A Nemzeti Összetartozás Bizottsága április 19-ei ülésén Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszony beszélt a határon túli magyar közösségek demográfiai helyzetéről. Kihangsúlyozta, hogy a magyar népességfogyás a környező országokban alapvetően három tényezővel magyarázható: az elöregedéssel, a kivándorlással és az asszimilációval.

A szomszédos államokban mind a három említett tényező szerepet játszik, mindössze az arányokban lehet eltérést megfigyelni. A kormány ezért kiemelt stratégiai elemként kezeli az EU tagállamaiban és számos környező országban 2011-ben megrendezésre kerülő népességszámlálásokat és az azokat megelőző identitásvállalást buzdító kampányokat. Gondoskodni kell arról, hogy a lehető legtöbb magyar emberhez eljussanak a népszámlálással kapcsolatos pontos információk. Ez nagyon lényeges szempont, mivel több országban is a kisebbségek össznépességhez viszonyított arányához kötik a különböző kisebbségi, illetve nyelvi jogok gyakorlását, így érdekünk, hogy minél több magát magyarnak vallót számlálhassunk.

Különösen érdekes jelenség, hogy a magukat magyar anyanyelvűnek vallók, a hétköznapokban a magyar nyelvet használók már nem feltétlen a magyart nevezik meg nemzetiségként, ezzel is csökkentve az esélyt a kisebbségi jogok érvényesítésére. Amennyiben összehasonlítjuk a két legutolsó népszámlálás adatait – 1991/1992 és 2001/2002 – a kisebbségi magyar közösségek száma közel 10%-kal, mintegy 250-300 ezerrel csökkent a Kárpát-medencében, miközben a többségi nemzet aránya nőtt.

Mindezek fényében a kormány nemzetpolitikai stratégiájának fontos eleme a demográfiai kérdés, ezért folyamatosan ösztönözni kívánja a határon túli magyarság gyermekvállalását, családalapítását. A magyar intézményrendszer megerősödése, főként a civil szervezetek léte és működése lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a magyar fiatalok magyar párt válasszanak. Ez azért fontos szempont, mert az asszimiláció elsősorban a vegyes házasságok gyermekeit érinti. Az intézmények munkájuk során ugyanakkor nevelnek, közvetítik a magyar kultúrát és a magyar identitást.

A kormány eddigi intézkedései, a könnyített honosítás bevezetése, a korábban meghozott státustörvény, az eddigi oktatás-nevelési támogatások is az asszimilációs folyamatoknak való ellenállást célozzák.

(kormany.hu)