Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban azt mondta, hogy az új kormány hivatalba lépése után a legnagyobb változás a nemzetpolitikai szemléletben valósult meg.
NEMZETPOLITIKAI SZEMLÉLET: Az előző nyolc évben nem is lehetett észrevenni, hogy a nemzetpolitikai szemlélet jelen lett volna a kormány tevékenységében. Egy eldugott kis főosztály képviselte a kormányzati szerkezetben a nemzetpolitikát, és a legnagyobb problémát az jelentette, hogy semmilyen fórumon, területen nem jelent meg a nemzetpolitika mint szempontrendszer. Radikális változás történt e téren, külön államtitkárság jött létre és miniszterelnök-helyettes felügyeli a nemzetpolitikát.
Az új kormány igyekszik helyrehozni azokat a károkat, amelyeket az elmúlt nyolc évben követett el a szocialista-liberális vezetés. Intézkedéseivel szeretné helyrehozni azt a törést, amit a 2004. december 5-i népszavazás és főleg "az azt megelőző szégyenteljes szocialista kampány" okozott. Az irányváltás legmarkánsabb jelei között említette a január 3-án induló egyszerűsített honosítási eljárást, valamint a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt.
A nemzetpolitikai irányváltást kifejezi a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat, amely külön kitér arra, hogy ebbe a rendszerbe a határon túliak is természetes módon beletartoznak. Ezek a lépések szimbolikusan is kifejezik a magyar nemzet összetartozását, és hogy az új kormány teljesen más szemlélettel tekint a határon túli magyarokra.
HATÁRTALANUL PROGRAM: Kibővítik a Határtalanul! programot, ennek keretében két-három évig pályázati úton nyújtanak támogatást a kirándulásokhoz, majd ez normatívává válik. Azt szeretnék, ha néhány éven belül minél több középiskolás eljutna határon túlra tanulmányi kirándulás keretében.
A program részeként szervezik meg az iskolákban a Nemzeti Összetartozás napjáról való megemlékezést június 4-én, "a trianoni békediktátum aláírásának napján" és jön létre 2012. december 31-ig a Magyarság Háza, várhatóan a fővárosban. Olyan interaktív múzeumot hoznának létre, amely a gyermekeknek be tudja mutatni a határon túli magyarságot, illetve tudományos háttérintézmény is lenne.
MÁÉRT: Nagyon fontos lépésnek tartotta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását hat év után. Igyekeztek, hogy a teljes magyarság reprezentatív képviselete megvalósulhasson. Az, hogy újra működhet a Máért, azt jelenti, újra van párbeszéd a magyar politikai élet szereplői között határon innen és túl. Az elmúlt időszakban egy sor problémát a szőnyeg alá söpörtek és nem tudott kialakulni közös elképzelés nemzetpolitikai kérdésekben. A Máért külügyi és jogi, oktatási és kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint szórvány szakbizottságaiban is megkezdődik a munka januárban. Utóbbinak két albizottsága lesz, a kárpát-medencei szórvánnyal és a nyugati diaszpórával foglalkozó testület. A szórványmagyarsággal kiemelten szeretnének foglalkozni és külön szórványstratégiát dolgoznak ki a jövő évben. Kitért a tárcaközi bizottság létrehozására, ennek 23 államtitkár a tagja és várhatóan január elején tart ismét ülést. Ezen az ülésen értékelik az eddigi eredményeket, hogy mely területeken kell továbblépni.
NEMZETPOLITIKAI KÖLTSÉGVETÉS: Az elmúlt nyolc évben a megszorítások jellemezték ezt a területet. A gazdasági helyzet a nagyon bőkezű támogatást továbbra sem teszi lehetővé. A határon túli területen ugyanakkor kismértékű növekedést sikerült elérni, 13 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Reményének adott hangot, hogy hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá is válik a források felhasználása, ezért és a párhuzamosságok megszüntetése érdekében hozzák létre a Szülőföld Alap jogutódaként a Bethlen Gábor Alapot. A jövő évi források a legfontosabb feladatokra elegendőek és remélhetőleg, ha a gazdasági helyzet javul, többletforrás is rendelkezésre állhat a jövőben.
