A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint az autonómia ügye mellé minden erdélyi politikai erő odaállt, ez jelentheti a biztosítékát az erdélyi magyar jövőnek. Répás Zsuzsanna e véleményének a Göröngyös úton: autonómia, regionális átalakítás, polgári kezdeményezés címmel a budapesti Magyarság Házában kedden rendezett kerekasztal-beszélgetésen adott hangot.
A helyettes államtitkár megnyitójában kifejtette: fontos, hogy legyenek olyan ügyek, közös pontok, amelyek befolyásolják az erdélyi magyarság jövőjét, amelyek mentén lehetőség van közös fellépésre. Az autonómia ügye ilyen lehet - mutatott rá.
Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását felidézve azt mondta: nagyon fontosnak tartották, hogy legyen egy tudományos bázis. Szükség van arra, hogy a kormányzati munkának megalapozott háttere legyen, amely alapján a konkrét társadalmi folyamatokat elemzik és következtetéseket vonnak le.
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja szerint az autonómia előfeltétele az egységes akarat. A közösségi akarat felmutatása tekintetében a székelység nagyon jól áll - fejtette ki. A közigazgatási átszervezésre ugyanakkor mindenképpen szükség van, ha autonóm Székelyföldet szeretnének - jelezte.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta: az elmúlt egy évben új helyzet alakult ki Romániában. Az, hogy az RMDSZ nem kormányzati tényező, meghatározza a történéseket is. Szerinte ma már inkább egyfajta kihátrálást látni a decentralizációs elképzelések tekintetében. Úgy tűnik, ez nagy falatnak bizonyult, de ébernek kell lenniük az átszervezésekkel kapcsolatban. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a fejlesztési régiók átszervezése előbb vagy utóbb megtörténik.
Biró Zsolt az autonómiáról szólva kiemelte: az egyedüli konkrét változat e kérdésben a Székelyföldre kidolgozott statútum. Reményét fejezte ki, hogy a javaslat újra törvényhozás elé kerülhet, és hogy október 27-én, a székelyek nagy menetelésén valóban együttműködve léphetnek fel.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkár-helyettese szerint az alkotmánymódosítás mögött nem áll politikai érdek. Kitért arra: hat javaslatuk közül négy "átment", a különleges státusú régiók és a regionális nyelv kérdését vetették el. A főtitkár-helyettes jó esélyt lát arra, hogy az aláírásgyűjtéssel, a székelyek nagy menetelésével és egyéb lobbimunkával megállítható lesz az adminisztratív hatáskörű közigazgatási régiók létrehozása Romániában.
Az autonómia keretét szerinte tartalommal kell feltölteni, szakpolitikai terveket kell hozzákapcsolni, mert egyébként a politikai csatározások eszközévé válhat. Csomagban gondolkodna, ami a szakpolitikai elképzeléseket, a konkrét törvényjavaslatokat és az azonnali intézkedéseket egyaránt tartalmazza - jelezte Székely István.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: az átszervezések ügyében a legnagyobb vita a nagyobbik kormánypárt berkeiben zajlik. A román miniszterelnököt "rángatják" jobbról, balról, és nem képes egységes álláspontot kialakítani - mondta. Nagyon ingatag a helyzet, nagyon nehéz átlátni - jegyezte meg. Szerinte a fejlesztési régió az RMDSZ "játékszere", ők terjesztettek be erről javaslatot, amely most az asztalfiókban hever.
Kitért arra is: az identitás szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne Bukarestből vezényelt oktatásügy legyen.
Az autonómiával kapcsolatban az egyik járható útnak különalku megkötését nevezte Bukaresttel, de szerinte eredményes lehet az "aszimmetrikus regionalizmus" is, amelyre komoly európai példák vannak, és ez nem csak a magyarlakta területek problémáit oldaná meg. Az elnök optimista volt a székelyek nagy menetelése ügyében, mint mondta, ez "egy ütős akció" lehet.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója hozzátette: az erdélyi autonómiatörekvések a leginkább intenzívek, kidolgozottak. Megjegyezte: az elmúlt húsz évben a politikai tiltakozások új fajtái is megjelentek, erre példa a székelyek nagy menetelése is.
(MTI)
