Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésén szombaton a Parlamentben az egyenrangú, konstruktív partnerségen alapuló együttműködést hangsúlyozta a határon túli ifjúsági szervezetekkel.

Kiemelte, hogy idén április óta megvan a politikai akarat a nemzet határokon átívelő egyesítésére. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok ötletei is megjelenjenek ebben a munkában, és hogy a gondolataikat be tudják csatornázni a kormányzati munkába. Az elkövetkező időszakban két területet jelölt meg a lehetséges együttműködés terepeként: a januárban induló egyszerűsített honosítási eljárást és a szomszédos országokban rendezendő népszámlálásokat. Előbbi kapcsán hangsúlyozta: minél több partner szeretnének bevonni, hogy a zökkenőmentes lehessen az eljárás. A népszámlálásokról szólva a Répás Zsuzsanna azt mondta, számítanak arra, hogy a MIK és tagszervezetei segítenek elérni a fiatalokat. Fontos, hogy a megrendült identitást megerősítsék. Kitért arra is, hogy online fórumokat, közösségi tereket is szeretnék erőteljesen használni, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat erősítsék, ezért a közeljövőben Facebook-oldalt is indítanak.

Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az oktatást nevezte meg a magyarság megtartásának és megerősítésének legfontosabb helyszíneként. Mint elmondta, ezért emelték be a kedvezménytörvénybe, hogy újra járjon óvodás kortól a nevelési támogatás. Beszélt arról is, hogy a szórványok megerősítésére, az asszimiláció megállítására külön szórványstratégiát kíván a kormány kimunkálni. Fontos feladatnak tartotta olyan programok kidolgozását, amelyek segítenek a határon túli népességfogyás megállításában. A miniszteri biztos szerint az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitika terén vagy semmi nem történt, vagy súlyos töréseket okoztak benne.

A miniszteri biztos kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a Szülőföld Alap jogutódjaként, az összes, e célra fordítható, mintegy 13 milliárd forint fölött rendelkezik majd. Ez az összeg a magyar költségvetés egy ezreléke, ami a feladatok sokaságát tekintve elenyésző. A rendelkezésre álló forrásokat a gazdaság jelenlegi helyzetében reálisnak tartotta. Megjegyezte, hogy ha sikerül a gazdaságot talpra állítani, ez az összeg jelentősen bővülhet. A támogatandó célterületek közé sorolta többek között a határon túli köz- és felsőoktatást, a szórványmagyarságot, a történelmi egyházakat és intézményeik fenntartását, valamint az önrendelkezést és önkormányzatiságot. Beszélt arról is, hogy a támogatások záró elszámolásánál szigorúbb rendszert vezetnének be, és várhatóan a helyszíni ellenőrzések is megszaporodnak. Az a cél, hogy kiszámítható és egyértelmű legyen a források felhasználása.