A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslatról beszélt.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az Unióban azoknak az aránya, akik bejelentenének valamilyen korrupciós ügyet. Németországban az emberek 94 százaléka jelezné, ha korrupcióval találkozik, a briteknél 91, Portugáliában 80, ez Magyarországon mindösszesen 30 százalék, tehát 70 százalék az, aki elhallgatná. Ennek oka az egykori kommunista múlt öröksége, ugyanis az ilyesfajta bejelentéseknek itt rossz konnotációja van, rossz szájízzel beszélnek erről és az emberek félnek a retorziótól. Másrészről pedig úgy gondolják, hogy úgyse történik semmi. Azért hozták létre ezt a törvényt, hogy ez az "úgy se történik semmi" ne legyen általános érzet, illetve hogy védelmet is nyújtson azoknak, akik valamilyen korrupciós ügyet névtelenül is bejelentenek.
Bárándy Gergely kritikájára reagálva Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy az ellenzéki képviselő által említett logika alapján az Egyesült Államoknak van a legtöbb féltenivalója, hiszen ott a bejelentő védelmi rendszer évek óta működik, és a legnagyobb korrupciós ügyeket sikerült így leleplezniük, ugyanis védelmet és névtelenséget ígértek azoknak, akik a legnagyobb korrupciós ügyeket feltárják. Az MSZP-nek sajnos nem volt ezen a területen sem életszerű javaslata, mint ahogy a saját nyolc éve alatt sem tett semmi érdemit a korrupció megelőzése érdekében, így a parlamenti vitában sem tudott semmi újat, vagy előremutatót mutatni. Az államtitkár elmondta, hogy európai példák alapján dolgoztak.
A honorálás kérdésére válaszul Rétvári Bence elmondta, hogy kétfajta modell van: az angolszász, inkább amerikai modell, amely esetében ha valaki tesz egy bejelentést, akkor az államnak okozott korábbi kár - amely így megtérül,- tíz százalékát egyfajta sikerdíjként megkapja. Az európai modellekben nem így van, ott azért közérdekű a bejelentés, mert semmifajta magánérdeke nincs az illetőnek.
Az államtitkár elmondta, hogy azért választották az ombudsmant, az alapjogi biztost, és egy nála kialakítandó elektronikus rendszert, mert ott mindenki maga megteheti a bejelentését. Onnantól kezdve nem merül föl a neve, de tovább tudja figyelni, hogyan alakul az általa tett bejelentés, jutott-e rendőrségi, ügyészségi, bírósági fázisba.
Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet pont erre a jogszabályra, az államtitkár elmondta, hogy még körülbelül három hétig fogja a parlament vitatni, és január elsején fog hatályba lépni. Ennek az az oka, hogy legyen idő az anonim bejelentési felületet létrehozni, illetve azokat a jogszabályokat megalkotni, amelyek további védelmet biztosítanak a bejelentőknek, hiszen már ez a törvény is azt mondja, hogy ha a bejelentés miatt a munkáltató valamilyen hátrányos intézkedést hoz a munkavállalóval szemben, akkor az onnantól kezdve semmis.
(Kossuth Rádió 180 perc)
