A Holokauszt Emléknapról és a baloldali összefogásról beszélt hétfőn Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Az Este című műsorban.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország más nyugat-európai országokhoz képest nagy hátrányban van, ugyanis itt csak 25 éve lehet szabadon beszélni arról, mi történt a második világháború szörnyű vészkorszakában. Ezért sokkal élesebbek a viták, sokkal inkább támadólag vélik egyes felek a másik megnyilvánulásait, pedig akár ez az emléknap is, vagy a magyar emléknap, április 16-án, az ismeretanyag-bővülését, az emlékezést szolgálja. Hozzátette: a 2012-es Wallenberg-emlékév, a holokauszt emlékév, vagy az hogy a Nemzeti Alaptantervnek része lett - a zsidó szervezetekkel történt egyeztetés után- a zsidó-magyar együttélés pozitív példáinak a felmutatása, szintén ezt a célt szolgálja, hogy minél inkább tudományos, békés és az emberi méltóságot szem előtt tartó párbeszéd legyen hazánkban.

El kell ismerni, hogy sajnos voltak nagyon sokan, akik a náci eszmékkel kollaboráltak Magyarországon, és kiszolgálták a nyilasokat, vagy önmaguk is nyilasnak szegődtek és nyilván sokan az állami hatalmukat felhasználva követtek el embertelen cselekményeket. Ha a magyar állam nevében követték el tetteiket, akkor a magyar államnak a felelősséget vállalnia kell. Ennek jele az is, hogy a magyar kormány a holokauszt még köztünk élő túlélőinek a kárpótlási nyugdíjkiegészítését kétszer ötven százalékkal megemelte, ami a szenvedéseket nem tudja ugyan eltörölni, de mutatja a kormányzat felelősségvállalást az ő irányukban is – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Ez nem a zsidóságnak a tragédiája, hanem az egész magyarságnak, az egész emberiségnek a tragédiája, a pillanatnyi pártpolitikai csatározásokat ettől a témától távol kell tartani, mindenkinek önmérsékletet kell tanúsítani, és akkor sokkal inkább a közös, méltóságteljes emlékezés lesz ezeknek a napoknak is a legfőbb üzenete – fűzte hozzá.

A Szabadság téri emlékművel kapcsolatban Rétvári Bence elmondta, hogy nem érzi jogosnak az indulatokat és a vitákat, melyek arról szólnak, hogy ez az emlékmű fel akarja menteni az akkori magyar államigazgatást, és gyakorlatilag a megszállókra akarja a felelősséget tolni a holokausztért, a deportálásokért.

Az emlékműállítás az áldozatokból indul ki, egy történelmi ténynek - a 1944. március 19-ei német-náci megszállásnak – állít emléket - emelte ki az államtitkár. Ez egy történelmi tény, nem elvitatása bármiféle felelősségnek, csak egy tényrögzítés, hogy mi volt az a pillanat, amikor a magyar állam elvesztette a szuverenitását, elvesztette az önállóságát, és egyfajta katonai megszállás alatt élte onnantól kezdve a napjait egészen 1990. május 2-áig, az első szabad választások időpontjáig.

Azt soha senki nem tagadta, hogy az államnak felelőssége lett volna megvédeni a polgárait, mely funkcióját akkor nem látta el. Emberek százezreinek az élete forgott kockán, és több százezren haltak meg utána a haláltáborokban. Ezt elvitatni, a felelősséget eltolni senki nem akarja. Csupán azt a történelmi tényt akarjuk megállapítani, vagy ezáltal az emlékművel is kifejezni, hogy nem szabad elfelejteni, hogy itt nem a magyar történelem, a magyar államiság szerves fejlődéséről van szó, nem a magyar választók döntéséről vagy a magyar politika alakulásáról, hanem március 19-étől egy külső megszálló hatalomnak a mesterséges beavatkozásáról van szó. 

Az új magyar Alaptörvény egyértelműen leszögezi, hogy ha háborús bűncselekmények, akkor azért nem évülnek el, ha pedig  háborús időszakon kívül elkövetett bűncselekmények, akkor emberiesség elleni bűncselekmények, és ezért nem évülnek el. Az ilyesfajta büntetőjogi felelősségüket az új Alaptörvény és egy korábban kihirdetett nemzetközi szerződés sokkal szélesebben határozza meg.

Az interjúban szó volt még Mesterházy Attila hétvégi kongresszusi beszédéről és az ott elhangzottakról is, mely után Rétvári Bence szerint Mesterházy Attilának a bocsánatkérés lett volna az egyetlen vállalható lehetősége, és nem pedig perrel való fenyegetőzés, és eltagadása annak, amit ott mindenki hallott.

Ha valaki meghallgatja azt a felvételt, akkor tökéletesen hallja, hogy mi volt a bekiabálás. Ha mást mond az MSZP elnöke vagy a párt a mindenki által hallható bekiabálásról, ha, az még nem változik meg.

Rétvári Bence a fenti témákkal kapcsolatban kedden az M1 Ma reggel című műsorában is megszólalt. A hétfő esti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: a megemlékezés évek óta hasonlóképpen zajlik. A köszöntőket és a megemlékezést egy tudományos ülés követte, illetőleg egy kiállítás nyílt azokról az embermentőkről, azokból az anyagokból, amelyek azt mutatták be, hogy miként voltak akár keresztény, református, evangélikus, vagy más egyházi vezetők, akik mentették a holokauszt elől az áldozatokat.

A tegnapi központi ünnepséget egy méltatlan incidens zavarta meg, a Krétakör Színház egyik vezetője, Gulyás Márton a Szabadság téri emlékművel kapcsolatban egyfajta aktuálpolitikai nyilatkozatot tett, de utána a szervezők és a holokauszt túlélőknek kérésére elhagyta a termet. Ezzel kapcsolatban Rétvári Bence elmondta: sajnos magát az eseményt megzavarta, holott ezt a vitát le lehetett volna folytatni máshol, aktuálpolitikai szinten. Mind a kettőnek megvan a helye, mind a kettőről valahol lehet vitatkozni, csak nem jó, ha a kettőt összekeverjük, hiszen nagyon sok zsidó és nem zsidó áldozata volt a holokausztnak, az ő emléküket szerinte akkor őrizzük meg tisztán és méltósággal, hogy ha nem keverjük bele a pártpolitikát.

A Ma reggelben is szó volt a baloldali összefogásról. Rétvári a baloldali választási paktumot Zuschlag- szövetségnek nevezte, ugyanis a most együttműködésbe tömörülők korábban akkor működtek együtt, amikor Zuschlag János szabálytalanul vett igénybe pályázati támogatásokat, különböző sikkasztás és más bűncselekményeket követett el, ami után hat-hét év börtönbüntetést rótt ki a bíróság.

A pályáztatási rendszert akkor felügyelő minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetője Gyurcsány Ferenc volt, aki most a DK-nak az elnöke. Az ő jobb keze, politikai államtitkára Mesterházy Attila, aki most az MSZP elnöke, és az ő titkárságvezetője, tehát a mindennapi programjainak a szervezője és a politikai segédanyagok készítője pedig Szigetvári Viktor, aki most a Bajnai-féle Együtt 2014-nek a társelnöke. Tehát azok a személyek, akik most itt együttműködést írtak alá, már a Zuschlag-ügy idején is, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium élén is nagyon jól együtt tudtak működni –zárta az interjút Rétvári Bence.

(M1 Az Este, Ma reggel)