A cél az, hogy a civil szervezetek önállóságának jogi keretei és pénzügyi forrásai biztosítottak legyenek, ezáltal akadálymentesüljön működésük – mondta Latorcai Csaba szerdán, a Civilek Napján megrendezett „Határtalanul Civil” című konferencián tartott előadásában, Budapesten.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az új civiltörvény támogatja a kormányzatnak azt a törekvését, amely a magyar-magyar együttműködést szorgalmazza a Kárpát-medencében. A jogszabályi kereteken túl a kormány a megújuló támogatási rendszerrel a civil partnerségek fejlesztését is elő tudja segíteni. A cél az, hogy a civil szervezetek önállóságának jogi keretei és pénzügyi forrásai biztosítottak legyenek, ezáltal akadálymentesüljön működésük – fejtette ki.
Latorcai Csaba bemutatta az új támogatási rendszer főbb elemeit a jelen lévő civil szervezetek képviselőinek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új törvényben definiálták, mely szervezetek részesei a civil szektornak. Mint mondta, az alapelv ennek során az volt, hogy az alulról jövő kezdeményezések kerüljenek ebbe a körbe. A közalapítványok így nem lehetnek részei a civil szférának, viszont az egyesület, az alapítvány és ezek speciális formái igen. Újítás a szövetség, mint szervezeti forma, tartalommal való megtöltése, amelynél a tagok között nem csak természetes személyek találhatók. Létrejött a civil társaság, amely egy könnyen, már három fővel, bejegyzés nélkül is létrehozható szervezetet takar, és korlátozott magánjogi jogalanyisággal rendelkezik.
Változtak a közhasznúság feltételei is, az új törvénnyel a kormányzat minden állami és önkormányzati tevékenységet folytató civil tevékenység előtt megnyitotta a közhasznúvá nyilvánítás lehetőségét, amennyiben az azt gyakorló szervezet bizonytani tudja, hogy az általa ellátott feladat annak minősül. A civiltörvény értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati rendszerben egy civil információs hálózatot is felállít, melynek során megyénként kiválasztanak egy-egy civil szervezet, amely civil információs centrumként segíti a régióban működő szervezeteket.
Latorcai Csaba beszámolt a Nemzeti Együttműködési Alap felállításáról is, amelyen keresztül példa nélküli támogatási lehetőségek nyílnak meg a civil szektor előtt. Az államtitkár kiemelte az adománygyűjtési tevékenységhez kapcsolódó kiegészítési rendszert és a magyar-magyar együttműködések elősegítése érdekében életre hívott pályázati lehetőségeket. Mint elmondta, a magyarországi és határon túli civil szervezetek közösen, konzorciumban pályázhatnak határon belüli és túli programjaik támogatásához. Erős magyar civil szektor akkor jöhet létre a Kárpát-medencében, ha a civil szervezetek is erős kapcsolatokat építenek ki maguk között, ehhez nyújt indító lökést az új kezdeményezés – tette hozzá.
A Civil Együttműködési Tanács elnöke, dr. Csizmadia László hangsúlyozta, hogy az új magyar Alaptörvény biztos alapokra helyezte a civil szektort is és a kormányzat az ország gazdasági helyzetének mindenkori függvényében igyekszik biztosítani a civilek támogatását. Az új civiltörvényről elmondta, az rendszerváltó értékekkel bír, garantálja többek között a közpénzek átlátható és igazságos elosztását.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Kántor Zoltán a civil szféra nemzetmegtartó szerepéről tartott előadásában hangsúlyozta, a magyar állam részéről a nagy nemzetpolitikai lépések már megtörténtek, de a civil szférán keresztül még sokat lehet tenni a határon túli magyar közösségekért. Az igazgató bemutatta a nemzetpolitikai stratégiát, amely a külhoni közösségek megerősítését tűzte ki célul. Az autonómiáról szólva elmondta, az egyben cél és eszköz is, fontos azonban, hogy eléréséig megerősítsük a magyar közösségeket, hogy legyenek, akik tudnak majd élni az autonómia nyújtotta lehetőségekkel.
Kántor Zoltán átfogó célnak a külhoni magyar közösségek gyarapodásának elősegítését nevezte meg, amelyhez a civilek is sokban hozzájárulhatnak. Hangsúlyozta, hogy a határon túl a legnagyobb problémát az elvándorlás, a vegyes házasságok, a szórványosodás és a többségi oktatási rendszerbe integrálódás jelentik, és ezekben a kérdésekben a nagypolitika mozgástere korlátozott, viszont a magyar-magyar civil együttműködések annál többet tehetnek, például a helyi magyar kulturális élet megteremtésével. A cél az identitás termelése és újratermelése, a kötelék biztosítása a magyar közösségekhez és az egyének összmagyar nemzetbe való integrálása. Igenis lehetséges a negatív trendeket lassítani és szép lassan megfordítani, ha kialakul civil szféra, a politika és tudomány közötti együttműködés, amellyel jó programokra lehet mobilizálni az embereket – tette hozzá.
(kormany.hu)