Rétvári Bence parlamenti államtitkár a Lánchíd Rádió Kulissza című műsorában beszélt többek között a Marx-szoborról, a német megszállás emlékművéről, a rezsicsökkentésről és a devizahitelesek problémájáról.

Az államtitkár elmondta, hogy valójában 25 évvel ezelőtt kellett volna Marx Károlynak a szobrát eltávolítani Budapest egyik legpatinásabb egyetemén, ahol a közgazdászképzésnek egy igen fontos központja van.

Az államtitkár rámutatott, hogy Marx Károly minden szempontból olyan nézeteket vallott, amelyek senki számára nem vállalhatók, ugyanakkor mégis ott áll a szobra. Ráadásul ez a Marx-szobor az '56-os forradalom után, '57-ben lett megrendelve az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem által, és a forradalom utáni években állították föl. Tehát egyértelműen a kommunista eszme megalapozójának szól, és nem pedig közgazdásznak, hiszen közgazdászból mást is találhattak volna Adam Smithtől Samuelsonon át Keynesig. De mégis Marxnak került oda szobra, mi úgy gondoljuk, hogy a Szoborparkban a helye, sajnáljuk, hogy az egyetem vezetése nem osztja e téren az álláspontunkat – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség ekkora sietségre a német megszállás emlékművének a létrehozásához, az államtitkár elmondta, hogy azoknak az áldozatoknak, akiknek a náci megszállás alatt elvették az életét, elvették a vagyonát, bebörtönözték, nekik szeretnének emlékművet állítani, az ő szenvedésükre szeretnénk emlékezni, ami a magyar történelemnek a kitörölhetetlen része.

A szimbolikus politizálás kapcsán Rétvári elmondta, hogy nyilván van a választóknak egy része, akinek fontos a szimbolikus kérdéseknek a rendezése, de az emberek jó része igazából egy sikeres gazdaságpolitikában bízik egy kormányzaton belül. Fontos, hogy nemcsak erről szól a politika, hanem ugyanúgy a rezsicsökkentésről, a rezsicsökkentés megvédéséről, az alacsonyabb jövedelemadózási viszonyokról. Tehát sok más téren is igyekszik a kormány cselekedni.

A harmadik rezsicsökkentéssel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország megerősödésének a jele, hogy immáron nem külföldi székhelyekből irányított cégek határozzák meg, hogy mennyiből kell tudnia megélni, hogy mennyit kell tudjon kifizetni a megélhetéséhez egy-egy magyar családnak, hanem sokkal inkább igazságosan dől ez el. A bankadó bevezetése után egy évvel volt olyan magyarországi bank, amelyik rekordosztalékot fizetett a részvényeseinek. Egy erősebb Magyarország meg tudja védeni az állampolgárait, például a magasabb rezsidíjaktól is, és így bízik abban a kormányzat, hogy mindenki érezheti, hogy valamivel jobban tud élni, mint pár évvel korábban.

A devizahitelesek kapcsán Rétvári hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják, hogy amíg lehet, a devizahiteleseken tudjanak segíteni,  hiszen nagyon sok devizahiteles már kapott segítséget. Ennél jóval többen vettek már részt az árfolyamgátban, ami továbbra is mindenki számára nyitva áll. Tehát akinek fizetési nehézségei vannak hónapról hónapra devizahitel-törlesztésben, annak - és mindenkinek - ez segítség, ha az árfolyamgát rendszerébe belép. Amikor pedig az Alkotmánybíróság által, és a Kúria által is teljesen tisztázott lesz a mostani devizahiteleknek a jogi megítélése, akkor rögtön beterjesztik azt a törvénymódosító javaslatot is, amelyik kivezeti a devizahiteleket, de úgy, hogy ne járjanak rosszabbul a forinthitelesek, mint a devizahitelesek.

(Lánchíd Rádió Kulissza)