Nem hiszi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hogy az Alkotmánybíróság jogköreinek megcsorbítása szembemenne az európai gyakorlattal. Rétvári Bence szerint nem korlátozta a kormány az Alkotmánybíróság működésének lényegét, mivel a testületre vonatkozó szabályok 99 százaléka változatlan maradt.

- Állandóan amiatt kritizálták a kormányt és a Fidesz-KDNP-t, hogy nem egyeztet a parlamentnek beterjesztett jogszabályokról, megszegi a jogalkotási törvényt. Ezt minden következmény nélkül tehette meg eddig, de az On által jegyzett társadalmi egyeztetésről szóló törvény értelmében ezután is. Miért nem lesz ennek szankciója?

- Természetesen eddig is betartottuk a jogalkotási törvényt, sőt az ott leírtaknál bővebb előkészítő egyeztetéseket tartottunk, melyeket a kormány hatályos ügyrendje tartalmaz. Eddig azonban csak két mondat szólt arról, hogy a kormány egyeztet a javaslatokról, minden többit alacsonyabb szintű szabályok írtak elő, minisztériumonként másképpen. Most törvényi szintre emelkedik a pontos eljárásrend, kötelező módon kell ezt megtenni minden szereplőnek.

- De a miniszter szinte saját maga dönti el, kiket von bele: azt a civil szervezetet, azt az egyházat, amelyik neki kedves.

- Kétfajta egyeztetési forma lesz: egy mindenki számára nyitott, amiben bárki részt vehet, és a másik a stratégiai partnerség, amiben valóban a miniszter dönthet a szereplőkről. De nagyon sokféle indokból, nagyon sokféle szervezetet lehet bevonni, ezért nem akartuk külön felsorolni ezek jellemzőit a törvényben. Egyesek sok taggal bírnak, mások magas szintű szakmai munkát végeznek, megint mások nemzetközi hálózatok tagjai. Nyilván egy miniszter is komoly partnerek véleményét kéri majd ki. Kötelező lesz nyilvános, átlátható, közérdekű adatnak minősülő szerződést kötni ilyen szervezetekkel, amiben pontosan leírják, milyen célra vonják be őket. A komoly szervezetek, kamarák nyilván nem pártüzeneteket fognak közvetíteni.

- De ha van egy központi állami beruházás, ami helyben környezetvédelmi érdeket sért? Ott egy helyi civil szervezet mit tehet?

- Ez a törvény kizárólag a törvényalkotásra vonatkozik, egyedi döntésekkel nem foglalkozik. Míg a központi közigazgatásban az országos szervezetek a partnerek, addig helyi ügyekben pedig a helyi szervezetek vesznek részt.

- A lobbitörvényt miért kellett hatályon kívül helyezni? Sok baj volt vele, mert a civilek nem voltak a részei, de a semminél azért a kritikusok szerint is jobb volt.

- Egyik párt sem nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely hatályában fenntartotta volna a szakértők szerint sem működő lobbitörvényt, úgyhogy közös halottunknak tekinthetjük. -Ha elfogadja ezt a törvényt a parlament, mi lesz a garancia arra, hogy a kormány ennek szellemében jár el, az elmúlt fél év tükrében? Elég sok példa van az egyéni módosítóként beadott fontos jogszabályokra, amivel a kormány eddig megkerülte a szabályokat. -Az egyéni indítvány nem a jogalkotási törvényt kerüli meg, hanem csak a kormány ügyrendjét; a Házszabály szerint megy az elfogadás.

- De a törvény szellemiségével szembemegy.

- Alapvetően nem a gyakorlat a rendkívüli, hanem a helyzet. Sokszor évtizedes jogalkotási lemaradásokat kell behozni, vagy természeti katasztrófára kell gyors jogalkotási választ adni. Ezek száma májushoz képest már most is csökkent, és tovább csökken majd. De az ellenzék a saját maga által benyújtott javaslatokat sem vetette alá semmiféle konzultációnak. Lehet, hogy az általunk benyújtott egyéni indítványokat is szélesebb körben kellene egyeztetni, de akkor legyenek szívesek ők is ezt tenni a sajátjaikkal, és úgy behozni a parlament elé. Mérjenek egyenlő mércével ellenzéki képviselőtársaink.

- De továbbra is az utolsó pillanatban esnek be lényeges módosító indítványok, elég csak a félszázalékos járulékemelésre gondolni…

- Ez nem tér el az eddigi gyakorlattól. Emlékszem sokkal durvábbakra is. Például amikor Veres János a költségvetéshez 15 oldalas egyéni módosítót nyújtott be, hogy hol, milyen sort változtatna a büdzsében. Nyilván ez nem az egyéni álláspontja volt, hanem a Pénzügyminisztériumé. Ezek nem azok a pár soros, pár oldalas indítványok voltak, amiket a Fidesz-KDNP képviselői nyújtottak be. Az MSZP kezdett a Házszabállyal is trükközni, amivel ez a kormány nem él. Most egyszerűen arról van szó, hogy tartalmilag nem tud kritizálni az ellenzék egy csomó dolgot, mert a javaslataink kiérleltek, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelőek. Így formai elemekbe köt bele. Ez mindig az ellenzéki képviselők utolsó érve.

- Ehhez képest éppen a nemzetközi sztenderdekre hivatkozva fordultak az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése elleni tiltakozásul az Európa Tanács elnökéhez jogvédők. A Magyarország által is aláírt csatlakozási szerződés a joguralom elsődlegességét mondja ki. Az Önök által folytatott gyakorlat az Ab esetében nem megy szembe ezzel?

- Több európai alkotmánybíróság van, amely ilyen költségvetési kérdésekben maga is önmérsékletet tanúsít, vagy egyáltalán nem foglalkozik vele. Nálunk is annyi lesz a változás, hogy csak alapjogi kérdésekben vizsgálhatja majd az Alkotmánybíróság ezeket a törvényeket. Nem hiszem, hogy ez szembemenne a nemzetközi gyakorlattal. Nálunk a rendszerváltáskor nagyon sok hatáskört telepítettek az önkormányzatokhoz is, jól látható, hogy a kormányhivatalok létrejötte például ezeket átrendezi a jövőben. De ettől függetlenül ez sem megy szembe az európai gyakorlattal. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság most korlátozottabb módon vizsgálhat majd (de továbbra is mindent, legfeljebb nem minden szempontból), de ez nem idegen az európai gyakorlattól.

- De az alapjogok folyamatosan változnak, fejlődnek. Nem teremt ez túl bizonytalan alapot az újfajta működéshez?

- Húsz éve bizonytalan alapokon működünk, hiszen ideiglenes alkotmányunk van. Majd ha meglesz az új, akkor ezeket a kérdéseket is rendezni lehet. De alapjogi katalógusban jól állunk, hiszen mind az első, mind a második generációs alapjogok szerepelnek a magyar alkotmányban.

- De egy demokrácia nem attól lesz erősebb, ha a kontrollt erősítjük? Rengeteg szép alkotmány létezik a világban, a kínaitól a kazahig, melyekben minden benne van, aminek egy demokratikus alkotmányban szerepelnie kell, csak éppen írott malaszt marad, mert a hatalom mégis azt tesz, amit akar.

- Azért sokkal közelebb állunk bármelyik nyugat-európai országhoz, mint az ön által említettekhez, ezt bármelyik Magyarországról szóló emberi jogi jelentés alátámasztja. A demokratikus kontrollt nem gyengítettük: volt egy választási ígéretünk, ami erkölcsi alapon állt, az igazságosságén (ezt az ellenzék sem vitatta, és az Alkotmánybíróság is azt mondta, hogy morálisan igazunk van, mert lehet a jó erkölcs talaján törvényt hozni), vagyis a cél senkinek nem volt ellenére. Itt technikai probléma volt, amit igyekeztünk egy javaslattal áthidalni.

- De ha technikai problémaként kezeljük a dolgot, és ezek után próbálja a Fidesz az Alkotmánybíróság működését lényegesen szűkíteni, az nem olyan, mintha az ellenfél fejéhez vágnánk a sakktáblát, miután mattot kaptunk?

- Nem korlátoztuk az Alkotmánybíróság működésének lényegét, megmaradt volna az eredeti javaslat szerint is majd minden funkciója, önkormányzati rendeleteket, törvényeket például bármikor megsemmisíthetett volna. Az Ab függetlensége, választási szabálya, a rá vonatkozó szabályok 99 százaléka nem változott volna. De - nyilván érzékelve, hogy nincs olyan jogszabály, amin nem lehet javítani - finomítottunk a saját javaslatunkon. Igyekeztünk a társadalmi környezethez, a jogtudósok véleményéhez, a hatékonysági kívánalmakhoz, és a szakszervezetek kéréseihez is idomulni, ezért is változott 3,5 millió forintra az összeghatár.

(hirszerzo.hu)