai fiatal keveset tud arról, hogy az állam hogy néz ki. Egy távoli szürke doboznak képzeli el, aminek minden sarka derékszögű, ezt szeretnénk egy kicsit színesebbé, vonzóbbá, érdekesebbé tenni a számukra. Ez nem öncélú, azt szeretnénk elérni, hogy minél több, jó teljesítményű fiatal, nyelveket beszélő diplomás jöjjön a közigazgatásba.

- Ez egy közigazgatási elit képzése lenne?

- Azt szeretnénk, ha az egész közigazgatás egy elit lenne. Nem egy külön réteget szeretnénk, a kormánytisztviselőkről szóló törvény már most lehetőséget biztosít arra, hogy 18 év várakozás után - hiszen 1992-ben fogadták el a köztisztviselői törvényt - lehessen minőségi cseréket csinálni a közigazgatásban, a minőségi cserékhez pedig szükség van a diplomás, nyelveket beszélő és a közszolgálat iránt elkötelezett fiatalokra.

- Van külföldi példa, amit próbálnak követni vagy teljesen saját ötletről van szó?

- Nem tartom kizártnak, hogy van külföldön ilyen, de nem külföldi példát próbáltunk Magyarországra átültetni. Nekünk határozott elképzelésünk van a közigazgatásról. A jogszabályok terén tavasszal nagy lendülettel haladtunk előre, de ugyanolyan szükség van arra is, hogy a jogszabályok végrehajtóinak a szemléletén és összetételén is változtassunk. A karrier expo ennek a minőségi cserének az alapja.

- Említette, hogy a privát szférával szeretnének versenyezni. Ez hogyan lehetséges?

- Ez az egyik nagy feladata a minisztériumnak és a kormánynak is a következő négy évben, vagyis, hogy egy fiatal számára is vonzó életpályává tegyük a közigazgatást. Az előző nyolc évben az volt az elképzelés a Gyurcsány-Kóka-féle szisztéma alapján, hogy nagyvállalati vezetőket, menedzseri fizetéssel áthoznak a közigazgatásba azzal a céllal, hogy ők majd megváltoztatják, hatékonyabbá teszik a közigazgatás működését. Ez nem jött be, mert a menedzserek nem találták meg a közös hangot a közalkalmazottakkal, köztisztviselőkkel, csak feszültség lett köztük, de előre haladás nem. Nekünk más az elképzelésünk a közigazgatás jobbítása terén.
Mi azt szeretnénk, hogy ne a már piaci karriert befutott felsővezetők jöjjenek át, hanem fiatalokból neveljünk ki egy új köztisztviselői kart, őket hozzuk be a pályaválasztás környékén - ezért van ez a karrier expo is. Ők legyenek azok, akik altruista szemlélettel az új, leendő köztisztviselői karnak egy nagyon markáns részét képzik. Úgy gondolom, jelenleg a közszférában kiszámítható a jövő, miközben a privát szférában elég nagy leépítések vannak, sőt lesznek is.

- A kormánynak voltak olyan lépései, ami épp a kiszámíthatóság ellen hatottak, például az indoklás nélküli elbocsátás, de akár a privát szférával való versengés ellenpontja lehet a kétmillió forintos bérplafon is. Ez nem mond ellent a fenti gondolatmenetnek?

- Úgy gondolom, hogy egy pályakezdő fiatal emiatt nem fog eltántorodni a közigazgatástól. Lehet, hogy ez Simor Andrásnak probléma, de egy átlag magyar fiatalnak nem. Ez nagyon keveseket érint: a közigazgatás több százezres táborában elég kevesen vannak, akik emiatt tántorodnának el. A kormánytisztviselői törvény pedig épp a minőségi cserékre biztosít lehetőséget. Eddig nem lehetett eltávolítani a közigazgatásból, ha valaki sorozatosan hibákat követett el, nem végezte el a feladatait, csúszott a határidőkkel. Márpedig ez egy felelősségteljes munka, együtt kell működni másokkal. Versenyszférához mérhető fizetést ígérnek
Aki nem dolgozik, nem jól dolgozik, nincs meg a képessége vagy az idők folyamán elvesztette a motiváltságát és nem tud hatékonyan dolgozni, nem tud minket hatékonyan segíteni a munkában, azoktól most meg tudunk válni. Eddig ez jogilag képtelenség volt, mert ha bíróságra ment a felmentés után, a bíróság szinte mindig neki ítélt igazat és mindig visszahelyezte a munkakörébe, miközben óriási pénzeket kellett kifizetni az államnak elmaradt munkabér jogcímén. A vezetők elszoktak attól, hogy valakitől elbúcsúzzanak: csak áthelyezték az adott közszolgát vagy valami más trükkel próbálkoztak. Most már őszintén meg lehet mondani, hogy 'elnézést, ön nem jól végezte a munkáját'.

- Az idősebb generációkkal elégedetlenek?

- Nem, ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lesznek idősebbek a közigazgatásban. Szükség van rájuk, a legtöbb tapasztalat náluk van, de például egy uniós elnökségnek nyelvtudással rendelkező fiatalokkal lehet inkább nekimenni. Nyilván itt kell tartani a jó szakembereket a közigazgatáson belül, de vérfrissítésre, minőségi cserékre szükség van. Nagyon sokan kerültek be úgy a közigazgatásba, hogy úgy érezték: 'nem vagyok jó sehova, hát elmegyek a közszférába, mert ott nincs teljesítménykényszer és fél ötkor kieshet a kezemből a toll'.

- Egy nagyon jól sikerült képzés után, a kötelezően vállalt 2-3 év hűségidő leteltével, a több nyelvet beszélő, jól képzett fiatal foghatja magát és kimehet például Brüsszelbe. Nem félnek attól, hogy ugyanaz történik majd, mint például az orvosoknál, vagyis, hogy elindul a kivándorlás?

- Az ösztöndíjprogram az egyik legfontosabb része ennek a karrier expónak, mert ilyen sose volt még Magyarországon. Ha valaki jelentkezik és beválogatjuk a 300 fiatal közé, akkor kiküldjük külföldre, hogy tapasztalatot szerezzen, aztán pedig itthon kap gyakorlatot. Tehát, ha valaki a Vidékfejlesztési Minisztériumban szeretne dolgozni, akkor elküldjük a dán mezőgazdasági minisztériumba, hogy ott dolgozzon fél évig; ha valaki a Magyar Szabadalmi Hivatalban szeretne dolgozni, akkor elküldjük a spanyol szabadalmi hivatalba, hogy ott szerezzen tapasztalatot. Utána visszajön, itt is dolgozik, és azután kínálunk neki egy hosszú távú állást: mégpedig a 300 főből 250-nek. Öt hónapra kiküldik a nyerteseket külföldi intézményekhez A külföldi gyakorlat több célt szolgál: egyrészt hogy az ösztöndíjas nyelvtudása valódi szakmai nyelvtudássá fejlődjön, másrészt, hogy megismerje a külföldi jogszabályokat és gyakorlatot. A harmadik és talán legfontosabb, hogy így meg lehet ismerkedni egy másfajta munkamorállal és munkakultúrával. Egy dolog a jogszabályok lecserélése, de ha a jogszabályok végrehajtói ugyanazok maradnak, akkor ők már csak rutinból is a régi jogszabályokat fogják végrehajtani, bármennyire is újak vannak már hatályban. Háromszáz fiatal már érzékelhető a közszférában is. Nyilván olyanokat várunk, akik elfogadják, hogy utána itt maradnak, itt dolgoznak.

- Magyar adófizetői pénzből vagy uniós pályázatból finanszírozzák a programot?

- A projektet uniós pénzből finanszírozzuk.

- A szavaiból az derült ki, hogy a 300-ból 250 fiatal számíthat arra...

- ...a 250 legjobb.

-...a 250 legjobb fiatal számíthat arra, hogy biztosan állást kap.

- Igen. És akkor valószínűleg jó állást is fog kapni.

- Ez mit jelent pontosan?

- Azt, hogy egy pályakezdő a versenyszférához mérhető fizetéssel kezdhet.

- Egyből vezetői pozícióba kerülve?

- Ezek a fiatalok természetesen nem a bértábla alján fogják kezdeni az életpályájukat, mert addigra már lesz tapasztalatuk és jó végzettségük: egy versenyképes fizetéssel állnak majd munkába. Itt nem fogja megkérdezni a munkáltató a lányoktól, hogy akarnak-e gyereket szülni a következő két évben, és ezért nem fognak nekik nemet mondani. Ebből a szempontból családbarátabb is lesz ez a hely, mint a vállalati kör.

- Milyen kritériumok szerint zajlik a kiválasztás? Ki jelöli egyáltalán a helyekről döntő bizottságot?

- A jelentkezőknek első sorban azt kell bemutatniuk, hogy van felsőfokú végzettségük, bármilyen, tehát nem csak jogi, vagy közigazgatási. Emellett a nyelvtudást is igazolni kell. Az alapján fogják a sorrendet meghatározni, hogy kinek milyen típusú végzettsége van, az önéletrajzokból mi derül ki, vanna-e, akik esetleg több nyelvet vagy szaknyelvet is beszélnek. Ha valaki bekerül a közigazgatási önéletrajz-adatbázisunkba, lehet, hogy egyik területre nem, de egy másik területre ajánlatot kap majd.

- Az angol nyelvtudással kapcsolatban akad ellentmondás a kormányzaton belül. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt nyilatkozta, hogy a nyelvi sokszínűség Kelet-Európájából "kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn", vagyis szerinte az angoltanítás túlreprezentált az oktatási rendszerben. A tapasztalat szerint, s erre épít az Önök pályázata is, az angol pedig igenis fontos.

- A közszférában annak, aki nemzetközi vagy európai uniós ügyekkel is foglalkozik, a munkanyelv elsősorban az angol. Az más kérdés, hogy ha általában gondolkodunk képzésről, akkor más szempontok is lehetnek: az üzleti kapcsolatokban jó, ha valaki lengyelekkel is tud üzletelni, vagy románokkal, ukránokkal, horvátokkal. Aki itt, a közszférában dolgozik, annak ezzel együtt egyértelműen az angol a legelőnyösebb, ha valakinek ezen felül más nyelvtudása is van, az pedig kincs.

- A pályázathoz ajánlólevél is csatolható. Ez mit jelent? Hogy ha valakinek megfelelő aláírás található a levelében, az előnyt élvez?

- Ez azt jelenti, hogy nem csak frissen végzett egyetemistáknak, teljesen pályakezdőknek, hanem azoknak is lehetőséget adunk, akik pár éve már a közszférában dolgoznak. Ha ajánlólevelet kap a főosztályvezetőjétől vagy bármilyen más felsővezetőtől, hogy jól végezte a munkáját, az nyilván előnyt jelent, abból látjuk, hogy van együttműködési készsége, a közjó szolgálata már napi rutinjává vált. Ez máshol is szokás, máshol is kérnek ajánlólevelet, referenciát. Ez a munkaerőpiacon bevett forma, mi se gondoltuk, hogy ki kell szedni.

- Egy friss diplomásnak nyilvánvalóan nincs közigazgatási ajánlólevele. Ő kapásból versenyhátrányból indul?

- Nem indul versenyhátrányból, mert lehet ajánlólevele a tanszékvezetőjétől, vagy épp egy civil szervezettől, hogy valamilyen területhez jól ért, hogy nagyon jól együttműködött a többiekkel. Nekünk nagyon fontos az együttműködési készség, a csapatban dolgozás, a csapatban gondolkodás. Ezért, ha más területről tud ajánlólevelet szerezni, az ugyanúgy előnyt jelenthet.

- Mi lesz az expo után, milyen kifutással számolnak?

- Lesz értékelés, biztos lesz olyan, amit majd meg kell változtatni. Ilyen karrier expóra évről évre szükség lesz, hiszen hosszú távú tervünk a közigazgatás és a minisztériumi vezetés átalakítása. Egy hosszabb folyamatról van szó: nem csak minisztériumokba várunk fiatalokat, hanem megyei kormányhivatalokba is. Az egész országban szükség van minél több fiatalra, ezért évről évre meg kell rendezni a kiállítást.

(origo.hu)